A 2019/790/EU irányelv (a CDSM irányelv) nemzeti átültetésének határideje 2021. június 7-ével lejárt. Az uniós tagállamok egy része elmulasztotta időre teljesíteni e feladatot, és az irányelv nem csak rájuk rótt terheket. Az uniós jogszabály 17. cikke a tartalommegosztó szolgáltatókra nézve is új, a végfelhasználói szerződéseikben megjelenítendő előírásokat tartalmazott, többek között az új korlátozások és kivételek érvényre juttatását, valamint az eltávolított tartalmak tekintetében a feltöltést végző végfelhasználó előtt nyitva álló, hatékony panasztételi és jogorvoslati mechanizmus kiépítését. Tanulmányunk egy folyamatban lévő uniós kutatás második állomásaként azt vizsgálta, hogy meghatározott tartalommegosztó szolgáltatók mennyiben feleltek meg ennek az uniós kötelezettségnek. Empirikus tapasztalataink szerint a kevés előrelépés mellett új konfliktusok forrásai is azonosíthatók, erre hívjuk fel a figyelmet.
Bővebben...
A tanulmány a szerzőt megillető személyhez fűződő jogok (a név feltüntetése, a nyilvánosságra hozatal joga és a mű egységének védelme) helyzetével és érvényesülésével foglalkozik a hagyományos és az újmédia környezetében, valamint kitér a vonatkozó jogszabályokban megjelenő, a tanulmány szempontjából jelentős médiajogi alapfogalmakra. Röviden ismerteti a szerzőt megillető személyhez fűződő jogok leglényegesebb szabályait és jellemzőit, emellett hangsúlyozza a szerzői személyhez fűződő jogok garanciális jellegét és az alkotómunka ösztönzésére gyakorolt szerepét. Ezt követően bemutatja azokat a területeket, gyakorlati példákkal is, ahol a szerzői személyhez fűződő jogok sérülhetnek a közszolgálati médiában, a kereskedelmi televíziók műsoraiban, a közösségi médiában és a reklámtevékenység során. Látható, hogy a szerzőt megillető három személyhez fűződő jog közül a legsérülékenyebb és a legnehezebben érvényesíthető a mű egységének védelme. A szerzői személyiségi jogokat nem lehet elválasztani az alkotómunka ösztönzésének törekvésétől, emiatt kiemelten fontos lenne, hogy a média környezetében is – így különösen a számos kérdést generáló közösségimédia-platformokon – megfelelő módon érvényesüljenek.
Bővebben...
Magyarország 2009-ben ratifikálta az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló Tromsøi Egyezményét, amely 2020-ban lépett hatályba. A jogalkotó a 2011-es Infotv.-vel újraszabályozta az információszabadságot, azonban az egyezménnyel való összhangot sem ekkor, sem később, az Infotv. módosításakor, sem az egyezmény hatálybalépése után nem teremtette meg. Ebből fakadóan valószínűsíthető, hogy a magyar szabályozás nem felel meg az egyezménynek. A bíróságok és az Alkotmánybíróság kerülték az egyezménynek az Infotv.-vel való viszonya részletes vizsgálatát. A tanulmány a Tromsøi Egyezmény néhány kiválasztott rendelkezését hasonlítja össze a magyarral: bizonyos kérdésekkel kapcsolatban az Infotv. nem tartalmaz szabályt, azonban a joggyakorlat megfelel az egyezménynek, más esetekben a magyar szabályozás hiányos vagy az egyezménnyel ellentétes rendelkezéseket tartalmaz. A tanulmány vizsgálja a személyes adatok magyar szabályozását is, amely ugyan megfelel az egyezménynek, az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatának fényében nem tűnik kellően rugalmasnak. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a magyar információszabadság-szabályozás felülvizsgálata mindenképpen indokolt.
Bővebben...
