1. Bevezetés Az elmúlt két évtizedben az információs és kommunikációs technológiák terén bekövetkezett jelentős fejlemények alapvetően változtatták meg kommunikációs gyakorlatunkat, és a hagyományos médiakörnyezet is jelentős átalakuláson ment át. A meglévő médiumok, így az újságok, könyvek, filmek, sugárzott tartalmak mellett megjelent az internet, ami egyszerre vált a mindennapi élet hasznos eszközévé és társadalmi, kulturális, gazdasági, […]
Bővebben...
Ungváry Krisztián kifogásolja, hogy az Ungváry és Irodalom Kft. kontra Magyarország ügyben,1 az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által hozott ítéletnek miért csak az 53. pontját idézem. Nos, azért, mert annak tartalma a következő: „az első kérelmező nem tudta bizonyítani, hogy K. úr rendszeres kapcsolatban állt az állambiztonsággal, gyakran elébe ment a szervezet elvárásainak, és túlteljesítette annak elvárásait […]
Bővebben...
1. Bevezetés Aligha van a jognak homályosabb fogalma, mint a magánélethez való jog, és ennek több oka is van. A magánélet védelme nagyon erősen kötődik az egyén és a közösség kapcsolatának megítéléséhez, és ennek tükrében folyamatosan változik a tartalma és változnak a védelem határai is. A magánélet fogalmának nemcsak bizonytalan a meghatározása, de valójában a meghatározás sem […]
Bővebben...
The world is a vampire, sent to drain.1 1. Bevezetés A Forbes 2013-ban közzétette az általa a világon legbefolyásosabbak ítélt hírességek listáját.2 A magazin beszámolója szerint Roger Federer teniszjátékos az előző évben összesen 71 millió dollárt keresett. A részletes összegekből ugyanakkor az derült ki, hogy Federer a fizetéséből és a teniszbajnokságokon szerzett díjakból csupán 6,5 millió dollár bevételre tett […]
Bővebben...
Perry Keller terjedelmében is impozáns monográfiája a nemzetközi összehasonlító médiajogi művek sorát gazdagítja, ugyanakkor ez a mű jellemzőiben jelentősen eltér az értő olvasóközönség által már megszokott műfajtól. Az utóbbiak alatt azt értjük, hogy a Szerző nem nemzeti, és nem is regionális szabályozásokat/szabályozási rendszereket, illetve azok egyes intézményrendszereit veti össze, hanem egy meghatározott szempont alapján vizsgál […]
Bővebben...
1. Bevezetés1 A gyűlöletbeszéd szabályozásának egyik legösszetettebb területe a szimbólumok szabályozása.2 A gyűlöletbeszédre vonatkozó jogszabályok hagyományosan valamely meghatározott etnikai, faji vagy vallási csoportot közvetlenül sértő megnyilvánulásokat szankcionálják. Természetesen nincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy a gyűlöletbeszédet tiltani kell-e, és ha igen, milyen mértékben. Általánosságban véve, Európa (és a világ nagy része) számára nem okoz akkora nehézséget a gyűlöletbeszéd tiltása, […]
Bővebben...
Kiss László írásában több kérdésben téved, szelektív módon idéz, illetve hamis látszatot kelt. Cikkének általános fejtegetéseire nem kell reagálnom, annál is inkább, mert nem velem vitatkozik, hanem a szerinte a sajtó által befolyásolt, felületes munkát végző bíróságokkal, beleértve a szerinte tévedésekbe eső strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB), de azt szükségesnek tartom, hogy néhány problémára […]
Bővebben...
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 2011. január 1-jei, a 2013. évi V. törvénnyel szabályozást nyert új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 2014. március 15-i hatálybalépése óta eltelt idő és a gyakorlati alkalmazás megteremtette a lehetőségét egy, a sajtó-helyreigazítást érintő kodifikációs szempontú áttekintő vizsgálatnak. A vizsgálatot egyrészt rendszertani oldalról, másrészt […]
Bővebben...
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontján belül működő Médiatudományi Kutatócsoport 2013 elején kezdte meg „Az európai médiajogi gondolkodás alapjai, különös tekintettel a szólásszabadság egyes kérdéseire” című, 2015 végéig tartó kutatási programját. Ennek keretében több önálló publikáció, tanulmánykötet, konferencia kerül kiadásra, illetve megszervezésre. A kutatási program több, elkülönülő jogterületen zajló kutatást fog össze. Ez a sokszínű megközelítés […]
Bővebben...
1. Bevezető gondolatok Koltay András kollégám fenti címmel megjelent tanulmányát1 több okból is üdvözölendőnek tartom. Mindenekelőtt azért, mert a Szerzőnek alkalmat adott arra, hogy a magyar bírói gyakorlatban fellelhető egyenetlenségekre felhívja a figyelmet. Igaza van ugyanis abban, hogy a különböző polgári és büntető bíróságok nem alkalmaznak egységes, következetes mércét a közéleti szereplők hírnév- és becsületvédelmével kapcsolatban, […]
Bővebben...
