1. Bevezetés A tanulmány célja, hogy bemutassa, hogy milyen politikai diskurzusok zajlottak a koalíciós korszak parlamentjében a sajtópolitikával kapcsolatban. A téma kidolgozása során a legfontosabb forráscsoportot az 1944–1949 közötti Nemzetgyűlés, majd Országgyűlés naplói jelentették. A naplók feldolgozása azért is szükséges, mert az eddigi, az 1945 utáni időszakkal foglalkozó sajtótörténeti munkák nagyrészt elhanyagolták ennek a forráscsoportnak a […]
Bővebben...
A szólásszabadság amerikai irodalmának gazdagsága párját ritkítja. Jól mutatja ezt a jelen kötetet befogadó tudományos könyvsorozat több korábbi kiadványa is.1 Nincs még egy diskurzus, amely oly régóta, oly sok résztvevővel és az érintett kérdések oly sokszínűségében vitatkozna a véleménynyilvánítás témájáról, mint a tengerentúli szakértők eszmecseréje. Ennek eredendő oka nyilvánvalóan a szólás- és sajtószabadságnak az Egyesült […]
Bővebben...
1. Bevezetés A demokratikus jogrendszerek sajátos velejárói, hogy a közhatalmi pozíciókhoz való hozzáférést számos garanciális elemmel körülbástyázott választások útján igyekeznek biztosítani. A szavazópolgárok meggyőzésének leghatékonyabb és legintenzívebb eszköze a politikai kampány, amelynek célja a társadalom tájékoztatása, a közéleti viták megtárgyalása ugyanis lehetővé teszi a polgárok számára, hogy ismervén az összes lehetőséget, valamennyi releváns információ birtokában hozhassanak […]
Bővebben...
1. Bevezetés Belgium alkotmányos rendszerébe és médiaszabályozásába1 1.1. Az alkotmányos berendezkedés, a jogalkotási hatáskörök A Belga Királyság meglehetősen bonyolult, több modern kori államreformot megélt alkotmányos berendezkedését az alkotmány a következőképp írja le. Belgium szövetségi állam, alkotó egységei a (francia, a flamand és a német ajkú) közösségek és a (vallon, a flamand és a brüsszeli) régiók. […]
Bővebben...
Néplap helyett enciklopédikus igényű képes családi lap Az információközlés új médiuma jelent meg a 19. század közepén Európa-szerte: az illusztrált sajtó.1 A nyomdatechnikai és képrögzítési újításoknak köszönhetően a lapok olcsóbban, nagyobb példányszámban és képekkel jelentek meg. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a sajtótermékek olvasóközönsége horizontálisan és vertikálisan is bővült, tehát nemcsak olvasószámban, hanem társadalmi hovatartozás […]
Bővebben...
1. Bevezető Az Európai Unió területén a határon átnyúló műsorszolgáltatások közvetítése és vételezése egy mára konszolidált keretrendszerre épít, melyben az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMS)1 az EU-n belüli audiovizuális médiaszolgáltatások közvetítésének és vételezésének szabadságát posztulálja, míg a Műholdas műsorsugárzásról és a vezetékes továbbközvetítésről szóló irányelv (a továbbiakban: Műhold- és kábel-irányelv – SatCab)2 mintegy kiegészítésképpen, az […]
Bővebben...
1. Bevezetés Az Európai Unió 2015 májusában meghirdetett egységes digitális piaci stratégiája1 többek között az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv2 revízióját is feladataként jelölte meg. A módosítás alapvető célkitűzése a technológiai fejlődéshez igazodó szabályozás kialakítása, valamint egyenlő versenyfeltételek meghatározása a fejlett digitális hálózatok és az innovatív szolgáltatások számára. A stratégia a „21. századi média-keretrendszer” címet viselő […]
Bővebben...
1. Bevezetés Az elmúlt néhány évben a közösségi média területén az ellentmondások egész sora merült fel, többek között a Facebookon és a Twitteren a felkapott témák (trending topics) listájának összeállítását érintő részrehajlással,1 a közösségimédia-platformok történelmi-zsurnalisztikai jelentőségű fényképeket cenzúrázó gyakorlatával,2 a közösségi média hírfolyamaiban megjelenő és egyre jelentősebb szereppel bíró hamis híradásokra vonatkozó bizonyítékokkal, valamint a […]
Bővebben...
1. Bevezetés Az emberi jogokról egyebek közt azt tartják – kimondva vagy kimondatlanul –, hogy ezek minden embert megilletnek mindenhol a világon. Az emberi jogoknak ez a felfogása kitűnik a közelmúlt nagy jogvitáiból is. A Lautsi-ügyben például a felperesek a kereszt, illetve feszület kifüggesztését kifogásolták egy olaszországi iskolában,1 úgy érvelve, hogy ez sérti a más […]
Bővebben...
E szó: „szabadság” azt jelenti itt: ki ad üdvös tanácsot városának bölcseszűn? Ki erre vágyik, tündököl; s ki nem kiván, nem szól; egyenlőbb rendet város adhat-e? Euripidész: Oltalomkeresők (Kárpáty Csilla fordítása) Akik az ország rendjeihez és vezetőihez intézik szavaikat, Tisztelt Parlament,1 vagy ha magánemberekként ilyen alkalom híján írásba foglalják, ami meglátásuk szerint előmozdíthatja a közjót: […]
Bővebben...
