Megfontolások a szólás szabadságáról

Szerző: Kuminetz Géza,
Dátum: 2016. december 22., 00:00
Kategória: ,

A világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert gonoszak voltak tetteik. (Jn 3,19) Az igazság megszabadít titeket. (Jn 8,32) Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg: Engem előbb gyűlölt nálatok. Ha a világból volnátok, a világ, mint övéit, szeretne titeket. (Jn 15,18) Boldogok vagytok, ha miattam szidalmaznak […]

Bővebben...

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc utáni bécsi sajtópolitika egyik kulcsembere

Szerző: Manhercz Orsolya,
Dátum: 2016. december 22., 00:00
Kategória: ,

A kutatások során az 1849 utáni sajtószabályozás területén bel- és külföldön működő politikusok és hivatalnokok között többen is a vizsgálat látókörébe kerültek. A miniszterelnök-külügyminiszter Felix Schwarzenberg, illetve az egymást követő két belügyminiszter, Franz Stadion és Alexander Bach mellett 1852-től Johann Kempennek, a Legfelső Rendőrhatóság vezetőjének is jelentős szerep jutott a sajtó ellenőrzése terén. Az átnézett […]

Bővebben...

Konferencia: A véleménynyilvánítás szabadsága, a média és a közjó

Dátum: 2016. december 22., 00:00
Kategória: ,

A PPKE JÁK Jogbölcseleti Tanszékén működő Ius Naturale Kutatócsoport és az NMHH ­Médiatanácsának Médiatudományi Intézete 2016. április 22-én műhelykonferenciát rendezett „A véleménynyilvánítás szabadsága, a média és a közjó” címmel a Pázmány jogi karán. A következőkben a konferen­cián elhangzott előadások alapján készült tanulmányokat teszünk közzé.

Bővebben...

Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig

Szerző: Paál Vince,
Dátum: 2016. december 22., 00:00
Kategória: ,

Hiánypótló munka Buzinkay Géza könyve, mert ez idáig nem volt a magyar sajtó történetét a kezdetektől az ezredfordulóig feldolgozó monografikus összefoglaló munka. A Magyar Tudományos Akadémia A Magyar sajtó története (főszerk. Szabolcsi Miklós, Budapest, Akadémiai, 1979–1985) című többkötetes feldolgozása csak 1892-ig tárgyalja a magyar sajtó történetét, az azt követő időszakok vonatkozásában a vállalkozás nem folytatódott. Többen több […]

Bővebben...

Pornográfiatilalom, gyűlöletbeszéd-törvény, hozzáférés-szabályozás, avagy a szabadság korlátozása a szabadság érdekében

Szerző: Turgonyi Zoltán,
Dátum: 2016. december 22., 00:00
Kategória: ,

1. Bevezetés A jelen szöveg megírására a közvetlen indíttatást Owen M. Fiss Megosztott liberalizmus című, magyarul a közelmúltban megjelent könyve adta,1 amely angolul már elég régen, éppen húsz éve látott először napvilágot. E nagy késés bizonyos értelemben szerencsés: a Fiss által (de persze nemcsak őáltala) képviselt gondolatok egy része azóta már beépült a nyugati liberális kon­szenzusba, befolyásolja mind […]

Bővebben...

Úton a republikánus autonómia felé?

Szerző: Ian Cram,
Dátum: 2016. december 22., 00:00
Kategória: ,

Bevezetés A kommunikáció terén bekövetkezett technológiai fejlődés már egy ideje a nyilvános megszólalás formáinak demokratizálása irányába hat. Példának okáért a web 2.0 kreatív lehetőségeket kínál olyan új megszólalók számára, akik a múltban mindössze passzív befogadói voltak egy csekély számú (állami vagy céges) megszólaló professzionális keretek között előállított és terjesztett tartalmainak. Így az alkotmányos nézőpontból a […]

Bővebben...

Peter Forsskål: Gondolatok a polgári szabadságjogról (1759)

Szerző: Peter Forsskål,
Dátum: 2016. december 22., 00:00
Kategória: ,

1. Előszó A Forsskål-szöveg angol kiadásának ötlete az „Információszabadság: A nyílt kormányzat fejlesztéséért az új demokráciákban” címmel, 1992. május 5–7. között Budapesten megrendezett konferencián merült fel először. A konferenciát Tom Riley, az információszabadság előmozdításáért tevékenykedő moz­galom kanadai ihletője és az International Freedom of Information Institute ügyvezető titkára szervezte a magyar adatvédelmi és a közérdekű adatok […]

Bővebben...

A bűnvádi perrendtartás életbe léptetéséről szóló törvényjavaslat „sajtószakaszának” képviselőházi tárgyalása 1897-ben

Szerző: Paál Vince,
Dátum: 2016. december 22., 00:00
Kategória: ,

A Bánffy-kormány 1897 tavaszán nyújtotta be „a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről” ­szóló törvényjavaslatát a képviselőháznak. A törvényjavaslat azonban az ellenzék nem várt ellenállását váltotta ki. Erre legfőképpen az adott okot, hogy az előterjesztés 16. §-a értelmében a nyomtatvány útján elkövetett rágalmazást és becsületsértést kivették az esküdtbíróságok hatásköréből, és azok a hivatásos bíróságokhoz kerültek. Ezen ún. sajtószakaszt […]

Bővebben...

Menyhárd Attila – Gárdos-Orosz Fruzsina (szerk.): Személy és személyiség a jogban

Szerző: Szeghalmi Veronika,
Dátum: 2016. december 22., 00:00
Kategória: ,

A személy és a személyiség fogalmának számos értelmezése létezik a jogtudományban. Ennek oka többek között, hogy a különböző jogterületek más-más személyiségfogalmakra, „emberképre” építenek a személyiségvédelem alapvető pilléreinek meghatározása során. Valamennyi definíció egyetért azonban abban, hogy a személyiség olyan tényezők egységes egésze, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszik, megkülönböztetik másoktól. A személy és személyiség védelmének jogágakon, […]

Bővebben...

Zaklatás-e a cyberbullying?

Szerző: Monori Zsuzsanna Éva,
Dátum: 2016. december 22., 00:00
Kategória: ,

1. ProblémafelvetésJelen tanulmány célja, hogy az internetes zaklató magatartások minősítési kérdéseiről első­sorban – de nem kizárólagosan – büntetőjogi nézőpontból vizsgálódjon, mindenekelőtt a kriminalizáció határait kutatva.1 A cyberbullying jelenségének kutatásában egy büntetőjogász számára a központi kérdés az, hogy az internetes zaklatások vajon büntetőjogi reakciót igényelnek-e, s ha igen, akkor mely bűncselekményi tényállás alá szubszumálhatóak ezek a magatartások. […]

Bővebben...
In Medias Res