A videómegosztóplatform-szolgáltatók szabályozásának kihívásai

Szerző: Király Péter Bálint,
Dátum: december 21, 2021 11:07 de.
Kulcsszavak: média, videómegosztóplatform-szolgáltatók, YouTube,
PDF letöltése

1. Bevezetés

A tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvet (a továbbiakban: AVMS irányelv) 2018 novemberében módosították. A módosítás oka, hogy az AVMS irányelv megalkotása óta a televíziózás és az internetes szolgáltatások konvergenciájának következtében megjelentek a piacon a hagyományos lineáris műsorszolgáltatások mellett az olyan új típusú tartalmak és szereplők, mint például a felhasználók által létrehozott tartalmak, a lekérhető médiaszolgáltatások és a videómegosztóplatform-szolgáltatások. Emellett jelentős mértékben megváltozott az audiovizuális médiaszolgáltatások jellege, valamint a fogyasztók – kiváltképp a fiatal generációk – médiafogyasztási szokásai.1 A brit médiahatóság (Ofcom) felmérése – amelyben 5–15 éves gyermekeket és a szüleiket kérdezték a médiahasználati szokásaikról és tudásukról – kimutatta, hogy a gyerekek kétszer nagyobb valószínűséggel néztek audiovizuális műsorszámokat lekérhető médiaszolgáltatásokon keresztül, mint lineáris médiaszolgáltatásokat. Szinte minden gyermek (96%) nézett valamilyen lekérhető médiaszolgáltatást, s valamivel több mint a felük (56%) nézett televíziót. A videómegosztó platformok használata a gyermekek körében szinte egyetemes (95%), és a legtöbben azt nyilatkozták, hogy a koronavírus-világjárvány idején többet használtak videómegosztó platformokat, mint korábban. A mintákban szereplő gyermekek egyike sem nézett rendszeresen lineáris médiaszolgáltatást, a televíziókészüléket pedig nagyobb részben használták lekérhető tartalmak megtekintésére, mint lineáris műsorszámokhoz. A televíziószerű tartalmak legnépszerűbb platformjai a hagyományos tele­víziócsatornák helyett a YouTube és a Netflix voltak. Mi sem mutatja jobban a szokások változását, mint az, hogy a megkérdezett gyermekek a „tévénézés” kifejezést túlnyomórészt a lekérhető tartalom nézésére használják.2

Hasonló jelenségről számolt be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a 2019 novembere és decembere között készült piackutatása alapján. Eszerint az internetezők fele már lényegében nem a tévéből, a rádióból vagy a nyomtatott sajtóból tájékozódik, és egyre inkább teret nyer az internet a szórakozás terén is. Körülbelül 46%-ra tehető azoknak az aránya, akik nem vagy már csak keveset tévéznek, és inkább az interneten töltik a szabadidejüket (15% teljesen felhagyott a hagyományos televíziózással, 26% pedig kevesebbet tévézik). A tizenévesek között tízből heten már az interneten olvassák a híreket, a filmek és a sorozatok megtekintésére tízből nyolcan választják az internetet. Hasonló változás figyelhető meg az idősebb korosztálynál is, igaz, az ő körükben sokkal lassabb a televíziózás térvesztése az internettel szemben.3

A statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy a YouTube és más videómegosztó platformok kiemelkedő szerepet játszanak a mai médiában és a jelentőségük évről évre növekszik. Ezzel párhuzamosan felszínre kerültek a videómegosztó platformok problémái is, így a gyűlöletkeltés, az internetes zaklatás, a bűncselekmények elkövetésére, például terrorizmusra buzdító tartalmak, amelyekkel szemben a platformok egyelőre tehetetlennek tűnnek. Fokozatosan szigorítanak előírásaikon, továbbá egyre hatékonyabban lépnek fel az előírások betartása érdekében. Ezek a pozitív fejlemények azonban legtöbbször csak valamilyen jelentős botrányt köve­tően, az internetes közösség és a média nyomásának eleget téve következnek be (pl. a Twitch nevű platform a közösség nyomására hozott létre külön kategóriát az ún. hot tub streamek számára, valamint a YouTube is többek közt a Tide Pod-kihívás okozta botrány óta vállal proaktívabb szerepet a káros tartalmak eltávolításában).4 Sok esetben viszont a bevezetett szabályokat nem vagy nem eléggé következetesen tudják betartatni a felhasználókkal.

Szintén problémát jelent, hogy sokszor túlzó szabályokat vezetnek be, és olyan videókat is letiltanak a platformokról, amelyek nem tekinthetők károsnak. Így fordulhatott elő, hogy a YouTube letiltotta egy brit történelemtanár csatornáját, miután az általa feltöltött oktató jellegű videót a gyűlöletbeszédről szóló szabályzatába ütközőnek minősítette.5 Ezzel szemben számos olyan videó maradhat fenn a YouTube-on akár hetekig, amelyek tényleges veszélyt jelentenek a társadalom tagjaira, mint például a Tide Pod-kihívás videói, amelyek arra ösztönözték az embereket, hogy rögzítsék videóra, ahogy megeszik a Tide Pod nevű kapszulás mosószert, és a videó végén buzdítsák ugyanerre öt ismerősüket.6

A megváltozott piac elkerülhetetlenül változást igényelt a szabályozás terén is, mivel az új médiaszolgáltatások nem voltak beilleszthetők a meglévő fogalmi rendszerbe, ami bizonytalanságot eredményezett az új technológiák és szolgáltatások kapcsán. Az idejétmúlt jogszabályi környezet hátrányos lehet a verseny és az innováció szempontjából is, hiszen akadályozhatja új üzleti modellek bevezetését. A fogyasztóvédelem és a versenyképesség közötti egyensúly megteremtése érdekében szükségessé vált a jogi szabályozás újragondolása.7

2. A videómegosztóplatform-szolgáltatás szabályozása az Unióban

Az AVMS irányelv hatálya az audiovizuális médiaszolgáltatásokra terjed ki, amelynek fogalmát a módosítást megelőzően a következőképpen határozta meg: olyan szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséggel tartozik, és amelynek elsődleges célja műsorszámok közönséghez való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. Az ilyen audiovizuális médiaszolgáltatás vagy televíziós műsorszolgáltatás, vagy lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás.8 A módosítással ez utóbbi fogalom is megváltozott: „az audiovizuális médiaszolgáltatás olyan szolgáltatás, amelynek, illetve amely egy elválasztható részének elsődleges célja, hogy egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősségének körébe tartozó műsorszámokat tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából (…) elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül a közönséghez eljuttassa”. Az ilyen audiovizuális médiaszolgáltatás vagy televíziós műsorszolgáltatás, vagy lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás.9

Akármelyik fogalmat vesszük is alapul, a videómegosztóplatform-szolgáltatások nem tekinthetők audiovizuális médiaszolgáltatásnak, hiszen esetükben nem beszélhetünk szerkesztői felelősségről, mivel csak lehetőséget biztosítanak különféle tartalmak tárolására, hozzáférhetővé tételére és a felhasználók számára tartalmak feltöltésére, amely tartalmakat csupán rendszerezik valamilyen módon, adott esetben algoritmus segítségével. Tényleges ellenőrzést azonban nem gyakorolnak a szolgáltatásban megjelenő tartalmak felett.10 A korábbi AVMS irányelv hatálya emiatt nem is terjedt ki rájuk.

