A személy és a személyiség fogalmának számos értelmezése létezik a jogtudományban. Ennek oka többek között, hogy a különböző jogterületek más-más személyiségfogalmakra, „emberképre” építenek a személyiségvédelem alapvető pilléreinek meghatározása során. Valamennyi definíció egyetért azonban abban, hogy a személyiség olyan tényezők egységes egésze, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszik, megkülönböztetik másoktól. A személy és személyiség védelmének jogágakon, […]
Bővebben...
A tömegkommunikáció elméleteiről az idők folyamán már rengeteg könyvet jelentettek meg a világon, de minden bizonnyal egyik mű sem aratott akkora szakmai sikert és ért el oly széles olvasótábort, mint Denis McQuail A tömegkommunikáció elmélete címet viselő munkája. A mű első kiadása még 1983-ra datálódik, és ezt követően nagyjából ötévenként új és új kiadással jelentkezett […]
Bővebben...
A kötet címlapján kifejező képet láthatunk: egy keskeny folyót, amely egy mély szurdokban próbál utat törni magának. Ha az 1914 és 1989 közötti korszak, a „rövid 20. század” magyarországi sajtóviszonyaira gondolunk, akkor ez a képi metafora igencsak indokolt. A mindenkori lapkészítőknek a legkülönfélébb korlátozások tömegével kellett megküzdeniük, annak ellenére, hogy a jog elvileg garantálta a […]
Bővebben...
A kötet címlapján kifejező képet láthatunk: egy keskeny folyót, amely egy mély szurdokban próbál utat törni magának. Ha az 1914 és 1989 közötti korszak, a „rövid 20. század” magyarországi sajtóviszonyaira gondolunk, akkor ez a képi metafora igencsak indokolt. A mindenkori lapkészítőknek a legkülönfélébb korlátozások tömegével kellett megküzdeniük, annak ellenére, hogy a jog elvileg garantálta a […]
Bővebben...
A szerző előszava a kötet magyar kiadásához A Courting the Abyssben a szólásszabadságról való gondolkodás liberális hagyományának „immanens bírálatára és átértelmezésére” vállalkoztam. Célom az volt, hogy lehántsak erről a hagyományról bizonyos túlkapásokat és kóros képleteket, például az állítólagos erkölcsi felsőbbrendűségével való kérkedés iránti hajlamot, a kommunikáció pragmatikus feltételeiről és következményeiről való elmélkedés hiányát, valamint a markáns […]
Bővebben...
Koltay András és Török Bernát szerkesztésében jelent meg 2015 végén a Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 2. című kötet, mely folytatva azonos címmel megjelent elődjét, a hazai és európai médiajog aktuális kérdéseit vizsgálja a legkülönbözőbb témájú tanulmányok segítségével. Az előző tanulmánykötet által kitaposott tudományos ösvényen haladva tovább a szerkesztők célja ezúttal is az volt, hogy a […]
Bővebben...
A szerzőpáros először 1981-ben jelentette meg könyvét, amikor a személyi számítógép éppen csak elkezdte hódító pályafutását, és az internet is csak prototípus formájában egy szűk kör számára létezett. Az első megjelenés óta eltelt időszak a média történetében korábban sohasem tapasztalt léptékű változást hozott. Curran és Seaton könyvüket többször átdolgozták, illetve kiegészítették az elmúlt három évtized […]
Bővebben...
Polyák Gábor monográfiája a médiaszabályozás és médiapolitika területén végzett több mint másfél évtizedes kutatói tevékenyég és szakmai tapasztalat összefoglalásának tekinthető. Amikor a szerteágazó tudományos és gyakorlati tapasztalatok jelen műbe történő beépítéséről beszélünk, akkor az alatt értjük a szerzőnek a felsőoktatásban végzett oktatói és kutatói munkájának,1 az összehasonlító médiajog területén – többek között az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet […]
Bővebben...
Frederick Schauer kötete jellegében eltér a Wolters Kluwer által 2012 óta gondozott médiatudományi sorozatban eddig megjelent, magyarra fordított külföldi művektől. Ez a kötet ugyanis most született meg, eredeti, angol nyelvű változata ebben a formában nincsen. Schauer professzor munkássága már régóta inspirálta a magyar szólásszabadság-kutatásokat, szókimondó lényeglátása pedig arra ösztönzött, hogy a frissen induló In Medias […]
Bővebben...
Lee Bollinger két könyvét együtt jelentette meg a Wolters Kluwer kiadó. A szerző az amerikai szólásszabadság kutatója, a tengerentúli jogtudományi „establishment” elismert és gyakran hivatkozott alakja. Írásai hamisítatlanul amerikaiak, amennyiben arra törekszenek, hogy a szólásszabadság több évszázados filozófiai irodalmából, valamint az amerikai Supreme Court lassan évszázados, gazdag gyakorlatából egy aprólékos, bonyolult, de mégis koherens és […]
Bővebben...