A 2021. évi XXXVII. törvény hatálybalépésével a szerzői jogi törvény komoly, novelláris szintű módosításon esett át, amely egyebek – például a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek és a határon átnyúló digitális oktatás szabályozása, a sajtópluralizmus védelme érdekében egy új szomszédos jog – mellett a nyilvánossághoz közvetítés jogának új, a digitális platformokhoz kapcsolódó aspektusa szabályozásához kötődően kiegészült a paródiacélú felhasználásokat a jogosult engedélyezési jogköréből és díjigényéből kiemelő szabad felhasználási esettel. Jelen tanulmány célja, hogy azonosítsa az uniós, külföldi és hazai dokumentált gyakorlat alapján a paródia egy speciális fajtája, a politikai paródia vonatkozásában felmerülő szerzői jogi kérdéseket, valamint az új szabad felhasználási eset tükrében választ keressen azokra.
Bővebben...
A tanulmány a platformok európai szabályozását mutatja be. Első részében rekonstruálja azt a folyamatot, amelyben az információtechnológia és a marketing platformfogalma kialakult, majd jogi fogalommá vált. Ez utóbbi a 2010-es évek közepétől zajlott, előbb az ágazati szabályoknak a platformokra vonatkozó kiegészítésével, később pedig sui generis platformszabályok megalkotásával. A tanulmány második része amellett érvel, hogy ezek a szabályok értelmezhetők egy születőben levő önálló jogterületként, „európai platformjogként”. Ennek egyik és talán legfontosabb végső igazolóelve és célja a felhasználók védelme. Ezt többféle eszközzel valósítja meg, amely eszközök és jogintézmények egy része más jogterületekről (például a fogyasztóvédelemből) átvett megoldás, más része azonban kifejezetten a platformok kapcsán létrehozott sui generis jogintézmény, például a felhasználói fiókok védelme és az algoritmusok elmagyarázhatósága.
Bővebben...
1. Bevezetés: az online figyelempiacok és működésük kudarcai A figyelempiaci szereplők olyan internetes platformok, amelyek emberi figyelem és adatok felhasználásával1 felületet kínálnak az online térben reklámozóknak, illetve a felhasználók szokásait is megérteni segítő adatokat adnak el harmadik feleknek, függetlenül attól, hogy milyen, nem pénzért kínált szolgáltatással gyűjtik egybe az emberek figyelmét (pl. Facebook, Google, YouTube). […]
Bővebben...
1. Bevezető gondolatok Azt mondhatjuk, hogy az elmúlt másfél évünket szinte teljes mértékben a SARS-CoV-2 nevű koronavírus okozta járvány határozta meg. A vonatkozó szakirodalom szerint az első megbetegedések 2019 decemberében jelentek meg, azonban a gyors ütemű terjedés miatt a 2020-as év elején már világméretű járványhelyzetet okozó vírusként jegyezték. Erre reagálva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. […]
Bővebben...
1. Bevezetés „A digitális forradalom közepette az állampolgároknak meg kell tartaniuk a képességüket, hogy döntéseket hozzanak a véleményük szabad kifejezéséről.” 1 „Hadd legyek egészen világos: a verseny nélküli kapitalizmus nem kapitalizmus – hanem kizsákmányolás.” 2 Két mondat két kontinensről, látszólag kevés kapcsolódási ponttal. Az első Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől származik az […]
Bővebben...
1. Bevezetés A közigazgatás tevékenységei között napjainkra az egyik legfontosabb hatósági eljárássá nőtte ki magát a piacszabályozás és piacfelügyelet. Nemcsak azért, mert az országok közötti versenyképességi „verseny” egyik legfontosabb mozgatórugója a gazdasági igazgatás és az azon belüli közigazgatási eszköz- és tevékenységrendszer, hanem mert a piacszabályozás és a piacfelügyelet a gazdasági igazgatáson messze túlmutató hatással bír más […]
Bővebben...
Digitális korban élünk. Elfogadjuk vagy sem, az infokommunikációs eszközök átformálták az életünket, legyen szó társadalmi változásokról vagy az egyén mindennapjairól. Nem is olyan régen ha a moziműsort akartuk megismerni, az újságot néztük meg, pizzát telefonon rendeltünk, a parkoláshoz parkolóautomatát kerestünk, és volt nálunk készpénz, az ügyintézés pedig egyet jelentett a sorba állással. Napjainkban a többség […]
Bővebben...
