A felületes olvasó a címből első látásra azt gondolhatná, hogy egyszerű történeti áttekintést fog kapni a cenzúrának az idők során változó megjelenési formáiról, azonban ha gondosabban áttekintjük a könyv tartalmát, hamar rájövünk, hogy ennél jóval többről van szó.
Bővebben...Peter Coe könyve a médiaszabadság gyakran emlegetett jogi fogalmának alapvető elemeit kísérli meg azonosítani, tekintettel a média legújabb kori technológiai fejlődése által a nyilvánosság szerkezetében előidézett változásokra.
Bővebben...A technika rohamos fejlődésével napról napra aktuálisabb a kérdés: mihez kezdünk nemzeti, nemzetközi és főként társadalmi szinten a mesterséges intelligencia által teremtett új világgal, mely technológia nemcsak hogy a kapuban áll, hanem már itt és most észrevétlenül velünk van, és befolyásolja mindennapjainkat? A mesterséges intelligencia jogrendszerre gyakorolt hatása gyakran leszűkül a már unásig ismert önvezetőautó-dilemmára, […]
Bővebben...Klein Tamás 2010 óta aktív kutatója és szerzője az alkotmányjognak, különösen a sajtószabadság alapjogának és a kapcsolódó jogterületeknek, például a média-, a cyber- és a robotjognak. A szerző 2019-ben megvédett PhD-disszertációja kiegészített, kibővített formában 2020-ban jelent meg a Gondolat és a Dialóg Campus kiadók közös gondozásában Sajtószabadság és demokrácia címmel. A kötet alcíme már jobban orientálja […]
Bővebben...Már a kötet címe is felkelti az érdeklődést: hogy kerül egymás mellé korunk legmodernebb kommunikációs technológiája és Oliver Cromwell gyakran idézett mondása? A valódi ok az, hogy a szerző árnyalt, jót-rosszat egyaránt magába foglaló könyvet írt az internetről. A (nem is olyan) rejtett szellemesség a címválasztásban pedig abban érhető tetten, hogy Cromwell e mondása, amelyet […]
Bővebben...Az internet megjelenése és a társadalmi kapcsolatok technicizálódása olyan szerkezeti változásokat indított el, amiről a tudomány minden területének ismeretekkel kell rendelkeznie. Az átalakulás következtében a virtuális térrel, a hálózatokkal és a technológiával – a társadalomtudományoktól egészen a természettudományokig – számtalan értekezés foglalkozik. A virtuális tér e rohamos terjeszkedésének vizsgálatába illeszkedik a Kiss Tibor, Parti Katalin […]
Bővebben...A teljes kép sok apró darabból áll össze, és annál pontosabb kép alkotható, minél több részletét ismerjük. Klestenitz Tibor tanulmánykötete számos mozaikdarabbal gazdagítja a hazai egyházi sajtótörténet-írást. A kötetben öt tanulmány a dualizmus kora és az első világháborút követő átmeneti időszak sajtótörténetének egy-egy szeletével foglalkozik, az utolsó három, terjedelmesebb tanulmány pedig a Bangha Béla jezsuita […]
Bővebben...Különös, hogy kialakulását tekintve éppen az egyik legrégebben megfogalmazott alapjog – a szólásszabadsághoz való jog – az, amely még a 21. század jelentősen felgyorsult és technicizált világában is képes újabbnál újabb kérdések felvetésére késztetni a területen jártas jogászokat és a téma iránt érdeklődő polgárokat egyaránt. A modern technológia és az évszázados múltra visszatekintő alapjog találkozásának összefüggéseiről, az […]
Bővebben...A kötet a szerző sikerrel megvédett doktori disszertációjára épül, amely már eredeti állapotában is messze meghaladta a doktori disszertációktól szokásosan elvárt minőséget, tartalmában, stílusában, eredetiségében egyaránt; kiforrott munka, a szerző sokéves elméleti kutakodásának és gyakorlati tevékenységének foglalata. A kötet tehát teljes értékű monográfia, nem pedig első bátrabb szárnypróbálgatás. Török a szólásszabadság kutatója és gyakorlati művelője […]
Bővebben...Ződi Zsolt rendkívül bátor és elismerésre méltó vállalkozásba kezdett, amikor kutatása fókuszába az információs társadalom legizgalmasabb jelenségeinek jogra gyakorolt hatását állította. A legújabb technológiák jogi elemzését ugyanis számos tényező nehezíti. Először is a társadalmi viszonyokat befolyásoló technológia fejlődése olyan ütemben zajlik, hogy nemcsak a merev és tradíciókon alapuló jogalkotás képtelen akár csak a ‘nyomkövetésre’, de a […]
Bővebben...