A vallási közösségek méltóságának sérelme az Alkotmánybíróság értékelésében személyiségi jogi jogterületen

Szerző: Kovács Helga,
Dátum: december 21, 2021 11:07 de.
Kategória: ,

„A határozattal egyetértünk, ugyanakkor jelezzük, hogy a jelen döntéssel az Alkotmánybíróság nem foglalt állást (…) a nem, illetve nemi jegyek megváltoztatása és az emberi méltóság sérthetetlensége közötti összefüggésekről.” Horváth Attila és Schanda Balázs alkotmánybíráknak a 11/2021. (IV. 7.) AB határozathoz írt párhuzamos indokolása „A többségi határozatot támogattam, ugyanakkor a prostitúció (…) semmilyen formáját nem tartom […]

Bővebben...

A videómegosztóplatform-szolgáltatók szabályozásának kihívásai

Szerző: Király Péter Bálint,
Dátum: december 21, 2021 11:07 de.
Kategória: ,

1. Bevezetés A tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvet (a továbbiakban: AVMS irányelv) 2018 novemberében módosították. A módosítás oka, hogy az AVMS irányelv megalkotása óta a televíziózás és az internetes szolgáltatások konvergenciájának következtében megjelentek a piacon a hagyományos lineáris műsorszolgáltatások mellett az olyan új típusú tartalmak […]

Bővebben...

Fake news és social media: szabályozás és közigazgatási intézkedések Szlovákiában

Szerző: Hulkó Gábor,
Dátum: december 21, 2021 11:06 de.
Kategória: ,

1. Bevezető 1983 júliusában az indiai Patriot című újság szerkesztője állítólagos1 névtelen levelet kapott New Yorkból, amelyben egy „ismert amerikai tudós és antropológus” azt állította, hogy az AIDS „halálos és titokzatos betegségét” vélhetően génsebészettel állították elő az Egyesült ­Államokban, Fort Detrickben, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) tudósai által – Afrikában, Latin-Amerikában – […]

Bővebben...

Kriminológiai elméletek és informatikai bűnözés

Szerző: Varga Árpád,
Dátum: július 1, 2021 3:53 du.
Kategória: ,

1. Bevezetés Az informatikai bűnözés (cybercrime), amely gyűjtőfogalomként magában foglalja a kibertér ­által elősegített (cyber-enabled crime) és a kibertérfüggő kriminalitást (cyber-dependent crime),1 a kriminológiai kutatások kedvelt területévé vált az elmúlt több mint három évtizedben. Az informatika kialakulásával és az internet fejlődésével, kiterjedtségének növekedésével a bűnelkövetés hatékony területévé vált e technológia. Az informatikai bűnözés nem csupán […]

Bővebben...

A közösségi oldalak algoritmusának véleménybefolyásoló ereje

Szerző: Szikora Tamás,
Dátum: július 1, 2021 3:52 du.
Kategória: ,

1. Bevezető A közösségi platformok használata vitathatatlanul életünk szerves részévé vált az utóbbi években, ezért nemcsak az egyénre, cselekvéseikre, de a társadalomra is minden korábbinál nagyobb hatással bír a social media felületeken folytatott tevékenykedésünk. Azáltal, hogy a közösségi platformok bárki számára gyakorlatilag korlátozás nélkül lehetőséget biztosítanak véleménye kifejezésére, ráadásul az pillanatok alatt emberek tömegeihez juthat […]

Bővebben...

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az online térben – fókuszban a közösségi média

Szerző: Gellén Klára,
Dátum: július 4, 2020 10:13 de.
Kategória: ,

A tanulmány, kifejezetten a kereskedelmi kommunikáció közzétételi sajátosságaira fókuszálva, az online platformokat veti össze az offline világgal, majd az online kommunikációs tér előnyeit kihangsúlyozva, fel kívánja hívni a figyelmet az esetleges kommunikációs anomáliákra. Az online térben az egyes platformok sajátosságait kihasználva, a vállalkozások népszerűsítő tevékenysége több esetben is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül. Erre vonatkozóan a szerző a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló jogszabályi környezetet vizsgálja. Célkitűzése keretében a tanulmány többek között a tisztességtelen ár/termék összehasonlító oldalakkal, az online bújtatott reklámmal, az influencer-marketinggel, valamint a hamisan generált népszerűségi mutatókkal foglalkozik.

Bővebben...

