Cikkek közösségi média kulcsszóval ellátva
A véleménynyilvánítás szabadsága és a magánélethez való jog a jogrendszer kiemelt értékeinek tekinthetők, amelyekkel kapcsolatban a közösségi média számos kihívást tartogat. A közösségi oldalak elhozták a vélemények cseréjének és megosztásának szabadságát, arra azonban csak a globális tartalomszolgáltatók által megszabott keretrendszerben kerülhet sor. A magánélethez való jog érvényesülését szintén számos ponton érinti, sok esetben erodálja a közösségi média működése. Tanulmányunkban e két jogosultságnak az online térben való érvényesülését és a közöttük felmerülő kollízió bemutatását tűzzük ki célul.
Bővebben...
A tanulmány a közszereplőkre vonatkozó joggyakorlat közelmúltbeli fejlődését vizsgálja, különös tekintettel a közösségi médiához valamilyen módon kapcsolódó esetekre. Bemutatja a közszereplő fogalmának változását, a kapcsolódó jogszabályi módosításokat, ezt követően tér rá az egyes döntések részletesebb elemzésére. Fontos látni, hogy az utóbbi évtizedek eltolódást eredményeztek: a bíróságok ma már nem a közszereplő mint személy, hanem a közérdeklődésre számot tartó ügyek felől közelítik meg a kérdést a személyiségvédelmi perekben. A közszereplést vállalók bírálhatósága, a velük kapcsolatos vélemények közlése nélkülözhetetlen a közbeszéd alakítása szempontjából. Az utóbbi 10-15 év technikai fejlődése oda vezetett, hogy – főként a közösségi platformok miatt – a véleménycserék rendkívül gyorsak és intenzívek. Az esetek elemzése rávilágít arra is, hogy a közösségimédia-felületek esetleges zártsága kihatással lehet-e az elkövetett jogsértésekre.
Bővebben...
A tanulmány a szerzőt megillető személyhez fűződő jogok (a név feltüntetése, a nyilvánosságra hozatal joga és a mű egységének védelme) helyzetével és érvényesülésével foglalkozik a hagyományos és az újmédia környezetében, valamint kitér a vonatkozó jogszabályokban megjelenő, a tanulmány szempontjából jelentős médiajogi alapfogalmakra. Röviden ismerteti a szerzőt megillető személyhez fűződő jogok leglényegesebb szabályait és jellemzőit, emellett hangsúlyozza a szerzői személyhez fűződő jogok garanciális jellegét és az alkotómunka ösztönzésére gyakorolt szerepét. Ezt követően bemutatja azokat a területeket, gyakorlati példákkal is, ahol a szerzői személyhez fűződő jogok sérülhetnek a közszolgálati médiában, a kereskedelmi televíziók műsoraiban, a közösségi médiában és a reklámtevékenység során. Látható, hogy a szerzőt megillető három személyhez fűződő jog közül a legsérülékenyebb és a legnehezebben érvényesíthető a mű egységének védelme. A szerzői személyiségi jogokat nem lehet elválasztani az alkotómunka ösztönzésének törekvésétől, emiatt kiemelten fontos lenne, hogy a média környezetében is – így különösen a számos kérdést generáló közösségimédia-platformokon – megfelelő módon érvényesüljenek.
Bővebben...
A hibrid konfliktusok metódusa és a mögöttes fogalomrendszer a 2000-es évek második felétől vált ismét széles körben vizsgálat tárgyává, annak hatására, hogy a Hezbollah 2006-ban jelentős katonai sikereket ért el Libanonban az Izraeli Védelmi Erők ellen. Tovább fokozta ezt az Iszlám Állam tevékenysége, amely kifinomult és meglehetősen agresszív marketingkampányt folytatott, és magas szintre fejlesztette a kibertérben megjelenő pszichológiai hadviselést. Az ukrán válság keretében zajló különféle műveletek és a Krím-félsziget orosz annexiója ismételten a figyelem középpontjába helyezte a hibrid hadviselést. A hibrid eszközpark önmagában nem újdonság a történelemben, azonban annak sikerességét egyértelműen fokozta a technológia fejlődése, kiemelten a kibertér és az általa nyújtott lehetőségek széles tárháza. Az orosz–ukrán válság nyomán az is világossá vált, hogy a hibrid eszközök nem kizárólag egy összetett államközi konfliktus egy-egy részelemeként jelenhetnek meg, hanem egyes elemei önállóan is alkalmazhatók. Erre jelentenek egyértelmű példát a különféle dezinformációs kampányok. A jelen tanulmányban a szerzők a hibrid konfliktusok jellemzésén keresztül világítanak rá arra, hogy a puha eszközök alkalmazása mennyire immanens részei a jelenkori katonai műveleteknek, és a közösségimédia-platformok szűrési gyakorlata és mechanizmusa, gazdasági és piaci felfogása lehetővé teszi azok felhasználását dezinformációs kampányok lefolytatására.
Bővebben...
1. Bevezető 1983 júliusában az indiai Patriot című újság szerkesztője állítólagos1 névtelen levelet kapott New Yorkból, amelyben egy „ismert amerikai tudós és antropológus” azt állította, hogy az AIDS „halálos és titokzatos betegségét” vélhetően génsebészettel állították elő az Egyesült Államokban, Fort Detrickben, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) tudósai által – Afrikában, Latin-Amerikában – […]
Bővebben...
