Az ember képmása és hangfelvétele az emberi személyiség megnyilvánulásai a külvilágban, amelyek egyszerre alkalmasak arra, hogy az egyént más embertől megkülönböztessék, másrészt, hogy azonosítsák őt.1 A személyhez fűződő jogként történő elismerés indoka, hogy az ember külső megjelenése a személyiség belső sajátosságait vetíti ki.2 Az ember képmása és hangfelvétele több jogág védelmét is élvezik. A Ptk. 80. §-a […]
Bővebben...„…amidőn a bíróság elnöke feltette az esküdtek elé azt a kérdést, hogy »foglaltatik-e az incriminált pamfletben becsületsértés Kolompi úr személye ellen?« nyolc szavazattal négy ellen azt felelték rá: »igenis«. Mikor pedig azt a kérdést tette fel eléjük, hogy »bűnös-e tehát azon cikk szerzője vagy kiadója?« arra tíz szavazattal kettő ellen azt felelték, hogy »nem«.” Jókai […]
Bővebben...„A sajtószabadság fenntartása nemzeti érdek addig a határig, amíg a sajtó valóban a nemzet érdekét szolgálja.” 1 1. Előzmények, a rendkívüli viszonyoktól a mérsékelt konszolidációig A Horthy-korszak néven emlegetett alkotmánytörténeti periódus, amely változó intenzitással ugyan, de a korszak egészében szűkkeblűen bánt a politikai szabadságjogok intézményi garanciáinak és tényleges, gyakorlati érvényesülésének biztosításával, nem vizsgálható egységesen, differenciálatlanul. Az egymást […]
Bővebben...
Bevezetés Az 1930-as évekbeli New Deal tulajdonjogi intézkedéseihez hasonló New Dealre van szüksége a szólásszabadságnak is.1 E New Deal céljának a közérdekű kérdésekre fordított figyelem és a vélemények sokszínűségének növelése, ezáltal pedig a tőkének a szolgáltatott tartalom fölött gyakorolt befolyása csökkentése kell legyen. Röviden összefoglalva:2 a New Deal előtt az Alkotmányt gyakran az állami „szabályozás” […]
Bővebben...I. Fiss téziseinek összefoglalása Fiss műve az Egyesült Államok szólásszabadság-jogi irodalmának sztenderdjeihez mérten akár radikálisnak is nevezhető. Mondanivalójának lényege, hogy az állam – amely törvényalkotási felhatalmazása folytán szabályozni tudja a szólásszabadság és a média területét is, illetve amely a kormányzaton, a bíróságokon és a különféle hatóságokon keresztül felügyelni tudja a szabályozás betartását, valamint képes korrekciókra, amennyiben […]
Bővebben...Összefoglaló A globalizáció korában a közvélemény formálásában a nagy médiakonglomerátumok egyre jelentősebb szerepet töltenek be. A szerző amellett kíván érvelni, hogy már nem tartható az a kijelentés, hogy a legjobb sajtótörvény az, ha egyáltalán nincs sajtótörvény. Az „el a kezekkel a médiától” hagyományos követelménye nem csupán a médiahatalom mind nagyobb koncentrációja miatt tekinthető elavultnak, hanem […]
Bővebben...„Mi a baj…?” kérdéssel induló könyvcímeket szép számmal találunk a tudományos könyvkiadásban, s ez egyáltalán nem véletlen. Az ilyen, lényegében ismeretterjesztő jellegű könyveket jegyző szerzők döntő részben maguk is kutatók, akiket vagy saját tudományáguk megoldatlan problémái gyötörnek, vagy az a tény, hogy a laikus nagyközönség teljes félreértésben van az adott tudományág fontos kérdéseit, az ezekre […]
Bővebben...„[Az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek] azoknak a meghatározó tulajdonságoknak a kemény magját jelentik, melyekben valamennyi uniós polgár magára ismerhet, függetlenül azoktól a politikai vagy kulturális különbségektől, melyek a nemzeti identitásukból adódnak.”1 Bevezetés A magyar Országgyűlés bő két éve fogadta el a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényt. A törvény kapcsán az […]
Bővebben...A kortárs európai politika hangsúlyos értéke a szabadság, amelynek egyik fontos eleme lett – az antikvitásban és a középkorban ismeretlen – az önkifejezés különböző módozatainak szabadsága. A röviden szólásszabadságnak és életforma-szabadságnak nevezett szabadságok viszonylag újak, a XVII. század során és azt követően fogalmazódtak meg a lelkiismeret szabadsága kapcsán. A lelkiismeret fogalmához kapcsolódott a kifejezés szabadsága […]
Bővebben...1. Bevezetés A médiafejlődés során eddig négy nagy médiaszolgáltatói modell kialakulásának lehettünk szemtanúi. Az első két modell kialakulásának sorrendje eltérő Európában és az Egyesült Államokban: míg az USA-ban előbb alakult ki a kereskedelmi médiaszolgáltatás modellje, addig az öreg kontinensen a közszolgálati médiával ismerkedhetett meg először a nagyközönség. A másik két modell közül az első a szakirodalom […]
Bővebben...