A hamis hírek alkotmányos helyzete és szerepe a demokratikus nyilvánosság befolyásolásában

Szerző: Papp János Tamás,
Dátum: július 4, 2020 10:08 de.
Kategória: ,

Hamis hír (főnév): hamis eseményekről szóló tudósítás, amelyet weboldalon írnak és olvasnak. Az Oxford Dictinary meghatározása kellően szűkszavú és lényegre törő, ez a rövidke szóösszetétel azonban számtalan alkotmányos és médiajogi problémát foglal magában. A hamis hírek kérdése szorosan összefügg a politikával, a médiával, a közösségi oldalakkal, de napjainkra már magának az alkotmányos demokráciának is meghatározó kérdése lett. A hamis hír, a valótlan tényállítás önmagában nem esik a szólásszabadág alkotmányos elvei által védett szólás keretein kívül, azonban a demokratikus folyamatokra gyakorolt negatív hatása vitathatatlan. Bár túlzás lenne azt állítani, hogy egy-egy online dezinformációs kampány képes lenne eldönteni választásokat, az már most világosan látszik, hogy amennyiben nem születik megfelelő megoldás a probléma kezelésére, a tényszerű információkon alapuló, demokratikus közvélemény kialakulását elősegítő közéleti viták szinte ellehetetlenülnek. Jelen tanulmány a hamis hírek demokratikus nyilvánosságra gyakorolt hatásait vizsgálja, főként a szólásszabadság és a közösségi oldalak tükrében. Bemutatásra kerül a hamis hírek kialakulása és a közösségi média felerősítő hatása, a valótlan tényállítások alkotmányos védelme a közéleti vitákban, valamint a hamis hírek visszaszorítására tett kísérletek.

Bővebben...

Modern jogérvényesítés vagy modern cenzúra? A weboldalak blokkolásának újabb tanulságai

Szerző: Pogácsás Anett,
Dátum: július 4, 2020 9:57 de.
Kategória: ,

A szerzői jogi jogérvényesítés kilátástalannak tűnő küzdelmek elé nézett az elmúlt évtizedben. Nem tűnik túlzásnak azt állítani, hogy a jogérvényesítési eszközök (legalábbis egy jó része) felett eljárt az idő. Azok modernizálása, illetve új eszközök bevetése ugyanakkor cseppet sem könnyű vállalkozás. A weboldalak blokkolása viszonylag új eszköznek számít, de az lehet az érzésünk, hogy ez az eszköz is részben az érvényesíteni kívánt jog hatékonysági problémáit igyekszik orvosolni, „palástolni”. A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy ez valóban így van-e, és hogy elfogadható, hatékony megoldásnak tekinthető-e a weboldalak blokkolása. Mindez különösen az elmúlt évek jogfejlődése, és a CDSM irányelv megszületése fényében különösen izgalmas kérdés. Az már egyértelművé vált, hogy általános megoldásként nem nyúlhatunk hozzá. Jelenleg úgy tűnik, a weboldalak blokkolásának szabályozása differenciálódik, ami által egy modern és hatékony jogérvényesítési eszközzé kíván előlépni – a kérdés már csak az, hogy az ehhez szükséges feltételrendszert ki tudjuk-e alakítani a közeljövőben.

Bővebben...

Liberalizációs és fogyasztóvédelmi törekvések az audiovizuális média szabályozásának módosítása kapcsán

Szerző: Szikora Tamás,
Dátum: december 19, 2019 10:05 de.
Kategória: ,

1. Bevezetés Az 1989-es első médiairányelv elfogadása óta az uniós és a tagállami jogalkotók is komoly erőfeszítéseket tettek a fogyasztóvédelem érdekében. Noha a reklámszabályok liberalizációjára ­irányuló törekvések – természetesen főként a piaci szereplők részéről – próbára tették a törvényhozókat, az elfogadott normaszövegekben, a szabályozás deklarált céljával összhangban, túlnyomórészt a közönség érdekeit védő szempontok köszöntek vissza. […]

Bővebben...

Úton a tömeges internetes szólás jogi megítélésének új megközelítése felé

Szerző: Nádori Péter,
Dátum: december 19, 2019 10:00 de.
Kategória: ,

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Nagykamarája 2015. június 16-án hozta nyilvánosságra ítéletét a Delfi-ügyben, helybenhagyva az Első Szekció Kamarája (a továbbiakban: Kamara) 2013-as döntését.1 A nagy forgalmú észt internetes oldal, a Delfi, 2009-ben fordult az EJEB-hez, miután a helyi legfelső bíróság megerősítette: a portál jogi felelősséget visel a híreihez fűzött felhasználói hozzászólásokért. A […]

Bővebben...
In Medias Res