A szerkesztő korábbi, CompLex Kiadónál megjelentetett munkáihoz hasonlóan1 ismét egy, a feldolgozott területet teljes körűen, a maga nemében hiánypótló módon, átfogó igénnyel bemutató és elemző művet tarthat kezében az olvasó. A könyvnek korántsem célja tovább gyarapítani a gyűlöletbeszédre adható válaszok végeláthatatlan sorát – ehelyett az első bekezdéstől érzékelhető letisztultsággal foglalja össze az elmúlt több mint két […]
Bővebben...
Bevezetés Jelen elemzés célja a Leveson Inquiry névvel fémjelzett, a brit sajtó etikáját, szabályozási rendszerét, annak hiányosságait és működésének jövőbeni keretrendszerére tett javaslatokat felölelő, David Cameron miniszterelnök felkérésére Sir Brian Henry Leveson főbíró által vezetett átfogó vizsgálat bemutatása. Ismertetésre kerülnek az elindítására okot adó körülmények, a 2011 júliusa és 2012 novembere között folytatott eljárás menete […]
Bővebben...
1. Prológus: az Alkotmánybíróság 1994-es mércéje a közéleti szereplők hírnév- és becsületvédelmére vonatkozóan Az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) sz. határozata előzményéül szolgáló indítvány a Büntető Törvénykönyv akkori 232. §-a, a „Hatóság vagy hivatalos személy megsértése” elnevezésű bűncselekmény alkotmányosságát vitatta. A parlament által alkotott új tényállás – amely a köztársasági elnök aláírásának hiányában, majd az alkotmánybírósági […]
Bővebben...
A közvetítő szolgáltatók rágalmazási ügyekben [a szövegben a common law sajátosságai miatt a „rágalmazás” a magyar jog szerinti „becsületsértés” megfelelőjeként is szerepel – a ford.] játszott szerepének és felelősségének kérdése komoly jogi problémákat vet fel a Web 2.0 és az új internetes közösségek korában, különösen akkor, amikor a felhasználók – anonim módon és az egyszerű azonosítás lehetősége nélkül […]
Bővebben...
Johannes Gutenberg a 15. században a nyomdaprés feltalálásával forradalmasította a kommunikációt.1 Gutenberg előtt a legtöbb könyvet kézzel írták, ami rendkívül lassú és időigényes folyamat volt,2 így csupán kevés ember (általában szerzetesek) tudtak elegendő időt szentelni a könyvkészítésnek.3 Ennélfogva egyetlen könyv elkészítése is évekbe telhetett, néhány könyv előállítása pedig akár évtizedekbe4 – e könyvek legnagyobb része pedig nem politikai, hanem […]
Bővebben...
…give the public the means of forming an opinion. (Charles James Fox, 17921) 1. Alapvetés: demokratikus közvélemény és kommunikációs jogok A politikai diskurzusok formálódását elősegítő intézményi garanciákat és nyilvánosságelvet a demokrácia azon alapvető ismérvéből vezethetjük le, miszerint a politikai közösség tagjai részesei a hatalomnak, a (köz)hatalom gyakorlásának különböző megnyilvánulásai igénylik a közreműködésüket. A közvetlen hatalomgyakorlás […]
Bővebben...
Cass R. Sunstein, a Chicago University oktatója és nemzetközileg elismert tudományos szaktekintély könyve, mely a 2001-ben megjelent Republic.com átdolgozott és frissített verziója, a rohamosan fejlődő online világ veszélyeit tárja elénk. A jól működő demokrácia a polgárok tájékozottságán alapul, de mit lehet tenni egy olyan világban, mely igényeinkre és elképzeléseinkre szabja az információt, mellyel találkozunk? A kérdésfelvetés igen […]
Bővebben...
1. Bevezető A kritikusok James Joyce Ulysses című regényét gyakran a világ legtöbbet kritizált, de legkevésbé olvasott könyvének tartják. Reicher szerint a hálózatsemlegesség1 pedig az a téma, amiről az infokommunikáció világában a legtöbben beszélnek, de a legkevesebben értik valójában.2 A hálózatsemlegesség körül kialakult vita kétségkívül hálás téma az Atlanti-óceánon innen és túl az internet ökoszisztémájával foglalkozó jogászoknak,3 közgazdászoknak4 és mérnököknek5 idestova több mint […]
Bővebben...
1. Bevezetés Ez a cikk a 2011-ben az érdeklődés középpontjába került telefonlehallgatási botrányra adott alkotmányos válasz értékelése, jóllehet, a botrány kezdetei évekkel korábbra nyúlnak vissza. A hírek utáni hajsza során a brit sajtónak dolgozó újságírók által elkövetett bűncselekmények számos olyan kérdést vetettek fel, amelyek komoly kihívást jelentettek az Egyesült Királyság demokratikus intézményei számára. A botrány […]
Bővebben...
Abból az előfeltevésből indulok ki, hogy az Első Alkotmánykiegészítés értelmezése magában foglalja a véleménynyilvánítás szabadsága iránti nemzeti elkötelezettségünk magyarázatát is. A feladat nem az, hogy az „absztrakciók szintjén” meghatározzuk a szólásszabadság lehetséges legjobb elméletét, hanem az, hogy a lehető legjobb magyarázatát kínáljuk a történetileg megvalósult alapelveinknek. Ezen alapelvek tekintélye olyan közös vívmányunk, amely legitimitást biztosít az […]
Bővebben...
