A véleménynyilvánítás szabadsága és a magánélethez való jog a jogrendszer kiemelt értékeinek tekinthetők, amelyekkel kapcsolatban a közösségi média számos kihívást tartogat. A közösségi oldalak elhozták a vélemények cseréjének és megosztásának szabadságát, arra azonban csak a globális tartalomszolgáltatók által megszabott keretrendszerben kerülhet sor. A magánélethez való jog érvényesülését szintén számos ponton érinti, sok esetben erodálja a közösségi média működése. Tanulmányunkban e két jogosultságnak az online térben való érvényesülését és a közöttük felmerülő kollízió bemutatását tűzzük ki célul.
Bővebben...
A kultúra talán legáltalánosabb jellemzője a kommunikáció: anélkül ugyanis egyetlen kultúra sem alakulhatott volna ki, nem maradhatott volna fenn, nem terjedhetett volna – sőt: nem is változhatott volna.A társadalomelméleti kapcsolódáson túl a kulturális jogok közös vonása, hogy alapjogi oltalmuk nem csupán az önkifejezés sajátos formájára – mint amilyen például a művészi alkotás vagy a tudományos kutatás –, hanem a nyilvánosság bizonyos szeleteire is kiterjed, és ez utóbbi védelmet nyújt a kommunikációs térben: lehetővé teszi az egyén megalapozott részvételét a társadalmi folyamatokban. A tanulmány keretében arra vállalkozom, hogy a kulturális jogoknak nevezett alapvető jogok – így a művészet és a tudomány szabadsága, valamint a művelődéshez való jogból levezett tanszabadság – kommunikációs aspektusait elemezzem, különösen annak tükrében, hogy az e jogok által védett jogi tárgyak és értékek, vagyis összességében a kultúra fontos szerepet tölt be a társadalmak életében, így a közösségi interakciókban is.
Bővebben...
A sajtó-helyreigazítási eljárások és a sajtóhoz köthető, személyhez fűződő jogi perek sajátos helyet foglalnak el a magyar jogrendszerben. A tanulmány ismerteti a jelenleg hatályos magyar jogszabályi környezetet, majd a Kúria vonatkozó útmutatásait, amelyek máig meghatározzák ezeknek a pereknek az alapkérdéseit. Az írás harmadik részében a bírói gyakorlat három kulcskérdését tárgyalja. Mindhárom problémakör azzal a sajátossággal van összefüggésben, hogy ezekben az eljárásokban a bírói mérlegelés szerepe sokkal tágabb más peres eljárásokhoz képest, ugyanis a bíró nemcsak a tényállást állapítja meg és bizonyítékokat súlyoz, hanem jogi keretekbe foglalt szövegértelmezést is folytat. Az első problémakör az, amikor az érintett nem egy élő magánszemély, hanem valamilyen ok miatt speciális: vagy elhunyt, vagy közösség, vagy jogi személy. A második problémakör a sértett személy beazonosíthatóságával kapcsolatos kérdéseket öleli fel, míg a harmadik a közlés és az érintett személy közötti kapcsolat egyes kérdéseit tárgyalja. A tanulmány a sajtó-helyreigazítási és személyhez fűződő joggal kapcsolatos perek adatvédelmi kérdéseinek tárgyalásával zárul.
Bővebben...
Az anonim véleménynyilvánítás az internet kezdeteitől létezik. Bár eleinte sokan pozitívumként tételezték az anonimitást, mára egyértelművé váltak az ezzel kapcsolatos jogi, társadalmi, politikai és szociológiai problémák is. Jelen tanulmány az olyan tartalmak jogi helyzetével foglalkozik, amelyeket a felhasználók a hagyományos tartalomszolgáltatók által nyilvánosságra hozott tartalmakhoz fűznek, jellemzően komment formájában. Ezek legtöbbször hozzájárulnak az internetes vitakultúra fejlődéséhez, a széles rétegeket érdeklő kérdések közös megvitatásához, azaz a demokratikus társadalom normális működéséhez, ám sok esetben számos jogi problémát is felvetnek. A tanulmány az európai szupranacionális emberi jogi bírói fórum és az ausztrál legfelső bíróság esetjogát hasonlítja össze, arra a kérdésre keresve a választ, hogy eltérően ítélik-e meg a különböző jogi kultúrák a hasonló szabályozási tárgyakat.
Bővebben...
A tanulmány a közszereplőkre vonatkozó joggyakorlat közelmúltbeli fejlődését vizsgálja, különös tekintettel a közösségi médiához valamilyen módon kapcsolódó esetekre. Bemutatja a közszereplő fogalmának változását, a kapcsolódó jogszabályi módosításokat, ezt követően tér rá az egyes döntések részletesebb elemzésére. Fontos látni, hogy az utóbbi évtizedek eltolódást eredményeztek: a bíróságok ma már nem a közszereplő mint személy, hanem a közérdeklődésre számot tartó ügyek felől közelítik meg a kérdést a személyiségvédelmi perekben. A közszereplést vállalók bírálhatósága, a velük kapcsolatos vélemények közlése nélkülözhetetlen a közbeszéd alakítása szempontjából. Az utóbbi 10-15 év technikai fejlődése oda vezetett, hogy – főként a közösségi platformok miatt – a véleménycserék rendkívül gyorsak és intenzívek. Az esetek elemzése rávilágít arra is, hogy a közösségimédia-felületek esetleges zártsága kihatással lehet-e az elkövetett jogsértésekre.
Bővebben...