Mivel a videómegosztóplatform-szolgáltatások olyan audiovizuális tartalmakat szolgáltatnak, amelyeket a közönség, és különösen a fiatalok, egyre nagyobb számban tekintenek meg, ráadásul ugyanazért a közönségért és ugyanazon bevételekért versengenek, mint a hagyományosnak mondható audiovizuális médiaszolgáltatások, az AVMS irányelv módosítása – a fo­lyamatosan változó digitális világ igényeihez igazodva – már meghatározza azok fogalmát, és a hatálya alá vonja őket.11 A tárgyi hatály kiterjesztésének célja, hogy a videómegosztóplatform-szolgáltatók (a továbbiakban: VMPSZ) a médiatartalom-fogyasztásban betöltött egyre növekvő szerepüknek megfelelően a továbbiakban ne csupán passzívak legyenek az online tartalmak közvetítésében, hanem viseljenek bizonyos fokú felelősséget az általuk biztosított tárhelyre harmadik személyek által feltöltött, így a felhasználók által hozzáférhetővé tett tartalmakért.12

Az irányelv alapján videómegosztóplatform-szolgáltatás alatt olyan szolgáltatást értünk, amelynek vagy amely egy elválasztható részének vagy egy alapvető funkciójának elsődleges célja, hogy tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül olyan műsorszámokat, felhasználó által létrehozott videókat vagy mindkettőt juttasson el a közönséghez, amelyekért a videómegosztó platform szolgáltatója nem tartozik szerkesztői felelősséggel, és amelyeket a videómegosztó platform szolgáltatója rendszerez például automa­tikus eszközökkel vagy algoritmusokkal, különösen megjelenítés, címkézés és sorba rendezés révén.13

A videómegosztóplatform-szolgáltatások kapcsán három fogalmi elem szorul további magyarázatra: a felhasználó által létrehozott videó, az alapvető funkció, valamint az elválasztható rész. A felhasználó által létrehozott videó olyan „hangos vagy néma mozgóképek sorozata, amely – hosszától függetlenül – önálló egységet alkot, és amelyet egy felhasználó hoz létre, és ugyanezen felhasználó vagy valamely másik felhasználó tölt fel a videómegosztó platformra”. Nem terjed ki az irányelv hatálya a GIF-ekre, a hírlapok és a folyóiratok elektronikus változa­tainak szerkesztői tartalmába beágyazott videókra, továbbá nem gazdasági tevékenységekre.14

A műsorszámok és/vagy felhasználó által létrehozott videók közönséghez eljuttatása akkor tekinthető egy szolgáltatás alapvető funkciójának, ha az audiovizuális tartalom nem csupán kiegészítő vagy nem csak csekély részét képezi az adott közösségi médiaszolgáltatás keretében végzett tevékenységeknek. Az AVMS irányelv (5) preambulumbekezdése alapján az audio­vizuális tartalom szolgáltatása akkor minősül a szolgáltatás alapvető funkciójának, ha az audiovizuális tartalom nem „csupán kiegészítő” vagy „csekély” része az érintett szolgáltatás tevékenységeinek. Akkor tekinthető az audiovizuális szolgáltatás kiegészítő jellegűnek a szolgáltatás tevékenységeihez viszonyítva, ha az kizárólag az érintett platform által biztosított, alapul szol­gáló tevékenységhez vagy funkcióhoz kapcsolódik (pl. egy e-kereskedelmi platform által fel­töltött videó az általuk forgalmazott termékekről). Csekély részét képezi a szolgáltatásnak az audiovizuális tartalom, ha csupán jelentéktelen szerepet játszik a szolgáltatás általános gazda­ságosságában. Erre mennyiségi, illetve minőségi megfontolások alapján lehet következtetni, ha például a platformra jelentős számú videót töltenek fel, vagy a videók jelentős mértékben hozzájárulnak a platform sikeréhez és népszerűségéhez. Az Európai Bizottság egy 2020-ban kelt iránymutatásában hangsúlyozta, hogy „az alapvető funkcionalitási követelményt azonban semmi esetre sem lehet úgy értelmezni, hogy az megkövetelné, hogy a platformon elérhető audio­vizuális tartalom olyan alapvető kereskedelmi jelentőséggel bírjon, hogy annak hiányában a szolgáltatás nem lenne működőképes vagy ne lehetne azt továbbra is nyújtani a piacon”.15 Szintén szempont lehet, hogy a platformnak származik-e bevétele az adott funkcióból, milyen mértékben törekszik e funkció népszerűsítésére, és ez mennyire jelentős eleme az üzletpolitikájának, illetve hogy mi a szolgáltatás végső célja, mi erről a felhasználók általános percepciója.

Olyan esetekben, amikor egy szolgáltatás több részből áll (pl. a videómegosztás mellett megjelenik csetszolgáltatás is), a szolgáltatásnak csupán a videómegosztóplatform-szolgáltatást képező elválasztható részére terjed ki az irányelv hatálya, kizárólag a műsorszámok és a felhasználó által létrehozott videók tekintetében. Az Európai Unió Bírósága a Tiroler Tageszeitung hírportál ügyében kimondta, hogy az egyes szolgáltatásrészek besorolásánál azt kell vizsgálni, hogy önálló tartalommal és funkcióval rendelkeznek-e.16 Például egy hírportál esetében a cikkekbe ágyazott videók az audiovizuális és a szöveges kínálat közötti összefüggés miatt olyan ­elválaszthatatlan kiegészítő elemet jelentenek, hogy az az online sajtótermék részét képezi, és nem tekinthető önálló, elkülönült médiaszolgáltatásnak. Ezzel szemben a Facebook külön al­oldalon üzemeltetett Facebook Watch funkciója nem képezi a Facebook mint közösségimédia-platform szerves részét, így a szolgáltatás különválasztható részének tekinthető.17

A módosított AVMS irányelv a videómegosztóplatform-szolgáltatásokat tehát önálló szolgáltatási kategóriaként határozza meg, megkülönböztetve őket a médiaszolgáltatásoktól és az egyéb tartalomszolgáltatásoktól. Az elhatárolás egyik legfőbb oka a szerkesztői felelősség ­hiánya. A videómegosztóplatform-szolgáltatás ugyanis csupán a műsorszámokat, valamint a felhasználók által előállított tartalmakat tárolja, amelyek elérhetővé tételéért a szolgáltató nem tartozik szerkesztői felelősséggel. A médiaszolgáltató a műsorszámok kiválasztása és összeállí­tása felett tényleges ellenőrzést gyakorol, a videómegosztóplatform-szolgáltatók viszont csak a tárolt tartalom rendszerezését valósítják meg, például automatikus úton vagy algoritmussal, kü­lönösen megjelenítés, megjelölés és sorba rendezés révén, de a tényleges tartalomra nincs befolyásuk. A videómegosztóplatform-szolgáltatásnak, illetve a szolgáltatás valamely elkülönít­hető részének elsődleges célja az, hogy a tárhelyén tárolt műsorszámokat, illetve a felhasználók által előállított videókat eljuttassa a nyilvánossághoz tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. Az viszont a felhasználók döntése, hogy a videómegosztóplatform-szolgáltatónál tárolt műsorszámokból, illetve tartalmakból melyeket kívánják megtekinteni.18 A VMPSZ-ek az imént említett tulajdonságaik alapján csak a szerverükre feltöltött műsorszámok, videók tárolását és továbbítását végzik, ezért médiatartalmat megosztó, azt továbbító közvetítő szolgáltatónak minősülnek.

Az AVMS irányelv módosításának tagállami jogrendszerbe átültetése során a tagállamoknak is figyelemmel kell lenniük arra, hogy a lineáris és a nem lineáris szolgáltatások, valamint a VMPSZ-ek esetében is azonosnak kell lenniük az audiovizuális médiaszolgáltatások szabad nyújtását és igénybevételét korlátozó eljárásoknak és feltételeknek, és azokat – az EU alapelveivel összhangban – csak közérdekből fakadó kényszerítő indok (pl. a fogyasztóvédelem magasabb szintjének elérése) alapozhatja meg. A korlátozásnak nemcsak indokoltnak kell lennie, ­hanem a szükségesség és az arányosság feltételeinek is meg kell felelnie.19 Az irányelv módosításának céljai közt szerepel a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésének védelme, továbbá a társadalom bizonyos csoportjaival szemben erőszakra vagy gyűlöletre uszítással, terrorista bűncselekmény elkövetésére való nyilvános uszítással, valamint azon egyéb bűncselekményekkel és káros tartalmakkal szembeni fellépés, amelyek egyre nagyobb veszélyt jelentenek az elektronikus hírközlési hálózatokon keresztül való tartalomterjesztésre alkalmas eszközök és szolgáltatások fejlődése következtében.

