1. Bevezetés Az emberi jogi szabályok előtt álló egyik legnagyobb kihívás az egymással ütköző jogok egyensúlyának megteremtése. Annak elismerése, hogy egyes személyeknek vagy személyek egy csoportjának vannak bizonyos jogai, amelyeket másoknak tiszteletben kell tartaniuk, nem ritkán olyan kötelezettségeket róhat a „másokra”, amelyek esetlegesen saját jogaikat is sérthetik. Ilyen helyzetekben a bíróságoknak kell egyensúlyba hozniuk az […]
Bővebben...1. Bevezetés, fogalmi alapvetések Az autóipar számára jelenleg az önvezető autók mutatják az irányt. Nem tudható, hogy ebből belátható időn belül további vezetéssegítő vagy fejlett co-pilot szolgáltatások, esetleg teljesen automatizált rendszerek sokasága nő-e ki. Egyes források szerint 2035-re már több mint 50 millió önvezető jármű lesz az utakon szerte a világon.1 A legfrissebb fejlemények közé […]
Bővebben...1. Bevezető gondolatok Az 1848–1849-es forradalmi hullám nagymértékben átalakította a Habsburg Birodalom társadalmi és politikai rendszerét. A birodalom területi integritása is veszélybe került, azonban a dinasztiának sikerült restaurálnia pozícióját. A restauráció ugyanakkor nem jelenthette az 1848 előtti állapothoz való teljes visszatérést, hiszen a feudális szisztéma lebontása, illetve a polgári átalakulás vívmányainak egy része nem volt […]
Bővebben...Tanulmányunk tárgyát a nyugati, főként az angolszász felsőoktatási színtereken az utóbbi években, a 2010-es évek derekán felerősödő diákmozgalmak bizonyos, a szólásszabadság elvét érintő – és gyakran a ‘politikai korrektség’, illetve az ‘identitáspolitika’ kontextusában emlegetett – követelései képezik. A jelenség körül kibontakozó viták nem szemlélhetőek leegyszerűsítően, liberális és konzervatív felek szembenállásaként. Egyrészt a liberálisnak tekintett szereplők […]
Bővebben...1. Bevezetés Az elmúlt évtizedekben lezajlott információs technológiai forradalomra válaszul az egyes jogrendszerek eltérően reagáltak a virtuális világ jelentette kihívásokra, és más hangsúlyokkal igyekeztek megteremteni az egyes szabadságjogok, így egyrészt a véleménynyilvánítás és a tájékozódáshoz való jog, másrészt a magánélet tiszteletben tartásához és az adatok védelméhez való jog egyensúlyát.1 Ugyanakkor az online elkövetett jogsértések elemei […]
Bővebben...1. Bevezetés „Kivételesen egyszer, ez a vállalat megelőzött valamit. Volt három és fél év előnye. Sejtelmünk nem volt arról, hogy Magyarországon az iWiW mi lesz, nem tudtuk, hogy mit találtunk fel, mire megtudtuk, már késő volt. És ennek van egy csomó oka. Az egyik, hogy ha tetszik, ha nem, ez a duma, hogy az internet […]
Bővebben...1. Bevezetés Jelen tanulmány a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) gyakorlatát mutatja be a közéleti szereplők sérelmére elkövetett defamatorikus bűncselekmények miatt a tagállami bíróságok által hozott, a terheltet elmarasztaló ítéletek és az azokban kiszabott büntetőjogi szankciók egyezménykonformitása, vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményével (EJEE) való összhangja (tulajdonképpeni jogszerűsége) tükrében. Ezen esszé keretei között arra […]
Bővebben...Tófalvy Tamás: A digitális jó és rossz születése – Technológia, kultúra és az újságírás 21. századi átalakulása (Budapest, L’Harmattan, 2017. 280 oldal, ISBN 978 963 414 295 9) Tófalvy Tamás: Túl a szubkultúrán, és vissza – Populáris színterek, műfajok és az internet (Miskolc, Műút Könyvek, 2017. 210 oldal, ISBN 978 615 5355 20 2) Az […]
Bővebben...1. Bevezetés A sajtó önszabályozásáról szóló királyi charta (Charta) – a sajtókultúrával, sajtógyakorlattal és sajtóetikával foglalkozó jelentés (Leveson-jelentés)1 nyomán – a független (azaz az állam és a sajtó ellenőrzésétől mentes) sajtószabályozási rendszer kialakítására irányuló összpárti elköteleződés megtestesülése. E cél eléréséhez többek között az is szükséges, hogy a szabályozó kidolgozzon és érvényesítsen egy olyan magatartási kódexet […]
Bővebben...Bevezetés Az állam és a közintézmények a kommunikációs térben fogalmazzák meg mindazt, amit közszolgálatnak nevezünk. A közszolgálati tevékenység ellátása sikerében a közintézmények és az állampolgárok közötti kommunikáció jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A „jó állam” és a „szolgáltató állam” koncepciójából egyenesen következik az állampolgárok felé irányuló kommunikáció minőségi követelményeinek a kialakítása. Az állampolgároknak joguk van megismerni a közpénzekből […]
Bővebben...