A klímasemleges elektronikus hírközlés megteremtése az iparág felelőssége, és a globális éghajlatváltozás miatt fellépő felmelegedési trendek miatt sürgősen cselekedni kell. Ennek ellenére a környezeti fenntarthatóság az elektronikus hírközlési szektor szabályozásában eddig nem kapott megfelelő figyelmet Magyarországon, és kapcsolódó kutatások, cikkek vagy tanulmányok sem igen születtek. A jelen tanulmány célja pótolni e hiányosságot, áttekinteni a releváns nemzetközi, európai uniós és hazai szabályozási helyzetet, valamint a kapcsolódó trendeket, ezáltal átfogó képet adni a fenntarthatósági kezdeményezésekről az elektronikus hírközlési szektorban, majd azt értékelve javaslatokat tenni a hazai szabályozói fellépés lehetséges cselekvési irányaira. Ezzel remélhetőleg kiindulópontként szolgálhat az iparági diskurzus elindításához és a zöld átmenet megfelelő pozicionálásához az elektronikus hírközlés szabályozásában.
Bővebben...
A 21. század első negyedének végéhez közeledve nyilvánvalóvá vált, hogy a globalizáció egyik fő motorja a kommunikáció, amelynek egyik legfontosabb eszközeként a médiumok pedig országok, kontinensek és végeredményben a világ sorsát is nagymértékben befolyásolják. Azonban a nemzetközi terepen évszázados hagyománnyal rendelkező kommunikáció és médiakutatás tudományként való elismertsége Magyarországon még mindig meglehetősen kezdetleges. Ez az írás bevezetőt nyújt a kommunikáció és a médiakutatás történetébe, rövid áttekintést ad annak magyarországi intézményesüléséről, s végső soron amellett érvel, hogy ez a tudományterület a jövőben is meghatározó jelentőségű lesz nemcsak technológiánk, de saját emberi mivoltunk és a társadalom megértésének szempontjából is.
Bővebben...
A hibrid konfliktusok metódusa és a mögöttes fogalomrendszer a 2000-es évek második felétől vált ismét széles körben vizsgálat tárgyává, annak hatására, hogy a Hezbollah 2006-ban jelentős katonai sikereket ért el Libanonban az Izraeli Védelmi Erők ellen. Tovább fokozta ezt az Iszlám Állam tevékenysége, amely kifinomult és meglehetősen agresszív marketingkampányt folytatott, és magas szintre fejlesztette a kibertérben megjelenő pszichológiai hadviselést. Az ukrán válság keretében zajló különféle műveletek és a Krím-félsziget orosz annexiója ismételten a figyelem középpontjába helyezte a hibrid hadviselést. A hibrid eszközpark önmagában nem újdonság a történelemben, azonban annak sikerességét egyértelműen fokozta a technológia fejlődése, kiemelten a kibertér és az általa nyújtott lehetőségek széles tárháza. Az orosz–ukrán válság nyomán az is világossá vált, hogy a hibrid eszközök nem kizárólag egy összetett államközi konfliktus egy-egy részelemeként jelenhetnek meg, hanem egyes elemei önállóan is alkalmazhatók. Erre jelentenek egyértelmű példát a különféle dezinformációs kampányok. A jelen tanulmányban a szerzők a hibrid konfliktusok jellemzésén keresztül világítanak rá arra, hogy a puha eszközök alkalmazása mennyire immanens részei a jelenkori katonai műveleteknek, és a közösségimédia-platformok szűrési gyakorlata és mechanizmusa, gazdasági és piaci felfogása lehetővé teszi azok felhasználását dezinformációs kampányok lefolytatására.
Bővebben...
A keresőmotorok tevékenységének lényegi eleme a keresési lista kialakítása, amelynek jelentős befolyása van a fogyasztói döntésekre, ezért a fogyasztó védelme érdekében fontos, hogy tisztában legyen a sorrend kialakítását meghatározó fő tényezőkkel. A 2019/2161-os Omnibus irányelv a keresőmotorokra új átláthatósági követelményeket határozott meg, amelyeket az UCP és a fogyasztói jogokról szóló irányelvekbe épített be. A szabályozás az organikus keresési lista fő paramétereire írja elő a tájékoztatási kötelezettséget, míg a fizetett rangsor, a pozitív diszkrimináció esetében új feketelistás tényállást határozott meg. A tanulmány a keresőmotoroktól elvárt átláthatósági szabályok fogyasztóvédelmi jogi aspektusait járja körül.
Bővebben...
1963. november 22-én halálos merénylet áldozata lett John F. Kennedy amerikai elnök. Az ország és az egész világ gyászba borult. Az elnök erőszakos halála, úgy tűnt, megfosztotta az Amerikai Egyesült Államokat és a világot egy szebb jövőtől. Fiatalságával, energikusságával reményt, hitet és elhivatottságot adott az országnak. Ezek a tényezők is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Kennedy elleni merénylet ugyanúgy az amerikai nép kollektív tudatának gyászeseményévé válhasson, ahogy harmincnyolc évvel később az ikertornyok ledöntése. Jackie Kennedy a tragikus gyilkosság után a mítoszteremtéssel akarta férje halhatatlanságát biztosítani, akinek elnöksége nemcsak fordulópontot, de mind a mai napig pártállástól függetlenül követendő példát jelent az utódai számára. Hogyan csapódott le az elnök halála a szovjet érdekszférába tartozó Magyarországon? Megmaradtak a gyásztáviratok formalitásán belül, vagy másod-, illetve harmadvonalon arra használták fel a merényletet, hogy saját kommunista narratívájuk keretein belül értelmezzék az amerikai elnök ellen elkövetett gyilkosságot? Tanulmányomban több mint hatszáz cikk vizsgálatán keresztül adok választ a fenti kérdésekre.
Bővebben...