A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket – a szükségesség és az arányosság elveinek, valamint a Chartában foglalt jogok és elvek tiszteletben tartása mellett –, ame­lyek garantálják, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók által nyújtott audiovizuális médiaszolgáltatások (valamint természetesen a VMPSZ-ek is) biztosítják e közérdekű célok megvalósulását. A tagállamok viszonylag széles mozgástérrel rendelkeznek a VMPSZ-ek által bevezetendő konkrét intézkedések kapcsán, mivel az AVMS irányelv csak példálózó jelleggel sorolja fel őket. Ez lehetőséget teremt a tagállamok számára, hogy figyelembe vegyék a nemzeti sajátosságaikat, hiszen akár részletesebb, szigorúbb szabályokat is bevezethetnek, tiszteletben tartva a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, valamint a médiapluralizmust.20

Az AVMS irányelv – pontosabban az abban hivatkozott e-kereskedelmi irányelv 15. cikke21 – alapján a tagállamok nem kötelezhetik a VMPSZ-eket előzetes ellenőrzési intézkedések megtételére vagy a tartalom feltöltésének olyan szűrésére, amely általános kötelezettséget jelentene a szolgáltatásuk nyújtása során az általuk továbbított vagy tárolt információk nyomon követésére vagy jogellenes tevékenységre utaló tények vagy körülmények kivizsgálására. Ez alól ­kivétel, ha a nemzeti nyomozóhatóság erre utasítást ad. Ehelyett az AVMS irányelv a felhasz­nálók tájékoztatására, a panaszok kezelésének módjára (pl. flagging) helyezi a hangsúlyt. Fontos, hogy a VMPSZ-ek kötelezettsége nem ér véget a panaszok bejelentésére szolgáló rendszerek beüzemelésével, hanem a beérkezett panaszok alapján meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket a kifogásolt tartalom törlése, illetve hozzáférhetetlenné tétele érdekében. Az AVMS irányelv továbbá a VMPSZ-ek kötelezettségévé teszi a médiatudatosság előmozdítását.22

Az irányelv indokolásában is megjelenik az ön- és társszabályozás mint lehetséges eszköz a VMPSZ-ek szabályozására. Az önszabályozás során maguk az érintett piaci szereplők fogadnak el közös iránymutatásokat saját tevékenységük vonatkozásában, amelyek kidolgozásáért, nyomon követéséért és az azoknak való megfelelés biztosításáért ők maguk felelősek.23 A társszabályozás esetében pedig arról van szó, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és szervek megosztják szabályozói szerepüket az érdekelt felekkel.24 A tagállamok ebben az esetben a társszabályozási rendszer elismerése mellett finanszírozzák és ellenőrzik a rendszer folyamatait. Arra az esetre, ha a társszabályozás céljai nem teljesülnek, biztosítani kell az állami beavatkozás lehetőségét.25 Az uniós jogalkotó kifejti, hogy bár a tagállamok számára nem kötelező az ön- és a társszabályozás, célszerű lehet a VMPSZ-ek esetében is magatartási kódexeket létrehozni, mivel az érintettekkel közösen vagy azok aktív támogatásával létrehozott szabályozás lehetővé teszi a közérdekű célok hatékonyabb megvalósulását.

A magatartási kódexek betartásához nagyban hozzájárulhat egy stabil jogszabályi háttér, a megállapított konkrét célok és célkitűzések megvalósulásának rendszeres, átlátható és független nyomon követése, értékelése, illetve az, ha a kódexben rendelkeznek a kódex hatékony végrehajtásáról (ideértve a hatékony és arányos szankciókat is).26 A magatartási kódexeknek a főbb érdekeltek által elfogadottnak kell lenniük az adott tagállamban. Az AVMS irányelv továbbá szorgalmazza olyan uniós szintű magatartási kódexek kidolgozását, amelyet a tagállamok és az Európai Bizottság a médiaszolgáltatók, a VMPSZ-ek vagy az őket képviselő szervezetek által, szükség szerint más ágazatokkal együttműködve, alkotnának meg.27

3. A videómegosztóplatform-szolgáltatás szabályozása hazánkban

Az uniós tagállamoknak 2020. szeptember 19-ig kellett törvénybe foglalniuk az AVMS irányelv módosítása következtében bekövetkezett változásokat. A hazai szabályozás is elkülöníti a VMPSZ-ekre vonatkozó követelményeket a médiaszolgáltatókra, a felhasználókra és a szolgáltatásban megjelenő médiatartalmakra vonatkozó szabályozástól. A hazai jogági rendszertant követve a videómegosztóplatform-szolgáltatásokkal összefüggő irányelvi rendelkezéseket nem a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Mttv.), hanem az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényben (a továbbiakban: Ekertv.) szabályozták, tekintettel azok információs társadalmi szolgáltatási jellegére.

Az Ekertv. 2. § f) pontja értelmében az „információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá”.28 Az Ekertv. a 2. § l) pontja alapján a VMPSZ-eket az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások körén belül a közvetítő szolgáltatók kategóriájába sorolta (idetartozik az egyszerű adatátvitel és hozzáférés-biztosítás, a gyorsítótárolás, a tárhelyszolgáltatás, a keresőszolgáltatás, valamint az alkalmazásszolgáltatás is).29 A VMPSZ-ek Ekertv.-beli szabályozása által az azonos típusú szolgáltatókra és szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések egy jogszabályba kerültek, így a jogalkotónak si­került elkerülnie a párhuzamos szabályozás kialakítását. Azonban a videómegosztóplatform-szolgáltatás, valamint a felhasználó által létrehozott videó fogalmának meghatározása nem az Ekertv.-ben, hanem az Mttv.-ben kapott helyet (a hazai jogalkotó egy az egyben átvette az AVMS rendelet által használt definíciókat), továbbá a meglévő fogalmak pontosítása történt meg annak érdekében, hogy az általános szabályok kiterjedjenek a videómegosztóplatform-szolgáltatás keretében elérhetővé tett műsorszámokra és a felhasználó által létrehozott videókra is. A hazai szabályozás a VMPSZ-ek által elérhetővé tett műsorok tartalma, szerkezete kapcsán csak a legszűkebb körben állapít meg speciális előírásokat. A VMPSZ-ek kötelezettségei jelentős részben a tartalom rendszerezésére, nem pedig magára a tartalomra vonatkoznak.30

A VMPSZ-eknek tehát nincs szerkesztői felelősségük, azonban különféle automatikus eszközök vagy algoritmusok útján rendszerezik az általuk hozzáférhetővé tett tartalmakat, legyen szó műsorszámokról, felhasználók által készített tartalomról vagy kereskedelmi közleményekről. Ez az alapja annak, hogy a módosított AVMS irányelv és annak megfelelően a hazai szabályozás kötelezi őket arra, hogy biztosítsák a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésének védelmét, valamint a bizonyos csoporttal vagy egy csoport valamely tagjával szemben erőszakra vagy gyűlöletre uszító tartalmakkal szembeni megfelelő eszközrendszer kiépítését és hatékony alkalmazását.

A VMPSZ megfelelő intézkedéseket köteles tenni, ha az általa közvetített tartalom a kiskorúak fizikai, szellemi, lelki vagy erkölcsi fejlődésének károsítására, illetve mások elleni gyűlölet keltésére vagy erőszakra uszításra alkalmas lehet, sérti mások emberi méltóságát, vagy bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósíthat meg.31 A jogszabály nem határozza meg konkrétan, hogy az egyes káros médiatartalmak esetében mi minősül megfelelő és hatékony intézkedésnek. Ezek felsorolása és kötelezővé tétele nem is lenne célravezető, tekintve, hogy az újabb és újabb innovációk könnyedén elavulttá tehetik a kiskorúak védelmét célzó korábbi intézkedéseket.32 Ehelyett a jogszabály annyit rögzít általános elvként, hogy az intézkedéseknek és a hatékony műszaki megoldásoknak a tartalom által okozható hátránnyal és ártalommal arányban kell állniuk.

