A médiaszabályozás területén 2010. év végén végbement törvénymódosítások következtében a kereskedelmi kommunikáció terén is jelentős változások történtek. A szabályozás eredményeképpen bekövetkezett átalakulás – értelemszerűen – a kereskedelmi közlemények új formái, technikái tekintetében is sajátos, egyedi műsorszerkesztési korlátokat állított fel. A médiaszolgáltatásokban közzétett kereskedelmi közlemények a megjelenítés és a hozzáférés sajátos módja, valamint az információval megcélzott […]
Bővebben...
„Not much free speech about free speech” (Frederick Schauer) Bár a sajtószabadságról való gondolkodás Magyarországon is több évszázada kezdődött, annak mai világunkban betöltött szerepéről, és szükséges határairól értelemszerűen csak 1989-et követően kezdődhetett meg az érdemi eszmecsere. A médiajog tudománya hasonlóképpen fiatal. A számos ellentmondással terhes alkotmányos fejlődés, a média világának rohamléptékű fejlődése, és a régi […]
Bővebben...
Az interneten keresztül megvalósuló szerzői jogsértések megítélése napjainkban kimagasló érdeklődésre tart számot. Ennek okán bőséges a téma szakirodalma, számos tudományos igényű munka is napvilágot látott már az utóbbi években. Határterületi kérdésről van szó, amely a polgári joggal és a büntetőjoggal foglalkozó kutatók számára egyaránt kihívást jelent, azonban a témakör nemcsak a jogtudomány képviselői számára izgalmas, hanem a közgazdaság-tudománnyal, műszaki […]
Bővebben...
„A művészeti alkotás soha nem létezett elődök, inspiráló vagy éppen vetélkedő kortársak hatásai nélkül, de sosem élt közönség hiányában sem” – kezdi Grad-Gyenge Anikó 2010-ben megjelent kötetét, melynek alapjául doktori disszertációja szolgált. A szerző tehát már a bevezető gondolatok között utal arra, hogy a közönség nem egyszerűen műélvező tömeget jelent, hanem a szellemi alkotások kapcsán […]
Bővebben...
Az emberi méltóság védelme érdekében történő, az állam intézményvédelmi kötelezettségét érvényre juttató médiahatósági fellépés alkotmányosan indokolható, amennyiben az világosan elválik a jogrendszer egyéb területein biztosított jogvédelmi eszközöktől. Az Alkotmánybíróság több határozatában is megerősítette a szabályozás létjogosultságát, ugyanakkor a bő másfél évtizedes jogalkalmazói gyakorlat ezzel szemben nem minden esetben tekinthető következetesnek. „A k… anyádat médiahatóság, ez […]
Bővebben...
Versenyjogi megközelítésből a média területén egyre inkább jellemző az ún. ʻkétoldalú’ piacok előfordulása, amelyek újdonságának ékes bizonyítéka, hogy a problematika ez idáig a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatában is csak elvétve jelentkezett. A cikk kiemeli a kétoldalú piacok sajátosságait, emellett elemzi a versenyhatóság e területen a közelmúltban hozott határozatát. 1. Bevezető A versenyjog mai állása szerint a […]
Bővebben...
Székely László könyvét végigolvasva, az opponens is átélte – ahogy ez a Szerzővel is minden bizonnyal megtörtént – annak a schwarzwaldi parasztembernek a bensőséges élményét, aki kiment a Feketeerdőbe, rátette a kezét a forrás vizére, és úgy érezte, hogy a Duna folyamát tartotta a kezében. És ez akkor is így van, ha először csak a […]
Bővebben...
A szólásszabadság mint ideológia kiteljesedését elősegítendő azon kérdésre keressük a választ, hogy annak széles körű védelmet biztosító értelmezését egyesek ʻortodox nézetnek’ tarják, és így indokoltnak és megalapozottnak tekinthetők-e a vélemények korlátozásának lehetősége magának a szólásszabadság eszméjének a védelme érdekében. Nem meglepő, hogy Learned Hand fejezte ki legjobban az itt tanulmányozni kívánt paradoxont. Az International Brotherhood […]
Bővebben...
Az internet világának elterjedésével párhuzamosan a személyiségi jogi jogsértések tekintetében is újabb kérdések kerültek a felszínre. A jogsértések megítélésének elsődleges szempontja a joghatósági kérdések tisztázása, amelyre adandó válaszok közül az Európai Unió Bírósága és az amerikai bíróságok gyakorlatának elemzése mellett Menthe alternatív elmélete is rávilágít az esetleges megoldás(ok)ra. 1. Bevezetés A joghatóság meghatározása az interneten […]
Bővebben...
Az AVMS irányelv az audiovizuális – lineáris és lekérhető – médiaszolgáltatásokkal kapcsolatosan világos joghatósági szabályokat állapított meg. Az irányelvben az általános mellett – később az Európai Bíróság által is megerősített – speciális rendelkezések is találhatók, azonban a tisztának és egyértelműnek tűnő szabályozás néhol a szabályozói hatáskörök vitájához vezetett. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy az […]
Bővebben...
