A szerzőpáros először 1981-ben jelentette meg könyvét, amikor a személyi számítógép éppen csak elkezdte hódító pályafutását, és az internet is csak prototípus formájában egy szűk kör számára létezett. Az első megjelenés óta eltelt időszak a média történetében korábban sohasem tapasztalt léptékű változást hozott. Curran és Seaton könyvüket többször átdolgozták, illetve kiegészítették az elmúlt három évtized […]
Bővebben...
Jelen írás egyfajta szubjektív sommázat egy közeljövőben megjelenő tanulmánykötetről,1 amely a médiaszabályozás és a szellemi tulajdonjogok, ezen belül elsődlegesen a szerzői jog kapcsolatának, kapcsolódási pontjainak elemzését tűzte ki célul. A tanulmány szerzőiről elmondható, hogy szerzői jogi és a médiajogi ismereteiket és tapasztalataikat nem elsősorban kodifikációs, oktatói vagy jogtudományi területen, hanem médiaszolgáltatónál jogi munkakörben eltöltött évek során […]
Bővebben...
1. Bevezetés A New York Times 2015 márciusában arról számolt be, hogy az Egyesült Államokban számos egyetem küszködik azzal, hogyan kezelje azokat a sértő, becsületsértő és fenyegető üzeneteket, amelyeket többen a Yik Yakra, egy olyan közösségi médiaalkalmazásra posztoltak, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy tartózkodási helyüktől számított másfél négyzetmérföldnyi (3,88 km²) sugarú területen posztokat vagy ‘yakokat’ […]
Bővebben...
A különböző jogrendszereknek még nem sikerült egyetértésre jutniuk a keresőmotorok felelősségét illetően,1 az internetes óriás, a Google a bírókat és tudósokat máris újabb kihívás elé állítja, ami nem más, mint jogalapot találni a Google automatikus kiegészítés (autocomplete) funkciójából eredő becsületsértésért viselt felelősség megállapításához.2 Az automatikus kiegészítés funkcióval a Google már nem pusztán harmadik felek weboldalairól […]
Bővebben...
1. Bevezetés Az alkotmánymódosítások felépítését tárgyaló korábbi tanulmánysorozatomban arra az álláspontra helyezkedtem – amit most is fenntartok –, hogy a módosítás tilalma jelentős kihívásokat támaszt a demokratikus alkotmányossággal szemben. A megváltoztathatatlanság elképzelése – ami egy rendelkezés vagy norma módosításának vagy megsértésének formálisan rögzített vagy csak informálisan rögzült tilalmát jelenti – a szuverenitás, a legitimitás, a […]
Bővebben...
1. Bevezető Az internet az életünk szinte minden területén változásokat indukál, ideértve a tartalom- és a médiafogyasztást is. Ez természetesen a ma ismert médiarendszerre is hatással van, mely – talán nem túlzás – forradalmi változásokon megy keresztül. Ami a „forradalmi” jelző használatát indokolttá teszi, azok az alábbi trendek: megváltozó tartalomterjesztési ökoszisztéma, a „hagyományos” média szerepének […]
Bővebben...
1. Előszó A közelmúltban az európai jogszabály-alkotási és törvénykezési gyakorlat bővelkedett a történelmi szólásszabadság és a kollektív emlékezet törvényi szabályozására tett sorozatos kísérletekben. Számos különböző nemzeti és európai – mind európa tanácsi és európai uniós – jogszabály példázza ezt, meggyőző bizonyítékául annak, hogy az emlékezet törvényi szabályozása egyelőre nem a múlt egy lassan eltűnő jellegzetessége. […]
Bővebben...
1. Bevezetés 1.1. Drónok, drónújságírás és a drónok használatának joga hírértékű információk gyűjtése céljából A drónok (távirányítású légi járművek) használatának újságírás és információk gyűjtése céljából (drónújságírás – dronalism)1 első átfogó elemzése a „Remotely Piloted Aircraft Systems and Journalism: Opportunities and Challenges of Drones in News Gathering” című jelentésben volt olvasható, amelyet az Oxfordi Egyetemen a Reuters Institute […]
Bővebben...
Egy angol közmondás szerint az első áldozat a háborúban mindig az igazság.1 Az első világháború egyik fontos újdonsága, a fegyverek nélküli hadviselés tömeges alkalmazása sokak számára látványosan alátámasztotta ezt a vélekedést. A minden korábbinál totálisabb jellegű világháborúban egész nemzetek álltak szemben egymással, ami a teljes népesség együttműködését megkívánta, katonailag és pszichológiailag egyaránt.2 A háborús propaganda fő céljait […]
Bővebben...
1. Bevezetés A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát számos – kifejezetten az emberi jogokat deklaráló – nemzetközi dokumentum1 mellett hazánkban az Alaptörvény (VII. cikk), illetve 1989 októberétől a korábbi Alkotmány (60. cikk) is kifejezetten rögzítette. Az említett három szabadságjog egymáshoz való viszonyáról, kapcsolatáról az Alkotmánybíróság értelmezését indokolt irányadónak tekinteni, amely szerint a lelkiismereti, illetve […]
Bővebben...