Az intézkedések arányossága vonatkozásában a jogszabály rögzíti azokat a szempontokat, amelyekre a VMPSZ-eknek figyelemmel kell lenniük. Idetartozik a tartalom jellege, a tartalom által okozható hátrány, az ártalom mértéke, a veszélyeztetett személyek csoportjának jellemzői, az adott videómegosztóplatform-szolgáltatás nagyságrendje és jellege, valamint a veszélyeztetett jogok és jogos érdekek, többek között a VMPSZ-ek és a tartalmat létrehozó vagy feltöltő felhasználók érdekei és a közérdek. Külön előírásokat tartalmaz az Ekertv. a kiskorúak védelme érdekében, így a VMPSZ-eknek egyebek mellett hatékony életkor-ellenőrzést és szülői felügyeleti rendszert kell biztosítaniuk, valamint kötelesek átlátható, hatékony és felhasználóbarát tájékoztatást adni a felhasználóknak az olyan tartalmakról, amelyek a kiskorúak fizikai, szellemi, lelki vagy erkölcsi fejlődését hátrányosan befolyásolhatják. Az Ekertv. 15/F. § (5) bekezdése kimondja, hogy a VMPSZ által az Ekertv.-ben meghatározott követelmények érvényesülése ér­dekében bevezetett intézkedések nem vezethetnek előzetes ellenőrzési intézkedésekhez vagy a tartalom feltöltésének olyan szűréséhez, amely nem felel meg e törvény rendelkezéseinek.33 Az intézkedésekre és a hatékony műszaki megoldásokra vonatkozó legjobb gyakorlatokról az NMHH Hivatala pedig ajánlásokat tehet közzé.34

A kereskedelmi közlemények kapcsán az AVMS irányelv előírja, hogy a VMPSZ médiaszolgáltatóként felel az általa értékesített hirdetési felületeken megjelenő kereskedelmi közleményekért (pl. beágyazott reklámok). Ezzel szemben a felhasználó által elhelyezett kereske­delmi közlemények (pl. termékmegjelenítés) kapcsán a VMPSZ-t csak korlátozott felelősség terheli. A kereskedelmi közleményekre vonatkozó előírásokat a VMPSZ-eknek be kell építe­niük a felhasználási feltételeikbe.35 A videómegosztó platformon megjelenő kereskedelmi közlemények kapcsán előírás, hogy a VMPSZ-ek kötelesek olyan rendszereket kialakítani, amelyek segítségével a felhasználó által létrehozott videót feltöltő nyilatkozhat arról, hogy az általa feltöltött videó tudomása szerint tartalmaz-e kereskedelmi közleményt. Továbbá olyan mechanizmusokat is kötelesek létrehozni, amelyek által az igénybe vevők bejelenthetik vagy megjelöl­hetik a VMPSZ számára a kereskedelmi közleményekre vonatkozó követelményeket megsértő tartalmakat, vagy panaszt tehetnek az ilyen tartalmakkal kapcsolatban.36

A VMPSZ által forgalmazott, értékesített, szervezett kereskedelmi közleménynek ugyanis meg kell felelnie a médiatartalmakra vonatkozó követelményeknek, mint például annak az előírásnak, hogy a médiatartalomban megjelenő reklámnak könnyen felismerhetőnek, valamint más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie, nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra, nem népszerűsíthet cigarettát és más dohányterméket, nem sértheti az emberi méltóságot, stb.37 A VMPSZ köteles egyértelmű tájékoztatást adni az igénybe vevőnek a kereskedelmi közleményt tartalmazó műsorszámról és azon felhasználó által létrehozott videóról, amely vonatkozásában a feltöltő személy úgy nyilatkozott, hogy az kereskedelmi közleményt tartalmaz, vagy amely videóval kapcsolatban a VMPSZ-nek tudomása van arról, hogy kereskedelmi közleményt tartalmaz.38

A VMPSZ-ek kötelesek az általános szerződési feltételeikbe foglalni az egyes médiatar­talmakkal szembeni követelményeket, többek között azt, hogy a felhasználók által feltöltött ­videónak, kereskedelmi közleménynek milyen tartalmi feltételeknek kell megfelelnie, továbbá a felhasználók és a VMPSZ közötti, az egyes médiatartalmakkal szembeni intézkedések alkalmazásával kapcsolatos jogviták peren kívüli és bírósági rendezésére szolgáló igényérvényesítési lehetőségeket.39 Emellett fel kell hívniuk a felhasználók figyelmét arra, hogy meghozzák a meg­felelő intézkedéseket annak érdekében, hogy megvédjék a kiskorúakat az olyan tartalmaktól, amelyek károsíthatják a fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket, továbbá amelyek megvédik a közönséget az erőszakra vagy gyűlöletre uszító, valamint azon tartalmaktól, amelyek terjesztése az uniós jog szerint bűncselekménynek minősül (pl. terrorista bűncselekmény elkövetésére uszítás, gyermekpornográfia, rasszizmussal és idegengyűlölettel kapcsolatos bűncselekmények).40

Az Ekertv. 15/D. §-a értelmében a VMPSZ köteles átlátható és felhasználóbarát módon kialakítani a szolgáltatását. Ennek körében megfelelő intézkedések bevezetésével biztosítania kell, hogy a felhasználóknak lehetőségük legyen megjelölni, illetve bejelenteni azokat a tartalmakat, amelyek a kiskorúakra károsak lehetnek, vagy sértik más emberi méltóságát, illetve az általános szerződési feltételekben rögzített követelményeket.41 E bejelentések menetével kapcsolatban konkrét előírásokat is tartalmaz az Ekertv. Ha a tárhelyszolgáltató által a nyilvánossághoz eljuttatott tartalom valamely személy szerzői jogát vagy kiskorú személyiségi jogát sérti, akkor a szerzői jogi jogosult, illetve a kiskorú jogosult, vagy cselekvőképtelen kiskorú jogosult esetében a törvényes képviselője teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével (vagy a kiskorú jogosult, illetve törvényes képviselője azonosítására alkalmas más módon, így különösen ajánlott postai küldeményben) felhívhatja a tárhelyszolgáltatót a jogsértő tartalom eltávolítására. Mivel a VMPSZ-ek technikailag tárhelyszolgáltatónak minősülnek, az iménti szabályt rájuk is alkalmazni kell. Fontos azonban kiemelni, hogy az Ekertv. e rendelkezése alapvetően nem a VMPSZ-ekre szabott előírás.

Az értesítés átvételétől számított 12 órán belül a szolgáltató – a jogosult jogát sértő információt biztosító igénybe vevő írásbeli tájékoztatása mellett – köteles intézkedni az értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférés nem biztosításáról vagy az információ eltávolításáról, és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt. Ez alól kivétel, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását a bíróság vagy más hatóság kérte. Az érintett igénybe vevő a tájékoztatás átvételétől számított nyolc napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a szolgáltatónál kifogással élhet az érintett információ eltávolításával szemben.

Kifogás esetén a VMPSZ haladéktalanul köteles az érintett információt újra hozzáférhe­tővé tenni, és erről a jogosultat a kifogás megküldésével értesíteni, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el. A jogosult ezt követően bírósághoz vagy más hatósághoz fordulhat a jogsértő tartalom eltávolítása érdekében. Ha ilyen kifogással nem éltek, vagy az nem felel meg az alaki és tartalmi követelményeknek, illetve ha elismerték a jogsértést, akkor a hozzáférhetetlenné tételt a szolgáltató köteles fenntartani. Fontos meg­jegyezni, hogy a VMPSZ nem vonható felelősségre az érintett információ eltávolításáért vagy az ahhoz való hozzáférés letiltásáért, ha ennek során jóhiszeműen és a fenti eljárásnak megfelelően járt el.

Az Ekertv. az AVMS irányelvnek megfelelően lehetőséget teremt a videómegosztóplatform-szolgáltatásokkal összefüggésben az ön- és a társszabályozás kialakítására. Ennek feltételrendszerét a hatékony jogérvényesülés előmozdítása érdekében az Ekertv. tartalmazza. Az Ekertv. a VMPSZ-ek szakmai önszabályozó szervezeteit és alternatív vitarendező fórumait a szabályozás, a megosztott jogérvényesítés keretébe vonja, amikor kimondja, hogy együttműködési tartalmú közigazgatási szerződésben az NMHH Hivatala felhatalmazhatja az önszabályozó szervezetet arra, hogy hatósági hatáskörök tekintetében, de nem hatósági jogkörrel az NMHH Hivatala hatáskörgyakorlása helyett önigazgatási rendben eljárjon.

