A technika rohamos fejlődésével napról napra aktuálisabb a kérdés: mihez kezdünk nemzeti, nemzetközi és főként társadalmi szinten a mesterséges intelligencia által teremtett új világgal, mely technológia nemcsak hogy a kapuban áll, hanem már itt és most észrevétlenül velünk van, és befolyásolja mindennapjainkat? A mesterséges intelligencia jogrendszerre gyakorolt hatása gyakran leszűkül a már unásig ismert önvezetőautó-dilemmára, […]
Bővebben...
„A határozattal egyetértünk, ugyanakkor jelezzük, hogy a jelen döntéssel az Alkotmánybíróság nem foglalt állást (…) a nem, illetve nemi jegyek megváltoztatása és az emberi méltóság sérthetetlensége közötti összefüggésekről.” Horváth Attila és Schanda Balázs alkotmánybíráknak a 11/2021. (IV. 7.) AB határozathoz írt párhuzamos indokolása „A többségi határozatot támogattam, ugyanakkor a prostitúció (…) semmilyen formáját nem tartom […]
Bővebben...
1. Bevezetés A tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvet (a továbbiakban: AVMS irányelv) 2018 novemberében módosították. A módosítás oka, hogy az AVMS irányelv megalkotása óta a televíziózás és az internetes szolgáltatások konvergenciájának következtében megjelentek a piacon a hagyományos lineáris műsorszolgáltatások mellett az olyan új típusú tartalmak […]
Bővebben...
1. Bevezető 1983 júliusában az indiai Patriot című újság szerkesztője állítólagos1 névtelen levelet kapott New Yorkból, amelyben egy „ismert amerikai tudós és antropológus” azt állította, hogy az AIDS „halálos és titokzatos betegségét” vélhetően génsebészettel állították elő az Egyesült Államokban, Fort Detrickben, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) tudósai által – Afrikában, Latin-Amerikában – […]
Bővebben...
1. Bevezetés: az online figyelempiacok és működésük kudarcai A figyelempiaci szereplők olyan internetes platformok, amelyek emberi figyelem és adatok felhasználásával1 felületet kínálnak az online térben reklámozóknak, illetve a felhasználók szokásait is megérteni segítő adatokat adnak el harmadik feleknek, függetlenül attól, hogy milyen, nem pénzért kínált szolgáltatással gyűjtik egybe az emberek figyelmét (pl. Facebook, Google, YouTube). […]
Bővebben...
1. Bevezető gondolatok Azt mondhatjuk, hogy az elmúlt másfél évünket szinte teljes mértékben a SARS-CoV-2 nevű koronavírus okozta járvány határozta meg. A vonatkozó szakirodalom szerint az első megbetegedések 2019 decemberében jelentek meg, azonban a gyors ütemű terjedés miatt a 2020-as év elején már világméretű járványhelyzetet okozó vírusként jegyezték. Erre reagálva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. […]
Bővebben...
1. Bevezetés „A digitális forradalom közepette az állampolgároknak meg kell tartaniuk a képességüket, hogy döntéseket hozzanak a véleményük szabad kifejezéséről.” 1 „Hadd legyek egészen világos: a verseny nélküli kapitalizmus nem kapitalizmus – hanem kizsákmányolás.” 2 Két mondat két kontinensről, látszólag kevés kapcsolódási ponttal. Az első Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől származik az […]
Bővebben...
1. Bevezetés A közigazgatás tevékenységei között napjainkra az egyik legfontosabb hatósági eljárássá nőtte ki magát a piacszabályozás és piacfelügyelet. Nemcsak azért, mert az országok közötti versenyképességi „verseny” egyik legfontosabb mozgatórugója a gazdasági igazgatás és az azon belüli közigazgatási eszköz- és tevékenységrendszer, hanem mert a piacszabályozás és a piacfelügyelet a gazdasági igazgatáson messze túlmutató hatással bír más […]
Bővebben...
Digitális korban élünk. Elfogadjuk vagy sem, az infokommunikációs eszközök átformálták az életünket, legyen szó társadalmi változásokról vagy az egyén mindennapjairól. Nem is olyan régen ha a moziműsort akartuk megismerni, az újságot néztük meg, pizzát telefonon rendeltünk, a parkoláshoz parkolóautomatát kerestünk, és volt nálunk készpénz, az ügyintézés pedig egyet jelentett a sorba állással. Napjainkban a többség […]
Bővebben...
1. Bevezetés Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) 2020-ban egy magyar, idén pedig három német ügyben értelmezte az immár öt éve hatályos uniós hálózatsemlegességi szabályozást. Az ítéletek több szempontból nagy jelentőségűek: egyfelől alapvetően meghatározhatják az internet-hozzáférési szolgáltatók úgynevezett nullás díjszabású ajánlatait, másfelől fontos adalékkal szolgálhatnak ahhoz, hogy az elektronikus hírközlésért felelős nemzeti szabályozó hatóságokat tömörítő Európai […]
Bővebben...
