E-mail: koltay.andras@uni-nke.hu Egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem és Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Peter Coe könyve a médiaszabadság gyakran emlegetett jogi fogalmának alapvető elemeit kísérli meg azonosítani, tekintettel a média legújabb kori technológiai fejlődése által a nyilvánosság szerkezetében előidézett változásokra.
Bővebben...1. Bevezetés – a valótlanságok védelméről A valótlan állítások, köztük a szándékos hazugságok tilalmazási lehetőségei, illetve a szólásszabadság hatálya alá vonásuk a jogrendszer számos pontját érintő kérdéskör, miközben megállapítható, hogy a szólásszabadság alkotmányos védelmének keretei között a hazugság általános értelemben, önmagában valótlan jellege miatt nem tilalmazható. A valótlanságokkal szemben ezzel együtt is lehetséges a jogi […]
Bővebben...Már a kötet címe is felkelti az érdeklődést: hogy kerül egymás mellé korunk legmodernebb kommunikációs technológiája és Oliver Cromwell gyakran idézett mondása? A valódi ok az, hogy a szerző árnyalt, jót-rosszat egyaránt magába foglaló könyvet írt az internetről. A (nem is olyan) rejtett szellemesség a címválasztásban pedig abban érhető tetten, hogy Cromwell e mondása, amelyet […]
Bővebben...1. Bevezetés A social media platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak az elmúlt években. E platformoknak – vagy más néven social networköknek – nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmány vonatkozásában idetartozónak tekintjük a videómegosztó portálokat, amelyekre a felhasználók bárki által megtekinthető tartalmakat tölthetnek fel, és azon platformokat, amelyeken a felhasználói tartalom – […]
Bővebben...A kötet a szerző sikerrel megvédett doktori disszertációjára épül, amely már eredeti állapotában is messze meghaladta a doktori disszertációktól szokásosan elvárt minőséget, tartalmában, stílusában, eredetiségében egyaránt; kiforrott munka, a szerző sokéves elméleti kutakodásának és gyakorlati tevékenységének foglalata. A kötet tehát teljes értékű monográfia, nem pedig első bátrabb szárnypróbálgatás. Török a szólásszabadság kutatója és gyakorlati művelője […]
Bővebben...A kifejezés szabadságának szakirodalma elképesztően gazdag, a világ minden táján élénk párbeszédet folytatnak egymással a téma kutatói. Még bizonyos nemzetek feletti trendeket, közösen vallott elveket is azonosítani lehet, amelyek a kifejezés szabadságának korlátaira vonatkoznak. Egy kalap alá szokás venni a „nyugati világ” államait, amelyek jogrendszere sok tekintetben hasonló válaszokat ad a szabadság határainak megvonását illető […]
Bővebben...Az elmúlt évtizedekben a szólásszabadság hatókörének növekedésével, az új kommunikációs eszközök kialakulásával egyre gyarapodott a szólásszabadságból levezethető egyes részjogosultságok köre is. Izgalmas kérdés, hogy milyen további részjogok vezethetők le a szólás vagy a sajtó szabadságából. Európában ma már vitán felül áll például, hogy a médiának joga van információforrásai kilétét titokban tartani, ezt a legtöbb államban […]
Bővebben...2016 tavaszán jelent meg Eric Heinze, a londoni Queen Mary University professzorának új könyve, amelyben a szerző a szólásszabadság új elméletének meghatározására tesz kísérletet.1 Úgy fest, a gyűlöletbeszéd szólásszabadság-jogi kérdése a legalkalmasabb arra, hogy apropóján modern, önálló szólásszabadság-elméletek szülessenek, akadémikus szerzők tollából. Lee Bollinger immár három évtizedes műve szintén a gyűlöletbeszéd problematikájából kiindulva állított fel egy új […]
Bővebben...1. Bevezetés A blaszfémia mint szólásszabadság-jogi kérdés nem új keletű, a vallások, vallási szereplők, hittételek védelme a szólásszabadság legősibb korlátjának számított a nyugati jogrendszerekben is.1 Mivel azonban a huszadik században ezeket a korlátokat az államok fokozatosan lebontották, és a mai Európában alig-alig hallani blaszfémia miatti elítélésekről, a szólásszabadság „nagy” kérdései (jóhírnév- és becsületvédelem, a magánélet védelme, […]
Bővebben...
Frederick Schauer kötete jellegében eltér a Wolters Kluwer által 2012 óta gondozott médiatudományi sorozatban eddig megjelent, magyarra fordított külföldi művektől. Ez a kötet ugyanis most született meg, eredeti, angol nyelvű változata ebben a formában nincsen. Schauer professzor munkássága már régóta inspirálta a magyar szólásszabadság-kutatásokat, szókimondó lényeglátása pedig arra ösztönzött, hogy a frissen induló In Medias […]
Bővebben...