„A közigazgatási szerződés nem hatósági hatáskörként szabályozott, de az Ekertv. szabályaival összhangban álló feladatok együttműködésben történő ellátása érdekében is megköthető. A közigaz­gatási szerződésben szereplő hatósági ügyekben tehát a közhatalmi, hatósági jogalkalmazás vissza­vonul, és teret enged az önigazgatásnak, a társszabályozásnak. Ezáltal a szakmai önszabályozó szervezetek a jogérvényesülés folyamatában és az Ekertv. által meghatározott célok és elvek mentén a joggyakorlat kialakításában jelentős szerephez jutnak.” 42

A VMPSZ-ek ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatos feladatokat a jogalkotó az NMHH Hivatalához telepítette. Az NMHH Hivatala hatósági hatáskörben ellátja a VMPSZ-ek nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat, valamint felügyeli a videómegosztóplatform-szolgáltatókra és -szolgáltatásokra vonatkozó előírások érvényesülését.43 Az NMHH Hivatala emellett nem hatósági hatáskörében eljárva rendszeres időközönként elemzi, felméri és érté­keli a VMPSZ-ek által hozott intézkedések megfelelőségét és hatékonyságát, ennek érdekében adatszolgáltatást kérhet tőlük.44 Az Ekertv. alapján a Magyarország joghatósága alá tartozó VMPSZ-ek kötelesek bejelenteni az NMHH-hoz a videómegosztóplatform-szolgáltatás nyújtásának megkezdésére irányuló szándékukat nyilvántartásba vétel céljából. A szolgáltatás nyújtá­sának nem feltétele a nyilvántartásba vétel, vagyis a szolgáltatásnyújtási jogosultságot nem a nyilvántartásba vétel ténye keletkezteti.45

Amennyiben az NMHH Hivatala jogsértést tapasztal, a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:

– megtilthatja a jogsértő magatartás tanúsítását, a VMPSZ-t a jogsértés megszüntetésére kötelezheti, valamint a törvényben foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget ­állapíthat meg;

– kötelezheti a VMPSZ-t közlemény vagy határozat honlapjának nyitóoldalán való közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig;

– százmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki;

– tizenöt perctől egy hétig terjedő időtartamban szolgáltatása felfüggesztésére kötelezheti a VMPSZ-t;

– törölheti a videómegosztóplatform-szolgáltatást a nyilvántartásból.

Az NMHH Hivatala a jogkövetkezmény alkalmazása során köteles az egyenlő elbánás, valamint a fokozatosság és az arányosság elveit figyelembe véve eljárni.

„Az NMHH Hivatala a jogkövetkezményt – a jogsértés jellegétől függően – a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra, személyiségi jogsérelemre és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.” 46

A VMPSZ-ek tehát bár szerkesztői felelősséggel nem rendelkeznek, az Ekertv. értelmében felelnek az általuk rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütköző tartalmú információért. Az Ekertv. alapján a VMPSZ nem felel az igénybe vevő által biztosított információért, ha nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti, vagy amint erről tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információ eltávolításáról, vagy a hozzáférést nem biztosítja. A VMPSZ mentesülése nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, a jogsértésből fakadó igényei közül a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél mellett a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság útján érvényesítse.47

4. A videómegosztóplatform-szolgáltatók szabályozásának kihívásai

A fentiekben ismertettem az AVMS irányelv módosítását, annak okait, a VMPSZ-ek fogalmát és jellegzetességeit, valamint a hazai szabályozást. Az alábbiakban a VMPSZ-ekre vonatkozó szabályozás kapcsán felmerülő gyakorlati kihívásokat szeretném bemutatni, egyúttal javaslatokat megfogalmazni a szabályozás javításához, alkalmazásának megkönnyítéséhez.

4.1. A jogsértő tartalmak eltávolítása

Mindenekelőtt a jogsértő tartalmak eltávolításával kapcsolatos kihívásokra szeretnék rávilágí­tani. A jogsértő tartalmak eltávolításához kapcsolódó egyik legfőbb probléma véleményem szerint az, hogy a jelenleg hatályos hazai szabályozás értelmében szerzői jogi jogsértés, valamint a kiskorúak személyiségi jogainak sérelme esetén azt teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítéssel lehet kezdeményezni. Álláspontom szerint a VMPSZ-ek esetében ez a megoldás nem elég hatékony, főként, ha összehasonlítjuk a VMPSZ-ek körében kialakult gyakorlattal.

Az egyik ilyen gyakorta alkalmazott megoldás a tartalomszűrő algoritmusok használata is, mivel segítségükkel preventív módon már előre ki tudják szűrni a jogsértő, illetve egy adott korcsoport számára káros, nem helyénvaló tartalmakat, amelyeknek így már akár a feltöltését is megakadályozhatják. Az egyik legfőbb problémát ezzel kapcsolatban az jelenti, hogy a tar­talomszűrő algoritmusok még mindig nem működnek tökéletesen. Így akár előfordulhat, hogy a káros, illetve jogsértő tartalmat nem veszi észre a program, vagy éppen fordítva, ártalmatlan tartalmat is kiszűr. A tartalomszűrő algoritmusok kötelező alkalmazását egyébként egyelőre sem az AVMS irányelv, sem az Ekertv. alapján nem lehet előírni. A jövőben azonban, ha sikerül tökéletesíteni ezeket a programokat, akár megoldást jelenthetnek a jogsértő, valamint káros tartalmak eltávolítására, így akár kötelezővé tételük is indokolt lehet. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez adott esetben olyan terhet róhat az új, most induló, illetve kisebb VMPSZ-ekre, amely megakadályozná a piacra lépésüket, valamint további fejlődésüket. Véleményem szerint ha előírjuk is a tar­talomszűrő alkalmazások kötelező használatát, azt csak differenciált módon szabad megtenni, akként, hogy a kisebb, illetve újonnan induló VMPSZ-ek számára nem tennénk kötelezővé.48

A másik bevett gyakorlat a jogsértő tartalmak eltávolítására a flagging nevű eljárás, amely a felhasználók által jogsértőnek tartott tartalmak bejelentésének vagy megjelölésének eszköze, és amelyet az AVMS irányelv is kifejezetten megemlít mint a probléma lehetséges megoldását. Ezzel kapcsolatban az irányelv előírja, hogy a VMPSZ-eknek el kell magyarázniuk a felhasz­nálóknak a bejelentések és a jelölések hatását, valamint átlátható, könnyen alkalmazható és ­hatékony eljárásokat kell kialakítaniuk és alkalmazniuk a felhasználók panaszainak kezelésére és rendezésére.

Az Ekertv. a VMPSZ-ek kötelezettségei között kifejezetten említi olyan átlátható, hatékony és felhasználóbarát mechanizmusok, funkciók biztosítását, amelyek lehetővé teszik, hogy az igénybe vevők bejelentsék vagy megjelöljék a VMPSZ számára az Ekertv.-ben rögzített követelményeket megsértő tartalmakat, vagy panaszt tegyenek az ilyen tartalmakkal kapcsolatban. A YouTube és más hasonló VMPSZ-ek már eddig is a flagging mint egyfajta bejelentés alapján távolították el a jogsértő tartalmakat egy legalább részben automatikus rendszer keretében. ­Véleményem szerint nem célravezető szerzői jogi jogsértés, valamint a kiskorúak személyiségi jogainak sérelme esetén sem bizonyító erejű magánokiratok, illetve közokiratok postai kézbe­sítésével vagy akár elektronikus továbbításával kérelmezni az eltávolítást, ha sokkal gyorsabb és hatékonyabb módszerek is léteznek, amelyek segítségével közvetlenül, magán a platformon keresztül indítványozhatják azt. (Példának okáért a YouTube létrehozta az ún. legal webformot, és arra kéri a felhasználóit, hogy inkább azon keresztül jelentsék be igényeiket, mintsem postai úton.)49

Márpedig a hatékony és gyors fellépés elengedhetetlen. Kiválóan példázza ezt Logan Paul esete. Paul ismert youtuber, azaz tartalomgyártó a YouTube VMPSZ-en, és heti rendszerességgel jelentkezik rövid, humoros videókkal. Egy-egy videóját átlagosan 6,8 millió felhasználó tekinti meg. A videós barátaival Japánban meglátogatta az úgynevezett öngyilkos erdőt, amely arról kapta a nevét, hogy rengeteg ember követ el ott öngyilkosságot. Paul és barátai túrájuk során holttestre bukkantak. Mivel humoros csatornáról van szó, úgy döntöttek, hogy morbid vicceket mondanak és nevetgélnek, miközben a holttestet videózzák és fotózzák. Az így készült videót 2017. december 31-én feltöltötték a YouTube-ra. A videót kevesebb mint nyolc óra alatt 6,2 millióan tekintették meg, mielőtt törölték volna. Hozzá kell tenni, hogy annak ellenére, hogy aznap a YouTube három legnézettebb videója közé is bekerült a felvétel, rengetegen flagelték, sőt még a magyar portálok is beszámoltak róla, nem a YouTube távolította el a videót, hanem maga a feltöltő, miután szembesült a kialakult botránnyal. Ez is bizonyítja, hogy gyakran még a flagelés sem elég gyors, nemhogy a postai út. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a kegyeletsértés megítélése országonként eltérhet, így a Logan Paul által feltöltött videó nem minden országban valósítana meg jogszabálysértést.)50

Jelenleg tehát ellentét feszül a jogszabály előírása és a valóság között, mivel a YouTube és a VMPSZ-ek általában nem közokiratok vagy teljes bizonyító erejű magánokiratok, hanem lényegében névtelen felhasználói bejelentések alapján törölnek videókat. Ez célját tekintve meg is felel az Ekertv. előírásainak, hiszen a VMPSZ-eknek lehetővé kell tenniük, hogy a felhasználó által létrehozott videót a feltöltő minősíthesse feltöltéskor (ez alatt azt értve, hogy megjelölhesse, ha a videó pl. trágár beszédet tartalmaz), egyúttal az igénybe vevő számára is lehetővé kell tenni a minősítést. Azonban ez utóbbi esetben az Ekertv. emellett azt is előírja, hogy szerzői jogi jogsértés, valamint a kiskorúak fejlődését veszélyeztető tartalom esetében közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal lehet kezdeményezni a tartalom eltávolítását. Holott a leghatékonyabb, legfelhasználóbarátabb, az AVMS irányelv által is támogatott és a gyakorlatban eddig is leginkább alkalmazott megoldás az egyszerű flagelés lenne.

