Bevezetés E tanulmány a sokszínűségnek való kitettség (exposure diversity) [azt jelöli, hogy a közönség, milyen mértékben fogyasztja a rendelkezésre álló, sokszínű médiatartalmat – a szerk.] a médiapluralizmusra vonatkozó európai törvényekben és szabályozásban elfoglalt helyét vizsgálja. A sokszínűségi lánc fogalomrendszerét/fogalmi keretét követően áttekinti az Európai Unió és tagállamai által a média (bizonyos elemei) sokszínűségének védelme és előmozdítása érdekében […]
Bővebben...
A cecei Szex Sátánról Olvastam egy cikket A kollektív komment tudat alattiban Csináltam pár nicket Trágya Péter Szar-csimbók s.i.v.a.t.a.g. WhiteMetal_Baby18 111 kotongumi Valakinek rendet kell tenni A lényeget meg kell értetni Sokszor többen kellünk hozzá És összehangoltan kell fellépni „Kit lehet ezért felelősségre vonni?” (Bëlga: Komment) Az alábbi tanulmány1 azt vizsgálja, hogy a jelenlegi polgári ítélkezési […]
Bővebben...
1. Bevezetés A választási kampányok, a választási szólás szabadsága különösen érzékeny területe a demokratikus rendszerek szólásszabadságra vonatkozó szabályozásának. A politikai vélemény kifejezése a szólásszabadság lehető legmagasabb szintű védelemre érdemes megnyilvánulása,1 ugyanakkor a jog más érdekek – így a választás tisztasága, a korrupció elleni harc, a szavazás egyenlősége2 – védelmében bizony korlátokat is kényszerít a politikai kampányok lefolytatására. A korlátozás jellemzően lehet időbeli, […]
Bővebben...
Korábban számtalan olyan beadvány érkezett az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és általános helyetteséhez, valamint a különbiztosokhoz, melyben különböző műsorszolgáltatók eljárását, műsorszerkezetét és egyes műsorszámainak tartalmát sérelmezték a panaszosok. Ugyancsak rendszeresek voltak az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) eljárását sérelmező beadványok. Az ombudsmanok kezdetben a műsorszolgáltatókat érintő panaszokat megküldték az ORTT-nek, esetenként a konkrét ügy […]
Bővebben...
Takács Róbert könyve egy olyan korba vezeti az olvasót, amelyben tömegkommunikáció eszközeit kizárólag az állampárti vezetés birtokolta, és azokat saját hatalmi-ideológiai céljainak szolgálatába állította; egy olyan korba, amelyben „a legnagyobb napilap még 700 000 példányban jelent meg, volt olyan hetilap, amelyből egymillió példányra volt igény, és a vasárnap esti politikai műsort (A Hét) akár hárommillióan […]
Bővebben...
„Néhány hónappal ezelőtt az újságírók kérvénnyel fordultak a nemzetgyűléshez a sajtószabadság helyreállítása végett. Mi öregek kissé megdöbbentünk e kérelmen, mert egy pár év előtt képtelenségnek tartottuk volna, hogy Magyarországon még ezért is folyamodni kell. Hiszen 48-ban a sajtótörvény örökre eltörölte az »elővizsgálatot« és 67 óta szinte vallásos hitünk volt, hogy az a törvény szabadságunk palládiuma. […]
Bővebben...
A brit sajtó gyökeres megváltozásnak indult az 1980-as évek óta, az új gazdasági viszonyok miatt az orgánumok közötti verseny kíméletlenné vált. Korábban a politikai lapok egyfajta „úriember kódex” alapján tartózkodtak a durva személyeskedéstől, ha valakit lejárattak. A kizárólag a profitszerzés szempontjának előtérbe kerülésével ez a helyzet megváltozott: a minőségi tájékoztatás igénye háttérbe szorult. A jelenség mögött egyetlen […]
Bővebben...
Az európai demokráciákban a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság tág teret enged a kommunikáció szabad folyásának, azonban ez a szabadság, a szabadságjogok között betöltött kitüntetett szerepe ellenére sem korlátlan. Így a kérdés nem úgy merül fel, hogy a média területét szükséges-e szabályozni, hanem a figyelem sokkal inkább arra irányul, hogy a szabályozásnak hol húzzuk meg […]
Bővebben...
1. Bevezetés Már önmagában e cikk címe is értelmezésre szorulhat, éppen ezért rögtön az elején érdemes tisztázni, hogy alább az egyes műsorszámok közben, azokkal egyidejűleg megjelenő kereskedelmi célzattal közzétett üzenetekkel kapcsolatos gondolatok kerülnek megfogalmazásra. A címben szereplő „műsorszámok közben” kitétel helyett a „szerkesztett tartalom” kifejezés is szerepelhetne, ugyanakkor ebben az esetben a nyilvános események közvetítése […]
Bővebben...
Az Axel Springer és a Ringier kiadói csoport meghiúsult összeolvadásával kapcsolatban jelentős eltérések vannak a szabályozó hatóság és a kérdés egyes kutatóinak véleménye között – ez látszik a témával kapcsolatban jelen lapszámban megjelent, Gálik Mihály és Vogl Artemon által jegyzett tanulmányból is.1 Egy elmélyült kutatómunkát végző akadémikus – aki gyakorlati média-tanácsadói munkát is végez –, valamint […]
Bővebben...
