Az emberi méltóság és szabadság feltétlen tiszteletén alapuló jogrendek kivétel nélkül elismerik a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, mely mindenkit megillet.1 Tartalma leginkább érzelmeink, vágyaink, gondolataink kifejezésre juttatásának lehetőségében áll, azonban ezen egyéni szabadság szavatolása mellett a demokratikus közvélemény kialakulása feltételeinek és működése fenntartásának biztosítására irányuló állami kötelezettség is ugyanilyen súllyal esik latba.2 Igazolására a történelem […]
Bővebben...
A Wolters Kluwer kiadó médiajogi és médiatudományi tárgyú könyvsorozatának fontos részét képezi James Curran Média és demokrácia című műve, mely a médiának a politikai hatalommal kapcsolatos, végső soron pedig a demokratikus működésben betöltött szerepét vizsgálja különböző aspektusból. A kötet médiakritikai szemléletben íródott. A kritika fő tárgya – hasonlóan a sorozatban megjelent több műhöz1 is – a sajtószabadságról alkotott […]
Bővebben...
1. Bevezetés A hatalmas internetes cégek vajon cenzúrázzák a véleménynyilvánítást? A konfrontációk – az Apple-re dühös tüntetőktől a Twitter által letorkollt tiltakozókig – hasonló mintát követnek: a jelentős platform marginalizálja (vagy akár teljesen blokkolja) a véleményt nyilvánító személyek és a nyilvánosság közötti lehetséges kapcsolatokat. A tiltakozásra válaszul pedig a cég vagy kinyilvánítja a jogát arra, hogy […]
Bővebben...
„A legjelentősebb feladatot alighanem ezen a fronton az jelenti, hogy a »szellemi tulajdon« kifejezés a jövőben ne az »elnyomás és kizsákmányolás«, hanem az alkotótevékenység jótékony (megfelelő ellensúlyokkal történő) ösztönzésének szinonimája legyen.”1 1. Létezik-e egyáltalán ‘fogyasztói korszak’? A szerzői jogot ért „exponenciális sokk”, azaz az alkotás-tömegtermelés és a számba vehetetlenül gyakori műfelhasználások a szerzői jog szerepének egyre […]
Bővebben...
A kifejezés szabadságának szakirodalma elképesztően gazdag, a világ minden táján élénk párbeszédet folytatnak egymással a téma kutatói. Még bizonyos nemzetek feletti trendeket, közösen vallott elveket is azonosítani lehet, amelyek a kifejezés szabadságának korlátaira vonatkoznak. Egy kalap alá szokás venni a „nyugati világ” államait, amelyek jogrendszere sok tekintetben hasonló válaszokat ad a szabadság határainak megvonását illető […]
Bővebben...
Ebben a könyvben az Első Alkotmánykiegészítésre mint a bíróság által érvényre juttatott jogok forrására tekintek. Az Első Alkotmánykiegészítés ezt a funkciót azáltal tölti be, hogy létrehozza a bíróságok által a kormányrendeletek alkotmányosságának megállapítása céljából alkalmazott, doktrinális megkülönböztetéseken alapuló teszteket és mércéket. Frederick Schauer nyomán megkülönböztetem az Első Alkotmánykiegészítés „hatókörét”, valamint az Első Alkotmánykiegészítés általi „védelmet”.1 Az előbbi […]
Bővebben...
A sajtószabadság és médiajog legújabb kihívása és az azokra adható megoldási javaslatok Egy kiváló együttműködés legújabb termésével ismerkedhet meg az olvasó, ha kezébe veszi a Koltay András és Török Bernát szerkesztésében megjelenő Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 3. című kötetet. A tavaly ötéves fennállását ünneplő Médiatudományi Intézet, amely a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa […]
Bővebben...
Tiltani kell-e a gyűlöletbeszédet? Más választ adunk-e, ha a gyűlöletbeszéd népirtástagadásban nyilvánul meg (feltéve, hogy a népirtás tagadása a gyűlöletbeszéd egy formája)? A társadalom gyűlöletbeszéddel kapcsolatos jogi toleranciája azt jelenti-e, hogy a társadalomnak jóvá kell hagynia bizonyos sértő beszédaktusokat? Például az egyesült államokbeli újságok az Első Alkotmánykiegészítés alapján kötelesek voltak-e közzétenni a dán karikatúrákat? Mi […]
Bővebben...
1. Úton az osztrák–magyar kiegyezéshez Hosszú és igencsak körülményes tárgyalások után Pest, Bécs és a dinasztia 1867 első hónapjaiban zömmel feloldotta a birodalom két részét hosszú évtizedek, ha ugyan nem évszázadok óta megosztó, fejlődésüket és biztonságukat veszélyeztető ellentéteket. A szakirodalomban, de a mindennapok szóhasználatában is osztrák–magyar kiegyezésként aposztrofált közjogi aktus révén a monarchia keleti tájain […]
Bővebben...
1. Sajtószabályozás Magyarországon 1848–1914 A belga mintára megalkotott 1848. évi sajtótörvény (XVIII. tc.) jó fél évszázad alatt különösen idejétmúlttá vált. Már a megalkotói is ideiglenesnek tekintették, amint erre a törvény első sora is utalt.1 Azonban nemcsak a készítői tartották ideiglenes alkotásnak. Még inkább elégedetlenek voltak vele a pesti radikálisok, akik a törvényszöveget, amely bevezette a kauciót […]
Bővebben...