Itt jegyezném meg, hogy a flagelés sem teljesen problémamentes megoldás, ugyanis könnyen visszaéléshez vezethet. Előfordulhat ugyanis, hogy a VMPSZ-ek annak érdekében, hogy elkerüljék a jogi felelősségre vonást, automatikusan eltávolítanak minden olyan tartalmat, amely kapcsán a flagging eszközével éltek. Gondoljunk csak bele abba, mi történne, ha a Star Wars következő része nem olyan fogadtatásban részesülne, mint amilyenben az alkotók reménykedtek, és már a premier másnapján ellepnék a YouTube-ot a negatív kritikák. Ha megengedjük a Disney-nek mint a Star Wars-licencek jogosultjának, hogy flagginggel éljen minden negatív kritikát tartalmazó videóval szemben (mondván pl., hogy szerzőijog-sértést tartalmazott), akkor előfordulhat, hogy a YouTube inkább eltávolítja a kérdéses tartalmat, mintsem megkockáztatná azt, hogy az Ekertv. alapján felelősségre vonják, amiért nem intézkedett a jogsértésről való tudomásszerzést követően a tartalom eltávolításáról. A Disney így akár egy gombnyomásra el­távolíthatná az összes negatív véleményt tartalmazó videót. Ezzel egyrészt biztosíthatná a saját bevételét, hiszen a pozitív véleményt közvetítő videók fennmaradnának a VMPSZ-en, amelyeket látva többen néznék meg a filmet, mint ha a negatív kritikák is fenn lennének a videó­megosztón. Másrészt ez jelentős károkat is okozna a tartalomgyártóknak, akiknek adott esetben a fő bevételi forrásuk a videókból származik. Itt térnék ki az úgynevezett trollok veszélyére, akik gyakorta „poénból” addig flagelnek egy tartalomgyártót, amíg le nem törlik a videóját vagy csatornáját, illetve el nem érik a demonetizációját, azaz a hirdetések letiltását a videókról, amivel megszüntetik a tartalomgyártó reklámbevétel-szerzési lehetőségeit. A rosszhiszemű jelöléseken kívül is előfordulhat, hogy téves flagelés vagy a VMPSZ-ek jogsértéskereső algoritmusának tévedése miatt eltávolítanak egy videót. Mindez összességében könnyen túlmoderáláshoz vezethet.

Ebből a szempontból hasznosnak tartom az Ekertv. által alkalmazott megoldást, miszerint a jogsértő tartalom eltávolítását közokirattal, illetve teljes bizonyító erejű magánokirattal ­lehet kezdeményezni, ez ugyanis visszatarthatja azokat a személyeket, akik visszaélésszerűen próbálnák használni ezt a lehetőséget. Szintén a visszaélések megakadályozását szolgálja, hogy a VMPSZ köteles megtagadni az értesítés alapján az információhoz való hozzáférés megtiltását vagy az információ eltávolítását, ha ugyanazon információ vonatkozásában ugyanazon jogosult értesítése alapján már eljárt. Emellett fontos a jogorvoslat biztosítása a flageléssel érintett tartalomgyártó számára. A közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kezdeményezett eljárás esetén az Ekertv. tartalmaz is erre nézve előírást, amelynek kiterjesztése hasznos lenne a VMPSZ által kialakított, hasonló eredményre vezető intézkedések kapcsán is. Az NMHH-nak véleményem szerint nyomon kell követnie a legjobb gyakorlatokat, és ajánlás keretében segítenie kell a VMPSZ-eket abban, hogy elkerülhetők legyenek a visszaélések.51 Szükségesnek tartom előírni továbbá a kommentek, illetve az értékelések tartalomgyártók általi kikapcsolásának lehetőségét is a visszaélések elkerülése érdekében. Előfordultak ugyanis olyan esetek, amikor rosszhiszemű felhasználók azért hagytak trágár üzeneteket egy videó alatt, hogy a YouTube a videót letörölje, mivel a feltöltő megsértette a YouTube felhasználási feltételeit.52

4.2. A fogyasztók tájékoztatása

Ahogy a jogszabályi rendelkezések közt ismertettem, a VMPSZ-ek nem kötelesek az általuk továbbított vagy tárolt információk nyomon követésére, a jogellenes tevékenységre utaló tények vagy körülmények kivizsgálására, illetve előzetes ellenőrzési intézkedések megtételére vagy a tartalom feltöltésének előzetes szűrésére. Az Ekertv. az AVMS irányelvet követve ehelyett a felhasználók védelme érdekében tájékoztatási kötelezettséget ír elő, illetve meghatározza, hogy mit kell tartalmazniuk a felhasználási feltételeknek. Csak így biztosítható ugyanis, hogy a szülők és a kiskorúak megalapozott döntést tudjanak hozni arról, hogy milyen tartalmat kívánnak nézni. A megfelelő tájékoztatás a tartalom jellegére ismertető jelöléssel, akusztikus figyelmez­tetéssel, vizuális szimbólummal vagy bármely egyéb megoldással érhető el, emellett fontos szerep juthat a hatékony szülői felügyeleti rendszereknek is. A megfelelő tájékoztatás megtételéhez elengedhetetlen ismerni a közvetített műsorszámok tartalmát, ami a szerkesztői felelősséggel rendelkező, hagyományos audiovizuális médiaszolgáltatók esetében evidenciának látszhat, a VMPSZ-ek viszont nem képesek minden műsorszámot egyesével besorolni, tekintettel az általuk közvetített tartalmak mennyiségének növekedési ütemére. (A YouTube-ra percenként több mint 500 órányi videót töltenek fel, naponta több mint 82 évnyit.)53 Éppen ezért fontos, hogy a videót feltöltő saját maga kategorizálhassa a tartalmát. Ez egyébként nemcsak a kisko­rúak védelme, hanem a hirdetők szempontjából is fontos lehet. Ehhez kapcsolódik, hogy a hazai szabályozás előírja olyan mechanizmusok alkalmazását, amelyek segítségével a felhasználó az általa létrehozott és feltöltött videó kapcsán nyilatkozhat, hogy az tartalmaz-e audiovizuális kereskedelmi közleményt.54

