A politikai pártok működésének, felépítésének és belső szabályozási profiljainak elemzése összetett kérdés. A kutatónak széles körű ismeretekkel kell rendelkeznie a vizsgálni kívánt pártrendszerről, a politikatörténeti hagyományokról, a vizsgált államok geopolitikai helyzetéről, számos informális politikai alkuról, valamint az alkotmányos és jogalkotási kívánalmak összetett folyamatairól annak érdekében, hogy hiánypótló politikatudományi írást állítson össze. Smuk Péter, a Széchenyi […]
Bővebben...
A szólásszabadság amerikai irodalmának gazdagsága párját ritkítja. Jól mutatja ezt a jelen kötetet befogadó tudományos könyvsorozat több korábbi kiadványa is.1 Nincs még egy diskurzus, amely oly régóta, oly sok résztvevővel és az érintett kérdések oly sokszínűségében vitatkozna a véleménynyilvánítás témájáról, mint a tengerentúli szakértők eszmecseréje. Ennek eredendő oka nyilvánvalóan a szólás- és sajtószabadságnak az Egyesült […]
Bővebben...
Tófalvy Tamás: A digitális jó és rossz születése – Technológia, kultúra és az újságírás 21. századi átalakulása (Budapest, L’Harmattan, 2017. 280 oldal, ISBN 978 963 414 295 9) Tófalvy Tamás: Túl a szubkultúrán, és vissza – Populáris színterek, műfajok és az internet (Miskolc, Műút Könyvek, 2017. 210 oldal, ISBN 978 615 5355 20 2) Az […]
Bővebben...
A Wolters Kluwer kiadó médiajogi és médiatudományi tárgyú könyvsorozatának fontos részét képezi James Curran Média és demokrácia című műve, mely a médiának a politikai hatalommal kapcsolatos, végső soron pedig a demokratikus működésben betöltött szerepét vizsgálja különböző aspektusból. A kötet médiakritikai szemléletben íródott. A kritika fő tárgya – hasonlóan a sorozatban megjelent több műhöz1 is – a sajtószabadságról alkotott […]
Bővebben...
A kifejezés szabadságának szakirodalma elképesztően gazdag, a világ minden táján élénk párbeszédet folytatnak egymással a téma kutatói. Még bizonyos nemzetek feletti trendeket, közösen vallott elveket is azonosítani lehet, amelyek a kifejezés szabadságának korlátaira vonatkoznak. Egy kalap alá szokás venni a „nyugati világ” államait, amelyek jogrendszere sok tekintetben hasonló válaszokat ad a szabadság határainak megvonását illető […]
Bővebben...
A sajtószabadság és médiajog legújabb kihívása és az azokra adható megoldási javaslatok Egy kiváló együttműködés legújabb termésével ismerkedhet meg az olvasó, ha kezébe veszi a Koltay András és Török Bernát szerkesztésében megjelenő Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 3. című kötetet. A tavaly ötéves fennállását ünneplő Médiatudományi Intézet, amely a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa […]
Bővebben...
Tiltani kell-e a gyűlöletbeszédet? Más választ adunk-e, ha a gyűlöletbeszéd népirtástagadásban nyilvánul meg (feltéve, hogy a népirtás tagadása a gyűlöletbeszéd egy formája)? A társadalom gyűlöletbeszéddel kapcsolatos jogi toleranciája azt jelenti-e, hogy a társadalomnak jóvá kell hagynia bizonyos sértő beszédaktusokat? Például az egyesült államokbeli újságok az Első Alkotmánykiegészítés alapján kötelesek voltak-e közzétenni a dán karikatúrákat? Mi […]
Bővebben...
Az elmúlt évtizedekben a szólásszabadság hatókörének növekedésével, az új kommunikációs eszközök kialakulásával egyre gyarapodott a szólásszabadságból levezethető egyes részjogosultságok köre is. Izgalmas kérdés, hogy milyen további részjogok vezethetők le a szólás vagy a sajtó szabadságából. Európában ma már vitán felül áll például, hogy a médiának joga van információforrásai kilétét titokban tartani, ezt a legtöbb államban […]
Bővebben...
A szerző a 2013-ban megjelent, Freedom of Artistic Expression – Essays on Culture and Legal Censure1 című kötetében nehéz feladatra vállalkozott: a művészi kifejezések jogi aspektusainak komplex bemutatására. Ennek forrását és egyben keretét a szerző a tárgyban – ti. a művészet szabadsága – korábban megjelentetett, közel másfél évtizedes munkássága adta. A mű – a szerző bevallása szerint […]
Bővebben...
Hiánypótló munka Buzinkay Géza könyve, mert ez idáig nem volt a magyar sajtó történetét a kezdetektől az ezredfordulóig feldolgozó monografikus összefoglaló munka. A Magyar Tudományos Akadémia A Magyar sajtó története (főszerk. Szabolcsi Miklós, Budapest, Akadémiai, 1979–1985) című többkötetes feldolgozása csak 1892-ig tárgyalja a magyar sajtó történetét, az azt követő időszakok vonatkozásában a vállalkozás nem folytatódott. Többen több […]
Bővebben...
