Az informatikai bűnözés fogalmi meghatározása, csoportosítása és helye a hazai jogfejlődésben

Szerző: Varga Árpád,
Dátum: 2019. július 1., 18:27
Kategória: ,

1. Bevezetés Az infokommunikációs technológiákkal (a továbbiakban: IKT) kapcsolatos bűnözés a modern kor olyan problémája lett, amely egyaránt érinti a társadalmat, az üzleti szférát, az ipart és a nemzetbiztonságot. A technológia globalizálódása megnövelte a számítógépes bűnözés veszélyeit az internet által nyújtott anonimitás és a fokozott biztonságérzet következtében.1 Megjelentek az online térben is értelmezhető devianciák, amelyekre […]

Bővebben...

„Van egy összefüggés, amit nehéz számszerűsíteni, de nem lehet tagadni a létét” – üzleti modellek a magyar online média korai szakaszában

Szerző: Tófalvy Tamás,
Dátum: 2019. július 1., 18:27
Kategória: ,

1. Bevezetés: üzlet és modellek a magyar online média korai szakaszában „Semmiféle üzleti modellünk nem volt, én hittem benne, hogy ez nagy lesz, jó lesz, benn kell lenni. Nem probléma, hogy én tök hülye vagyok, megtanulom, és mire értelmezhető méretű lesz, addigra én már nagyon jól fogom tudni, és majd kitalálom hozzá a monetizálást, hogy […]

Bővebben...

Az aktív választójog gyakorlására, illetve távolmaradásra buzdító üzenetek megítélése

Szerző: Szikora Tamás,
Dátum: 2019. július 1., 18:26
Kategória: ,

1. Bevezetés A választási kampányok elengedhetetlen velejárója, hogy az induló jelöltek – legyen szó akár magukról a jelöltekről, akár az általuk képviselt szervezetekről – igyekeznek véleményük igazáról meggyőzni a választópolgárokat. Ennek során lehetőség nyílik a közérdeklődésre számot tartó kérdések nyilvánosság előtti megvitatására, az eltérő álláspontok ütköztetésére. A kampány elsődleges célja a társadalom tájékoztatása, a közéleti […]

Bővebben...

A parlamenti tudósítások alkotmányos keretei és egyes közép-európai esetei

Szerző: Smuk Péter,
Dátum: 2019. július 1., 18:26
Kategória: ,

1. Normatív alapok – a parlamenti viták nyilvánosságának alkotmányos értéke és történeti háttere A törvényhozó testületek alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepének növekedése, a történeti fejlődés ívét tekintve, a konkrét hatalmi erőviszonyokon túl a demokratikus legitimáció kiterjedésével köthető össze. A parlamentek autonómiájuk vagy hatásköreik bővülése révén kerekedtek az uralkodó mellé vagy fölé a hatalmi ágak kiegyensúlyozásában, de politikai […]

Bővebben...

Az egyházpolitika mint propaganda – az iszlám vallás elismertté nyilvánításának tükrében

Szerző: Klestenitz Tibor,
Dátum: 2019. július 1., 18:26
Kategória: ,

„Oroszok, angolok megrettenve nézik a muzulmán vitézség ragyogó újjászületését, mi pedig meghatott figyelemmel kísérjük a török hadak nehéz, viszontagságos előretörését”1 – írta 1915 januárjában a Budapesti Hírlap publicistája. A magyar sajtó az első világháború alatt igencsak hízelgő képet közvetített az Oszmán Birodalomról, amely 1914 októberében lépett be a központi hatalmak oldalán a küzdelembe.2 Ezt természetes […]

Bővebben...

Jog és vallás tárgyú ügyek Strasbourgban és Luxemburgban: Az európai bíróságok erényei

Szerző: Marco Ventura,
Dátum: 2019. július 1., 18:24
Kategória: ,

Az elmúlt évtized során Európában a jogról, politikáról és vallásról folyó vita egy sereg kritikát fogalmazott meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának a vallás szabadságával, illetve az egyház és állam viszonyával kapcsolatos megközelítését illetően. A kritikák egy része a bírósági eljárás technikai egyértelműségének és következetességének hiányáról szólt. Mások inkább azt emelték ki, hogy a Bíróság […]

Bővebben...

Az internetes közvetítő szolgáltatók kettős szerepe a kiberbűncselekmények nyomozásában

Szerző: Sorbán Kinga,
Dátum: 2019. július 1., 18:23
Kategória: ,

1. Bevezetés Egyre gyakrabban hangzik el a sajtóban és egyes közéleti vitákban, hogy a kisebb-nagyobb techcégeknek hozzá kell járulniuk az internet jogszerű, illetve helyes működéséhez. A kijelentés és a hozzá kapcsolódó, a vállalkozások, tevékenységek állami szabályozására, esetleg a vállalatok önszabályozásának erősítésére tett ígéretek ugyan hangzatosak, gyakran nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Nem csoda, […]

Bővebben...

A social media platformok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából

Szerző: Koltay András,
Dátum: 2019. július 1., 18:22
Kategória: ,

1. Bevezetés A social media platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak az elmúlt években. E platformoknak – vagy más néven social networköknek – nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmány vonatkozásában idetartozónak tekintjük a videómegosztó portálokat, amelyekre a felhasználók bárki által megtekinthető tartalmakat tölthetnek fel, és azon platformokat, amelyeken a felhasználói tartalom – […]

Bővebben...
In Medias Res