1. Bevezetés Felszólalásomban a humorról, a karikatúráról és a vallásról fogok beszélni a szólásszabadság és a blaszfémia kérdésének érintésével. Idén januárban a Charlie Hebdo rajzolóinak meggyilkolása után néhány héttel rendezett angoulême-i képregényfesztiválon Jean-Pierre Molina protestáns lelkész bemutatta a keresztény vallásról készített karikatúráit. Egyikük, amit a templom közepén állítottak ki, Jézust ábrázolja a kereszten, feje fölött a hagyományos […]
Bővebben...
1. Bevezetés 2015. január 7-én két fegyveres tört be a Charlie Hebdo francia hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol tüzet nyitottak az ott tartózkodókra. A támadásban tizenketten – főleg újságírók – vesztették életüket.1 Egy szemtanú szerint a támadók az al-Káida tagjainak vallották magukat.2 Számos szemtanú állítása szerint a fegyveres támadók azt kiáltották, hogy Mohamed prófétáért állnak bosszút.3 Az évek során a Charlie […]
Bővebben...
A tömegkommunikáció elméleteiről az idők folyamán már rengeteg könyvet jelentettek meg a világon, de minden bizonnyal egyik mű sem aratott akkora szakmai sikert és ért el oly széles olvasótábort, mint Denis McQuail A tömegkommunikáció elmélete címet viselő munkája. A mű első kiadása még 1983-ra datálódik, és ezt követően nagyjából ötévenként új és új kiadással jelentkezett […]
Bővebben...
1. Hírhedt blaszfémiaügyek Az utóbbi évtizedekben a nyugati sajtóban több ízben is találkozhattunk olyan esetekkel, amelyek ráirányították a figyelmet az iszlám kultúra blaszfémiával kapcsolatos fogalmaira és fölfogására. Érthető módon különösen hírhedtté vált egy-két eset, amikor muszlim vallású személyek fenyegetően vagy erőszakosan reagáltak a vélt vagy valóságos blaszfémia, vallásgyalázás eseteire, amelyek az iszlám világon kívül történtek. […]
Bővebben...
A magyar büntetőjogi szabályozás – európai összehasonlításban nem gyakori – sajátossága, hogy a való tények közlésével elkövetett rágalmazást is tényállásszerűnek, és így – főszabály szerint – bűncselekménynek tekinti.1 A kriminalizálás ilyen módon a véleményszabadság alapjogának szigorú korlátját jelenti. A büntetőjogi szabályozásnak ez a megoldása – tulajdonképpen a kriminalizáció terjedelme – egészen a Csemegi-kódexig vezethető vissza. A […]
Bővebben...
A kötet címlapján kifejező képet láthatunk: egy keskeny folyót, amely egy mély szurdokban próbál utat törni magának. Ha az 1914 és 1989 közötti korszak, a „rövid 20. század” magyarországi sajtóviszonyaira gondolunk, akkor ez a képi metafora igencsak indokolt. A mindenkori lapkészítőknek a legkülönfélébb korlátozások tömegével kellett megküzdeniük, annak ellenére, hogy a jog elvileg garantálta a […]
Bővebben...
A kötet címlapján kifejező képet láthatunk: egy keskeny folyót, amely egy mély szurdokban próbál utat törni magának. Ha az 1914 és 1989 közötti korszak, a „rövid 20. század” magyarországi sajtóviszonyaira gondolunk, akkor ez a képi metafora igencsak indokolt. A mindenkori lapkészítőknek a legkülönfélébb korlátozások tömegével kellett megküzdeniük, annak ellenére, hogy a jog elvileg garantálta a […]
Bővebben...
1. Bevezetés Ön arra kér, hogy a szólásszabadság és a blaszfémia egymástól eltérő kultúráinkban betöltött szerepéről folytassunk eszmecserét, és ezt szeretném megköszönni. Ez a téma összetett, és mindenképpen elvezet minket a vallás és a szentség kérdésköréhez. A jelen tragikus eseményei mutatják, hogy e téren milyen nagyfokú az érzékenység, és milyen hatalmasak a feszültségek. Annál is […]
Bővebben...
Az arról való közös gondolkodás, hogy mit kezdjünk a blaszfémiával, a szólásszabadság felől nézve kétségkívül az egyik legizgalmasabb témáról szól. Az izgalmat ebben az értelemben elsősorban nem a Charlie Hebdo szomorú tragédiája miatti aktualitás jelenti, hanem az, hogy a blaszfémia páratlanul sokszínűen veti föl a közvetlenül a szólásszabadságra, közvetett módon viszont azon jócskán túlmutató kérdéseinket. Azon nagy […]
Bővebben...
Régen a szitkozódások is mívesebbek voltak. S a szitkozódások között az emberek sajátosan viszonyultak a káromkodáshoz, Isten, szentek vagy szent dolgok ellen irányuló durva, olykor trágár kifejezésekhez. A régi jogrendszerek általában kriminalizálták a káromkodást, és ha nem is éltek minden esetben a büntetés eszközével, a büntetőjogi fenyegetettség a legsúlyosabb, főbenjáró bűnök közé sorolta a káromkodást. […]
Bővebben...
