1. Bevezetés A bírósági szervezetrendszerben a már több mint egy évtizede tartó infokommunikációs megújulási folyamat1 igazi jelentőségét – az új eljárásjogi kódexek kodifikációs folyamata és a Kúria jogegységesítő tevékenységének a megújításán túl – a vírushelyzet mutatta meg. Ez a folyamat az egyes eljárásjogi szabályokban mintegy szigetszerűen jelent meg, azonban átfogó, az egész bírósági működésre kiható, […]
Bővebben...A digitális átalakulás, amit gyakran neveznek a negyedik ipari forradalomnak,1 jelentősen megváltoztatta mindennapi életünket. Ám ez nemcsak előnyökkel járt, hanem számos új kihívással is, így például a kibertérben zajló bűnözést is felerősítette. A kár mértéke a Center for Strategic and International Studies 2018-as felmérése szerint 600 milliárd dollár volt világszinten, vagyis a globális GDP 1%-a.2 […]
Bővebben...Általában azt feltételezzük, hogy átgondoltan vállalunk munkát vagy hagyunk fel azzal, okkal és észszerű megfontolások alapján fogyasztjuk el vagy takarítjuk meg a jövedelmünket, vásároljuk meg az egyik vagy a másik terméket vagy szolgáltatást. Ha számításba vesszük, hogy eltérők a lehetőségeink, az ízlésünk és a körülményeink a szó legtágabb értelmében, akkor a tökéletes racionalitás megengedi, hogy […]
Bővebben...1. Bevezetés Salus populi suprema lex esto. (Marcus Tullius Cicero: A törvények, III:8.) Amikor Cicero a fenti sorokat leírta, nyilvánvalóan nem a járványügyi intézkedésekre gondolt. A „salus” kifejezést sem egészségügyi értelemben használta. Azonban a mottó még így is jól kifejezi, hogy mi történik az igazságszolgáltatással egy járvány idején. Egy egészségügyi kockázat alapvető kihívások elé állítja […]
Bővebben...1. Bevezető Első ránézésre a lawtech az utóbbi évek egyik innovációs hívószavának tűnhet a jogi piacokon, és a megnevezés egybecseng más, hasonló „tech” megoldásokkal: fintech, insurtech, regtech, legaltech1 stb. Kétségtelen, hogy az információs technológiák (IT) fejlődésének köszönhetően a jogi szolgáltatások piaca is változik, viszont az átalakulás korántsem olyan jelentős mértékű – és tempójú –, mint […]
Bővebben...1. Bevezetés A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben az egyik első kormányzati intézkedés a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése volt. A tárgyalásmentes időszakban a jogalkotó – szándékai szerint – megteremtette az eljárási cselekmények lebonyolításának olyan rendjét, amely az ügyek előrevitelét és az eljárási résztvevők egészséghez való jogának érvényesülését együttesen szolgálta. Ilyen, a veszélyhelyzet idejére irányadó speciális eljárási szabály […]
Bővebben...„Abban, azt hiszem, mindnyájan egyetértünk, hogy háborús időben a sajtónak bizonyos czenzurája, korlátozása szükséges, abban is, azt hiszem, mindnyájan egyet fogunk érteni, hogy minden czenzura rossz, tehát, ha szükséges is, egy szükséges rossz.”1 A boldog békeidők dacára, vagy éppen annak okán, a századfordulón a korábbi évszázadok zéró összegű játszmáinak lehetősége a levegőben volt. Amíg volt […]
Bővebben...1. Bevezetés – a valótlanságok védelméről A valótlan állítások, köztük a szándékos hazugságok tilalmazási lehetőségei, illetve a szólásszabadság hatálya alá vonásuk a jogrendszer számos pontját érintő kérdéskör, miközben megállapítható, hogy a szólásszabadság alkotmányos védelmének keretei között a hazugság általános értelemben, önmagában valótlan jellege miatt nem tilalmazható. A valótlanságokkal szemben ezzel együtt is lehetséges a jogi […]
Bővebben...1. Bevezetés A Covid–19-járvány komolyan kihatott a jogi szféra működésére, és felfogható egyfajta hatalmas kísérletként is, amelyet a világ minden országában csaknem egyszerre folytattak (és folytatnak most is), és amely voltaképp arról szól, hogy lehetséges-e személyes jelenlét nélkül vagy minimális személyes jelenléttel működtetni a jogrendszert. Ez a „kísérlet” egy sor stratégiai, jogpolitikai, sőt jogelméleti kérdést […]
Bővebben...Klein Tamás 2010 óta aktív kutatója és szerzője az alkotmányjognak, különösen a sajtószabadság alapjogának és a kapcsolódó jogterületeknek, például a média-, a cyber- és a robotjognak. A szerző 2019-ben megvédett PhD-disszertációja kiegészített, kibővített formában 2020-ban jelent meg a Gondolat és a Dialóg Campus kiadók közös gondozásában Sajtószabadság és demokrácia címmel. A kötet alcíme már jobban orientálja […]
Bővebben...