1. Bevezető: ugyanaz, s mégis oly különböző… Közismert tény, hogy jelentős különbségek vannak az Egyesült Államok és a legtöbb európai ország, így Németország között a szólásszabadságot érintő ügyek megítélésében. A gyűlöletbeszéd tekintetében ez a különbség nyilvánvaló (pl. a rasszista vagy náci megszólalásokkal kapcsolatban), ami – többek között – történelmi okoknak tudható be. Emellett az emberi méltóság […]
Bővebben...„Az internet mítoszának a valóságtól mért távolsága megkétszereződik 18 havonta”.1 Az internetről szóló irodalom hangja ma realistább. A korábban jellemző eufória, a kilencvenes évek utópista–millenarista mámora után ma kijózanodó, másnapos fejfájás vagy tárgyszerűség jellemzi inkább. Elérkezett a minden evilági megváltást, utópiát fenyegető reality check, ami után azonban az utópikus remények nem szűntek meg, hanem módosult formában a társas média […]
Bővebben...1. A személyiségvédelem elméleti előkérdései és megjelenése a német magánjogban A személyiségvédelemnél a német magánjog az általános személyiségi jog fogalmára épít, hasonlóan a hazai magánjogunkhoz. Az általános személyiségi jog a legfőbb német bírói fórum jogfejlesztő ítélkezése eredményeként jelent meg 1954-ben.1 A magyar magánjogtól eltérően2a német jogban a személyiség magánjogi védelme a mai napig kodifikálatlan bírói jogként van jelen, amelynek […]
Bővebben...Jelen tanulmányomban egy, részleteiben ismeretlen, ugyanakkor a korszak sajtópolitikáját döntő módon meghatározó, több hónapon át tartó levelezést mutatok be. A levelezés az akkori miniszterelnök (Nagy Ferenc) és belügyminiszter (Rajk László) között zajlott le, több fordulóban, 1946 májusától egészen augusztus végéig. 1. Bevezetés 1946 tavaszán a koalíciós kormányzás egyik legmélyebb válságát élte meg. Az 1945. novemberi […]
Bővebben...1. Bevezető E tanulmány legfőbb célja, hogy áttekintse a strasbourgi bíróság újságírói források védelmét érintő döntéseit, és a korlátozhatóság ítélkezési gyakorlat során kialakított mércéjét részletesen bemutassa. A cikk kizárólag az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) által 2013 augusztusában kiadott, az újságírói forrásvédelemre vonatkozó tájékoztatóban1 szereplő ítéletekkel foglalkozik, az abban felállított osztályozást követve. A tanulmány a tagállamok […]
Bővebben...Klestenitz Tibor A katolikus sajtómozgalom Magyarországon 1896–1932 című könyvében saját témamegjelölése szerint arra kereste a választ, miért kapott olyan kitüntetett figyelmet a kor katolikus elitjének körében a sajtó, milyen gyakorlati reformokkal igyekeztek azt felvirágozatni, illetve milyen eszközökkel kívánták növelni a sajtóval foglalkozó szervezetek hatáskörét, ezzel mintegy tágítani a katolicizmus társadalmi és politikai akciórádiuszát. A korszakhatárokat az első jelentősebb sajtószervezet, […]
Bővebben...1. Bevezetés Napjainkban, mikor valamilyen elektronikus eszközt (asztali vagy hordozható számítógép, táblagép, e-könyv, mobiltelefon, televízió, játékkonzol) bekapcsolva és az internetre csatlakozva az egész „világ” elérhetővé válik, tízezer kilométereket tudunk akár a másodperc töredéke alatt „utazni”, embertársainkkal, rokonainkkal beszélgetni, egymásnak fényképeket, videókat mutatni vagy éppen a munkavégzésünkhöz szükséges vagy érdeklődésünknek megfelelő felvilágosításhoz, tájékoztatáshoz jutni, és ezáltal […]
Bővebben...Összefoglaló Valamennyi monoteista világvallás súlyos bűnnek tekinti az istenkáromlást. Az istenkáromlásra vonatkozó tilalmakat kifejezetten az uralkodó vallás védelmében vezették be és érvényesítik. Ám önmagukban véve a vallások nem állnak a nemzetközi emberi jogi előírások védelme alatt. Az emberi jogi törvények az egyének számára biztosítanak védelmet és jogokat: mindenkinek joga van a vallás vagy meggyőződés szabadságához. […]
Bővebben...Az ember neve identitásának hordozója, a személy azonosítását, más személyektől és a társadalomtól való megkülönböztetését szolgálja, a személy individualitásának, egyedi és helyettesíthetetlen voltának a kifejezője. A név a személyiség külső megjelölése,1 „[a] személyiség eleven folyamának partját jelzi anélkül, hogy maga ennek a közvetlen életfolyamatnak a része volna. A név (…) rendeltetése az, hogy az egyént a névtelenségből, tehát a külvilágból, a dologiságból kiemelje.”2 Hordozója […]
Bővebben...A média mint a tájékoztatás, a szórakoztatás, a befolyásolás és az eltérő vélemények közvetítésének eszköze maga is a tágan értelmezett politikai élet része, de a magyarországi média 1989 és 2010 közötti történetét különösen átszövik a politikai vonatkozások. Azt is mondhatjuk, hogy ezen időszakot tekintve a média története egyben a magyar politika és közélet története is, amelynek számos kérdésében, az események […]
Bővebben...