„A helyzet azért nehéz, mert nem látunk egységes érdekképviseletet. Nekünk nagyon könnyű lenne, ha kötelezővé tehetnénk a mellényviselést, de ezt nem tehetjük. Csinálhatnánk egy regisztrációs rendszert, kiadhatnánk egy országos igazolványt, amit bármelyik újságíró kiválthatna, de ez felvet egy kérdést, hogy ki az újságíró. Ha valaki tízszer követ dobál, tizenegyedszerre meg azt mondja, hogy újságíró, mert […]
Bővebben...
1. Bevezetés Jelen tanulmány témája a rágalmazásra és a becsületsértésre vonatkozó anyagi büntetőjogi normák vizsgálata az európai jogrendszerekben. E tárgykörhöz kapcsolódóan sok egyéb vizsgálható szempont számbavétele is lehetséges lenne – ezzel azonban oly mértékben parttalanná válna az elemzés, amely egy tanulmány keretei közé sem tematikailag, sem terjedelmileg nem férne be. Így írásunk csak az egyedi […]
Bővebben...
Polyák Gábor monográfiája a médiaszabályozás és médiapolitika területén végzett több mint másfél évtizedes kutatói tevékenyég és szakmai tapasztalat összefoglalásának tekinthető. Amikor a szerteágazó tudományos és gyakorlati tapasztalatok jelen műbe történő beépítéséről beszélünk, akkor az alatt értjük a szerzőnek a felsőoktatásban végzett oktatói és kutatói munkájának,1 az összehasonlító médiajog területén – többek között az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet […]
Bővebben...
1. A véleménynyilvánítás szabadsága, a médiaszabadság és a médiapluralizmus Spinoza és John Milton óta Európában a véleménynyilvánítás, a gondolat és a meggyőződés szabadsága elválaszthatatlanul összeforrott a sajtószabadsággal és a nyomtatás (a nyomtatott kiadványok megjelentetésének) szabadságával.1 Spinoza szerint „csak úgy biztosíthatják legjobban az állam fennmaradását, ha mindenkinek megengedik, hogy azt gondolja, amit akar, és kimondja azt, […]
Bővebben...
Frederick Schauer kötete jellegében eltér a Wolters Kluwer által 2012 óta gondozott médiatudományi sorozatban eddig megjelent, magyarra fordított külföldi művektől. Ez a kötet ugyanis most született meg, eredeti, angol nyelvű változata ebben a formában nincsen. Schauer professzor munkássága már régóta inspirálta a magyar szólásszabadság-kutatásokat, szókimondó lényeglátása pedig arra ösztönzött, hogy a frissen induló In Medias […]
Bővebben...
1. A véleménynyilvánítás szabadságát fenyegető veszélyek 2015. január 7-én az egész világot megdöbbentette az a brutális párizsi terrortámadás, amelyben egy népszerű francia folyóirat szerkesztőségi irodájának ajtaját két fegyveres támadó törte be. Tüzet nyitottak, a lövöldözésben tizenketten életüket vesztették, és tizenegyen megsebesültek.1 Menekülés közben további áldozatokat szedtek, a támadást követő napokban Franciaországban számos hasonló incidens történt. Kétség […]
Bővebben...
1. Bevezetés1 Izrael 2014. júliusi gázai inváziója óriási tiltakozáshullámot váltott ki egész Európában. Sok tiltakozó megmozdulás békésen zajlott, fő céljuk a palesztinokkal való szolidaritás kifejezése volt. Voltak azonban olyanok is, amelyek résztvevői a „Gázkamrába a zsidókkal!” mondatot skandálták, más cselekedetek pedig (például egy zsinagóga felgyújtása) felvetik azt a kérdést, hogy mi a kapcsolat az Izrael- […]
Bővebben...
1. Bevezetés: Az Európai Unió Bíróságának döntése 2014-ben az Európai Unió Bírósága mérföldkőnek tekinthető döntést hozott az internetes keresőmotor-szolgáltatók tevékenységének tárgyában,1 amely azonban – legalábbis jelenleg úgy tűnik – gyökeresen ellentétes a szólás szabadságának egyesült államokbeli felfogásával. Történt ugyanis, hogy egy spanyolországi napilap nyomtatott változata még 1998-ban egy társadalombiztosítási tartozásból eredő hatósági foglalással kapcsolatos ingatlanárveréssel […]
Bővebben...
Az 1848–1849-es események megrázkódtatást okoztak a Habsburg Birodalomnak, és mély nyomokat hagytak a birodalom társadalmi és politikai rendszerén. Igaz ez a sajtószabadságra is, amely a ’48-as követelések középpontjában állt. A szabad sajtó kivívása és megvalósulása alaposan felbolygatta a korábbi, sajtóhoz kötődő intézményeket, illetve a sajtópiacot is. A helyzetét stabilizáló Habsburg-hatalom egyik fontos célja volt a […]
Bővebben...
A nyugati demokráciák többségének jogrendszere biztosít valamiféle különleges bánásmódot a sajtó számára.1 Olyan előnyök járnak a sajtónak, melyeket más nem élvez – mint az állami kontroll alóli szabadság biztosítékai, bejárás mások számára lezárt területekre, anyagi támogatás, valamint saját televízió- és rádiócsatornáik.2 Néha ezek az előfeltételek az alkotmányból következnek, gyakorta azonban a joggyakorlatból vagy hagyományokból erednek.3 Akármi is a […]
Bővebben...