A kategorizálás jelentőségét kiválóan szemlélteti a Twitch nevű VMPSZ példája, ahol a tartalomgyártók élőben közvetítik, ahogy videójátékokkal játszanak. A tartalomgyártók a Twitchen élő adásban igyekeznek kapcsolatot teremteni a nézőikkel, és folyamatosan válaszolnak a csetablakban feltett kérdésekre, kommentekre, de alapvetően a videójátékok vannak a középpontban. A Twitch-közösségen belül az utóbbi fél év legnagyobb vitát kiváltó jelensége az úgynevezett hot tub streamek voltak. A hot tub streamek lényege, hogy fiatal hölgyek kádban, medencében vagy a tengerparton bikiniben játszanak videójátékokkal, esetleg nem is játszanak, hanem csak a nézői kommentekre reagálnak. A Twitch-közösség körében ez nagy vitát okozott. Egyrészt sokak szerint a Twitch egy videójátékokról szóló oldal, ahol a videójátékoknak kellene a középpontban lenniük, nem pedig annak, aki velük játszik (vagy nem is játszik egyáltalán), azt pedig végképp elítélendőnek tartják, hogy valaki már-már erotikus tartalmat közvetítve próbál magának még több nézőt, ezáltal még több bevételt szerezni. Másrészt a Twitch célközön­sége elsősorban a kiskorúak és fiatalkorúak, akiknek szellemi és erkölcsi fejlődését negatív irányban befolyásolhatják az – akár a prostitúció kategóriájába is sorolható – hot tub tartalmak. Szintén problémát jelentett, hogy a Twitch lehetőséget biztosított a kiskorúak szexuális kizsákmányolására, mivel semmilyen módon nem ellenőrizte a hot tub streamekben szereplő hölgyek életkorát. Végül az is elgondolkodtató, hogy milyen hatással van egy fiatal lányra az, ha azt látja, mennyire jól meg lehet élni abból, hogy valaki egy felfújható medencében lenge öltözékben játszik videójátékokkal. A másik tábor szerint viszont ezek a hot tub streamek nem követtek el semmi olyat, ami a Twitch felhasználói feltételeibe ütközött volna, mivel a Twitch megengedi a fürdőruha viselését a tartalomgyártóknak, ha ennek megfelelő környezetben vannak, például medencében vagy tengerparton.55

A két tábor viszont egyetértett abban, hogy bár a platformnak szigorú szabályai vannak a szexuális tartalmakra vonatkozóan, nincsenek megfelelő iránymutatások a szexuálisan szuggesztív tartalmakra. A Twitch a botrány kirobbanására először csak annyit nyilatkozott, hogy kivizsgálja a hot tub streamek okozta helyzetet, ezzel párhuzamosan pedig több hot tub streamert is letiltott az oldalról, majd pár nap múlva feloldotta a tiltásukat. Ez az intézkedés szintén felháborodást váltott ki a hot tub tartalmak ellenzői körében, akik úgy érezték, hogy a Twitch anyagi érdekei miatt nem lép fel ellenük. És valóban: a hot tub tartalmakat közvetítő felhasználók nézettségi adatai megközelítették a platform legnagyobb streamereinek nézőszámait. A Twitch végül létrehozott egy külön kategóriát az oldalon a hot tub tartalmak számára,56 aminek előnye, hogy a felhasználók könnyebben eligazodnak az elérhető tartalmak között, ráadásul a hirdetők is kiválaszthatják, hogy mely kategóriákban szeretnék megjeleníteni reklámjaikat. Így mind a hirdető, mind a hot tub streamer, mind a Twitch jól jár.57 (Más kérdés, hogy a videójátékos közösség egyes tagjai szerint a Twitchnek meg kellene maradnia eredeti céljánál, a videójátékos tartalmak közvetítésénél.)

A Twitch példája azt is kiválóan szemlélteti, hogy még ha egy VMPSZ rendelkezik is saját szabályzattal, illetve felhasználói feltételekkel – amelyek előírásokat tartalmaznak mind a tar­talomgyártók, mind a hirdetők, mind pedig a videókat megtekintő és esetleg azokra kom­mentelő felhasználók számára –, ezek a szabályzatok néha nem eléggé egyértelműek, vagy nem képes őket betartatni a VMPSZ, esetleg a betartatásuk nem is áll érdekében. A VMPSZ-eknek ugyanis a jogszabálysértő, illetve a belső szabályzatukkal szembemenő tartalmakból is bevételük származik, és akár az is megéri nekik, ha a tartalomajánló algoritmusuk illegális videókat ajánl az igénybe vevőknek.58 Ezért nemcsak azt kell egy médiahatóságnak ellenőriznie, hogy lehetővé teszi-e a VMPSZ a feltöltött tartalom, illetve az alatta közzétett audiovizuális kereskedelmi közlemények kategorizálását, illetve bevezetett-e a jogsértő tartalmak bejelentéséhez szükséges funkciókat, hanem azt is, hogy a VMPSZ ténylegesen alkalmazza-e ezeket az eszközöket, és megfelelően fellép-e azokkal szemben, akik megsértik a vonatkozó szabályokat.

4.3. A bevezetett intézkedések arányossága

A hatályos szabályozás szempontjából szintén nagy kihívást jelent a VMPSZ-ek által bevezetett intézkedések megfelelősége mérésének kérdése. A VMPSZ-ek által bevezetett intézkedéseknek és hatékony műszaki megoldásoknak a tartalom által okozható hátránnyal és ártalommal arányban kell állniuk. Az intézkedések arányossága vonatkozásában a jogszabály rögzíti azokat a szempontokat, amelyekre a VMPSZ-eknek figyelemmel kell lenniük. A hatóságoknak pedig olyan eszközöket és mechanizmusokat kell bevezetniük, amelyekkel meg tudják állapítani, hogy a szolgáltatók valóban bevezették-e a fent kifejtett, az Ekertv. által megkövetelt mechanizmusokat és funkciókat, és azok arányban állnak-e a közvetített tartalom által okozható hátránnyal.59

Ebből az következik, hogy a tagállamok hatóságainak a fenti szempontok alapján katego­rizálniuk kell a VMPSZ-eket, és az eltérő kategóriákkal szemben eltérő követelményeket kell támasztani (ahogyan pl. a bankjog területén a rendszerszinten jelentős intézmények kapcsán teszik). Ez azonban problémákba ütközhet. Csak hogy a legkézenfekvőbb kategorizálási lehe­tőséget vegyem alapul, a nagyságrend szerinti differenciálásnál már ott akadályba ütközünk, hogy mi alapján határozható meg a VMPSZ nagysága. Vajon a felhasználók száma, a feltöltött videók mennyisége, a nézők száma, az adott platformon eltöltött idő hossza vagy valami más alapján kellene meghatározni? Ha például a felhasználók számát vizsgáljuk a nagyságrend meghatározásánál, akkor az gyakori felülvizsgálatot igényelne, ami megnehezítené a szabályok alkalmazását. Gondoljunk csak arra, hogy az HBO Go előfizetőinek száma 16%-kal csökkent a Trónok harca című sorozat befejezése után.60 Ha pedig csak a nézők számát vagy a platformon eltöltött időtartamot vesszük alapul, akkor felmerül a látogatottság mérésének problémája.

Egyrészt maguk a VMPSZ-ek nem feltétlenül azokat az adatokat mérik, amelyeket a hagyományos médiaszolgáltatók népszerűségének megállapításához használunk. Például a televíziózás kapcsán a tévénézéssel töltött idő az egyik legfőbb indikátor, amelyet az online szolgáltatások, így a videóplatformok esetén csak ritkán alkalmaznak, és ha alkalmazzák is, akkor sem egységes módon.61 Szintén problémaként jelentkezik e tekintetben a nézettségi adatok manipulálása. A Twitch kapcsán többször felmerült a nézettségi adatok manipulálása úgynevezett view botok által. A view botok úgy működnek, hogy egy program segítségével az adott videó nézettségi számát vagy az adott csatorna feliratkozóinak számát mesterségesen megnövelik, ezáltal úgy tűnik, hogy több nézője, illetve feliratkozója van az adott tartalomgyártónak, mint a valóságban. A jelenség mögött az áll, hogy minél magasabb nézőszámot, illetve feliratkozószámot tud felmutatni a tartalomgyártó, annál nagyobb összegű szponzori pénzekre tehet szert.62 A hatóságoknak tehát a kategorizáláshoz egyrészt megbízható adatokkal kell rendelkezniük a VMPSZ-ről, ami az adatszolgáltatási kötelezettség előírásával biztosítható. Ehhez kapcsolódik, hogy a tagállamoknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük azon VMPSZ-ekről, amelyek a joghatóságuk alá tartoznak. Másrészt a VMPSZ-ek nagyságrendi besorolásánál komplex értékelési rendszert szükséges alkalmazniuk. Ha pedig megtaláljuk a kategorizálás megfelelő alapját, akkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az így kialakított kategóriákra vonatkozó eltérő követelmények meghatározásakor ne szabályozzuk túl a kisebb vagy újonnan létrehozott VMPSZ-eket, mivel az könnyen a tevékenységük ellehetetlenítéséhez vezethet. Az arányosság elve előírásának célja éppen az volt, hogy a szabályozás ne rójon túlzott mértékű terhet a kisebb szolgáltatókra.63

Ahhoz, hogy eldönthető legyen, arányban állnak-e a VMPSZ-ek által bevezetett intézkedések a tartalom által okozható kárral, és a hatóság beszerezhesse az ellenőrzés eredményes lefolytatásához szükséges adatokat, mindenekelőtt adatszolgáltatási kötelezettséget kell telepíteni a VMPSZ-ekre, amit az Ekertv. biztosít is az NMHH Hivatalának. Szintén nagyon fontosnak tartom, hogy az Ekertv. lehetővé teszi az NMHH-nak, hogy a megfelelő intézkedések vonat­kozásában iránymutatást biztosítson ajánlások formájában a VMPSZ-eknek, ami egyrészt a jó gyakorlatok elterjedése, másrészt a jogbiztonság szempontjából is elengedhetetlen. (E körben kifejezetten hasznosnak tartanám ajánlások keretében meghatározni, hogy pontosan mikor felel meg pl. egy szülői felügyeletet biztosító mechanizmus a jogszabályoknak, elegendő-e a korhatári besorolásra utaló szimbólum feltüntetése, vagy csak az a rendszer megfelelő, amely külön jelszó beírásához köti a felnőtteknek szóló tartalom megtekintését.)

