A kötet a szerző sikerrel megvédett doktori disszertációjára épül, amely már eredeti állapotában is messze meghaladta a doktori disszertációktól szokásosan elvárt minőséget, tartalmában, stílusában, eredetiségében egyaránt; kiforrott munka, a szerző sokéves elméleti kutakodásának és gyakorlati tevékenységének foglalata. A kötet tehát teljes értékű monográfia, nem pedig első bátrabb szárnypróbálgatás. Török a szólásszabadság kutatója és gyakorlati művelője […]
Bővebben...
Ződi Zsolt rendkívül bátor és elismerésre méltó vállalkozásba kezdett, amikor kutatása fókuszába az információs társadalom legizgalmasabb jelenségeinek jogra gyakorolt hatását állította. A legújabb technológiák jogi elemzését ugyanis számos tényező nehezíti. Először is a társadalmi viszonyokat befolyásoló technológia fejlődése olyan ütemben zajlik, hogy nemcsak a merev és tradíciókon alapuló jogalkotás képtelen akár csak a ‘nyomkövetésre’, de a […]
Bővebben...
A politikai pártok működésének, felépítésének és belső szabályozási profiljainak elemzése összetett kérdés. A kutatónak széles körű ismeretekkel kell rendelkeznie a vizsgálni kívánt pártrendszerről, a politikatörténeti hagyományokról, a vizsgált államok geopolitikai helyzetéről, számos informális politikai alkuról, valamint az alkotmányos és jogalkotási kívánalmak összetett folyamatairól annak érdekében, hogy hiánypótló politikatudományi írást állítson össze. Smuk Péter, a Széchenyi […]
Bővebben...
1. Bevezetés A kiberbűnözés napjainkban már nem csupán olyan jelenség, amelyet a hollywoodi filmek világából ismerünk, a hírekben egyre gyakrabban jelennek meg információs rendszereket érintő komoly támadások, amelyek között egyre sűrűbben lehet hallani magyar vonatkozású esetekről is. A 2017 májusában lezajlott világméretű zsarolóvírus-támadás Magyarországot is érintette, a Kormányzati Eseménykezelő Központ májusban adott ki riasztást a kártevő gyors terjedése […]
Bővebben...
1. Bevezetés A személyiség polgári jogi védelme elsősorban az emberhez kapcsolódó tulajdonságok, értékek védelmére koncentrál, ugyanakkor ennél szélesebb kört fog át, és részben a személy érdekkörébe tartozó más jogtárgyak oltalmának is teret enged. Ez esetkörhöz kapcsolódik, hogy a joggyakorlat pozicionálja a domainnevek bizonyos irányú védelmét és alanyi jogi jellegét a személyiségi jogon belül. A tanulmány célja, […]
Bővebben...
1. A filmforgalmazásról általában. A filmforgalmazó A filmtörténet kezdetén a mozi még vándoréletet élt. Az elkészült filmkópiákat a filmelőállítók maguk árusították, vásártéri sátrakban, bérelt zenetermekben, kávézókban, színházakban tartva bemutatóikat.1 A kópiákat ezt követően gyakran továbbértékesítették más vándormozisoknak. A film messze túlszárnyalta a feltalálói várakozásait is. A kezdetekben még csak ácsolt, később már állandósított vetítőtermek csordultig […]
Bővebben...
1. Bevezetés Az 1949 és 1990 közötti pártállami időszakban kilenc országgyűlési választást tartottak, kilenc parlamenti ciklusban tevékenykedtek országgyűlési képviselők. E négy évtized kezdetén az egypártrendszer gőzerővel zajló kiépítése, a végén pedig az egypártrendszer lebontása volt napirenden – ám egyiknek sem a parlament volt a motorja. Bár az Alkotmány szerint a parlament volt a legfontosabb népképviseleti […]
Bővebben...
1. Bevezetés Az Európai Unió Bírósága 2014. május 13-án hozta meg nagy port kavart ítéletét a Google Spain-ügyben,1 ebben fektetve le a nagyon is vitatott elfeledtetéshez való jog alapjait. Az ítélet óta a Google majdnem 400 ezer kérelmet dolgozott fel, amelyek 43%-át teljesítette is. A legtöbb kérelem Franciaországból (20,4%), Németországból (17,3%) és az Egyesült Királyságból […]
Bővebben...
1. Bevezetés Az e-sport viszonylag új,1 mégis jelentős piaccal bír, amelyben egyre nagyobb gazdasági potenciál rejlik, és a közvetett bevételek is évről évre töretlenül nőnek.2 Az e-sport a jogi szabályozás oldaláról különösen érdekes jelenség, mert jelenlegi szabályozása lokális (nemzeti), de a kapcsolódó (pl. bajnokságokat szervező, egyes játékokat közvetítő) oldalak működése globális. Így egyelőre egy-egy e-sporttal […]
Bővebben...
A Koreai Köztársaságban 2007-ben lépett életbe az a jogi szabályozás, amelynek értelmében a jelentősebb forgalmú weboldalak csak személyes adataikkal azonosított felhasználók kommentjeit jeleníthették meg felületeiken. A rendszerről 2012-ben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem felel meg az ország alaptörvényében foglalt normáknak [24-2(A) KCCR 590, 2010Hun-Ma47, 2010Hun-Ma252 (összevont), 2012. augusztus 23-ai döntés].1 Az alábbi tanulmány bemutatja a szabályozást, az […]
Bővebben...
