Gellén Klára
E-mail: gellen@juris.u-szeged.hu
Egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
A keresőmotorok tevékenységének lényegi eleme a keresési lista kialakítása, amelynek jelentős befolyása van a fogyasztói döntésekre, ezért a fogyasztó védelme érdekében fontos, hogy tisztában legyen a sorrend kialakítását meghatározó fő tényezőkkel. A 2019/2161-os Omnibus irányelv a keresőmotorokra új átláthatósági követelményeket határozott meg, amelyeket az UCP és a fogyasztói jogokról szóló irányelvekbe épített be. A szabályozás az organikus keresési lista fő paramétereire írja elő a tájékoztatási kötelezettséget, míg a fizetett rangsor, a pozitív diszkrimináció esetében új feketelistás tényállást határozott meg. A tanulmány a keresőmotoroktól elvárt átláthatósági szabályok fogyasztóvédelmi jogi aspektusait járja körül.
Bővebben...
A tanulmány, kifejezetten a kereskedelmi kommunikáció közzétételi sajátosságaira fókuszálva, az online platformokat veti össze az offline világgal, majd az online kommunikációs tér előnyeit kihangsúlyozva, fel kívánja hívni a figyelmet az esetleges kommunikációs anomáliákra. Az online térben az egyes platformok sajátosságait kihasználva, a vállalkozások népszerűsítő tevékenysége több esetben is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül. Erre vonatkozóan a szerző a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló jogszabályi környezetet vizsgálja. Célkitűzése keretében a tanulmány többek között a tisztességtelen ár/termék összehasonlító oldalakkal, az online bújtatott reklámmal, az influencer-marketinggel, valamint a hamisan generált népszerűségi mutatókkal foglalkozik.
Bővebben...
1. Bevezetés Az Európai Unió 2015 májusában meghirdetett egységes digitális piaci stratégiája1 többek között az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv2 revízióját is feladataként jelölte meg. A módosítás alapvető célkitűzése a technológiai fejlődéshez igazodó szabályozás kialakítása, valamint egyenlő versenyfeltételek meghatározása a fejlett digitális hálózatok és az innovatív szolgáltatások számára. A stratégia a „21. századi média-keretrendszer” címet viselő […]
Bővebben...
1. Bevezetés A reklámjellegű üzenetek tág értelemben felfogott körének differenciálásában az üzenet mögött meghúzódó motiváció és érdek meghatározó jelentőséggel bír. Ezen érdek és a közlemény célja alapján a reklámok társadalmi célú, gazdasági és politikai reklám alapcsoportokba sorolhatók. Elhatárolásuk egyik lényegi vonása az, hogy a közlemény elsődlegesen mire irányul: gazdasági, társadalmi vagy politikai érdeket szolgál, s […]
Bővebben...
A médiaszabályozás területén 2010. év végén végbement törvénymódosítások következtében a kereskedelmi kommunikáció terén is jelentős változások történtek. A szabályozás eredményeképpen bekövetkezett átalakulás – értelemszerűen – a kereskedelmi közlemények új formái, technikái tekintetében is sajátos, egyedi műsorszerkesztési korlátokat állított fel. A médiaszolgáltatásokban közzétett kereskedelmi közlemények a megjelenítés és a hozzáférés sajátos módja, valamint az információval megcélzott […]
Bővebben...
