Cikkek média kulcsszóval ellátva
A kultúra talán legáltalánosabb jellemzője a kommunikáció: anélkül ugyanis egyetlen kultúra sem alakulhatott volna ki, nem maradhatott volna fenn, nem terjedhetett volna – sőt: nem is változhatott volna.A társadalomelméleti kapcsolódáson túl a kulturális jogok közös vonása, hogy alapjogi oltalmuk nem csupán az önkifejezés sajátos formájára – mint amilyen például a művészi alkotás vagy a tudományos kutatás –, hanem a nyilvánosság bizonyos szeleteire is kiterjed, és ez utóbbi védelmet nyújt a kommunikációs térben: lehetővé teszi az egyén megalapozott részvételét a társadalmi folyamatokban. A tanulmány keretében arra vállalkozom, hogy a kulturális jogoknak nevezett alapvető jogok – így a művészet és a tudomány szabadsága, valamint a művelődéshez való jogból levezett tanszabadság – kommunikációs aspektusait elemezzem, különösen annak tükrében, hogy az e jogok által védett jogi tárgyak és értékek, vagyis összességében a kultúra fontos szerepet tölt be a társadalmak életében, így a közösségi interakciókban is.
Bővebben...
A tanulmány a szerzőt megillető személyhez fűződő jogok (a név feltüntetése, a nyilvánosságra hozatal joga és a mű egységének védelme) helyzetével és érvényesülésével foglalkozik a hagyományos és az újmédia környezetében, valamint kitér a vonatkozó jogszabályokban megjelenő, a tanulmány szempontjából jelentős médiajogi alapfogalmakra. Röviden ismerteti a szerzőt megillető személyhez fűződő jogok leglényegesebb szabályait és jellemzőit, emellett hangsúlyozza a szerzői személyhez fűződő jogok garanciális jellegét és az alkotómunka ösztönzésére gyakorolt szerepét. Ezt követően bemutatja azokat a területeket, gyakorlati példákkal is, ahol a szerzői személyhez fűződő jogok sérülhetnek a közszolgálati médiában, a kereskedelmi televíziók műsoraiban, a közösségi médiában és a reklámtevékenység során. Látható, hogy a szerzőt megillető három személyhez fűződő jog közül a legsérülékenyebb és a legnehezebben érvényesíthető a mű egységének védelme. A szerzői személyiségi jogokat nem lehet elválasztani az alkotómunka ösztönzésének törekvésétől, emiatt kiemelten fontos lenne, hogy a média környezetében is – így különösen a számos kérdést generáló közösségimédia-platformokon – megfelelő módon érvényesüljenek.
Bővebben...
1. Bevezetés A tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvet (a továbbiakban: AVMS irányelv) 2018 novemberében módosították. A módosítás oka, hogy az AVMS irányelv megalkotása óta a televíziózás és az internetes szolgáltatások konvergenciájának következtében megjelentek a piacon a hagyományos lineáris műsorszolgáltatások mellett az olyan új típusú tartalmak […]
Bővebben...
1. Bevezetés Általánosan elfogadott, hogy az internet számos módon hat az életünkre, és nemcsak elképesztő mennyiségű információhoz biztosít azonnali hozzáférést, hanem átalakította az államról, a gazdaságról és az oktatásról alkotott fogalmainkat, valamint kihatott emberi kapcsolatainkra és napjaink világával kapcsolatos szorongásainkra is. „Az internet által megnyitott kommunikációs lehetőségek tárháza közül én a közösségi média kialakulását emelném ki, […]
Bővebben...