Összességében elmondható, hogy ha a hatóságok be kívánják tartatni a VMPSZ-ekkel a jogszabályok rendelkezéseit, akkor erre tartalomszűrő algoritmusok, valamint a flagging és más, a felhasználói közösséget bevonó mechanizmusok előírása tűnik alkalmasnak, mivel percenként akkora mennyiségű adatot töltenek fel a VMPSZ-ek felületére, amekkorát a hatóságok ön­magukban nem tudnának ellenőrizni. Ezek bevezetése előtt azonban számos problémát meg kell oldani. Emellett fontos a megfelelő ellenőrzési mechanizmusok kialakítása is, amelyekkel a hatóság biztosítani tudja, hogy a VMPSZ-ek valóban bevezetik és hatékonyan alkalmazzák az előírt intézkedéseket. Az ellenőrzés hatékonysága érdekében az Ekertv. a VMPSZ-ekre adat­szolgáltatási kötelezettséget is telepített, ami megkönnyíti a hatósági jogalkalmazást, továbbá ezenfelül is, nem hatósági jogkörben, végezhet ellenőrzést.

Véleményem szerint az Ekertv. nagyon helyesen csupán a VMPSZ-ek által kötelezően bevezetendő intézkedések elveit és céljait tartalmazza, az azoknak megfelelő intézkedések rész­leteit pedig ön- és társszabályozás keretében rendezhetik a VMPSZ-ek. Az ön- és a társszabályozás, valamint a jogszabályok módosítása előtti egyeztetés elengedhetetlen a videómegosztó platformok szabályozása körében, hiszen hiába írna elő valamilyen követelményt az állam, ha az nem lesz megvalósítható, vagy éppen ellehetetleníti a VMPSZ-ek, illetve a tartalom­gyártók működését és megélhetését. Szintén rendkívül fontos eszköznek tartom az NMHH ­által kibocsátható ajánlásokat, amelyek segítségével a legjobb gyakorlatokról tájékoztathatja a VMPSZ-eket.

5. Összegzés

Az utóbbi évtizedben jelentősen megváltoztak a társadalom tagjainak médiafogyasztási szo­kásai, főként a fiatal generációkéi. A hagyományosnak tekinthető lineáris médiaszolgálta­tások (pl. rádió, televízió) helyett egyre többen választják a lekérhető médiaszolgáltatásokat (pl. videó­megosztóplatform-szolgáltatás). Az új audiovizuális médiaszolgáltatások azonban nem illeszkedtek az AVMS irányelv, hazai szinten pedig az Ekertv., valamint az Mttv. által fel­állított fogalmi keretekbe. Ezért először az AVMS irányelv, majd annak nyomán az Ekertv. és az Mttv. is módosult, méghozzá akként, hogy már önálló kategóriaként jelent meg bennük a videómegosztóplatform-szolgáltatás, megkülönböztetve a médiaszolgáltatásoktól és az egyéb tartalomszolgáltatásoktól.

Az elhatárolás egyik legfőbb oka a szerkesztői felelősség hiánya, ugyanis videómegosztó­platform-szolgáltatás esetében csupán a műsorszámok, valamint a felhasználók által előállított tartalmak tárolása történik, amelyek elérhetővé tételéért a VMPSZ nem tartozik szerkesztői felelősséggel, a médiaszolgáltató viszont tényleges ellenőrzést gyakorol a műsorszámok kiválasz­tása és összeállítása felett. A VMPSZ-ek esetében nem valósul meg a tartalmak előzetes szűrése és kategorizálása – szemben a médiaszolgáltatókkal –, sőt ez a feltöltött tartalmak mennyisége mellett lehetetlen is lenne. A jogalkotó felismerte, hogy a VMPSZ-ek folyamatosan növekedő létszámú felhasználói köre veszélynek van kitéve az elektronikus hírközlési hálózatokon keresztüli tartalomfogyasztás során, így szükséges a VMPSZ-ek felelősségi rendszerének átalakítása. A tartalomfogyasztók védelme érdekében a VMPSZ-ek többek között kötelesek tájékoztatni az igénybe vevőket a közzétett tartalmakról, a panasz, illetve a bejelentés megtételének módjáról, emellett megfelelő intézkedéseket kell megtenniük a jogsértő tartalmak eltávolítására.

Álláspontom szerint bár az új szabályozás mindenképp előremutató és szükséges, számos olyan kérdés maradt, amelyre a választ a kialakuló gyakorlat fogja megadni. A jó gyakorlatok elterjedésében kiemelt szerepük lesz a médiahatóságoknak, illetve az ön- és a társszabályozásnak, amelyek ajánlásokkal, illetve előírásokkal segíthetik elő, hogy minél több szolgáltató átvegye őket.

* Tanársegéd, Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék. E-mail: kiralypeterbalint@gmail.com.

1 Bartóki-Gönczy Balázs: Az online közvetítő szolgáltatók mint az információhoz való hozzáférés új kapuőrei. Doktori értekezés, Budapest, 2018. 23.

2 Children and Parents: Media Use and Attitudes Report 2020/21. Ofcom, 2021. április 28. ofcom.org.uk/research-and-data/media-literacy-research/childrens/children-and-parents-media-use-and-attitudes-report-2021.

3 Csökken a hagyományos média fogyasztóinak aránya az internethez képest. NMHH, 2020. július 23. nmhh.hu/cikk/213676/NMHHfelmeres_csokken_a_hagyomanyos_media_fogyasztoinak_aranya_az_internethez_kepest.

4 Natasha Lomas: YouTube is pulling Tide Pod Challenge videos. 2021. október 10. tcrn.ch/3FArW6E.

5 Sorbán Kinga: A videómegosztóplatform-paradoxon, avagy az új európai szabályok alkalmazhatósága a globalizáció és az eltérő tagállami implementáció keresztmetszetében. In Medias Res, 2019/2. 210–229.

6 James Grimmelmann: The Platform is the Message. Cornell Law School Legal Studies Research Paper Series, No. 18–30, 2–4.

7 Sorbán i. m. (5. lj.) 210–229.

8 AVMS irányelv 1. cikk (1) bek. a) pont.

9 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1808 irányelve (2018. november 14.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelvnek (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) a változó piaci körülményekre tekintettel való módosításáról (a továbbiakban: AVMS irányelv módosítása), 1. cikk 1. a) pont.

10 Sorbán Kinga: A videómegosztó platformok európai szabályozásának aktuális kérdései. Médiakutató, 2018/1., 11.

11 AVMS irányelv módosítása (4) preambulumbekezdés.

12 2020. évi XXIV. törvény előterjesztői indokolása.

13 AVMS irányelv módosítása 1. cikk 1. b) pont.

14 AVMS irányelv módosítása (5)–(6) preambulumbekezdés.

15 Az Európai Bizottság közleménye: Iránymutatások az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv értelmében a „videómegosztóplatform-szolgáltatás” fogalommeghatározásában szereplő alapvető funkció kritériumának gyakorlati alkalmazására vonatkozóan.

16 Az Európai Unió Bíróságának C-347/14. sz. ügyben hozott ítélete.

17 Sorbán i. m. (5. lj.) 210–229.

18 2020. évi XXIV. törvény előterjesztői indokolása.

19 AVMS irányelv módosítása (9)–(10) preambulumbekezdés.

20 AVMS irányelv módosítása (49) preambulumbekezdés.

21 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (elektro­nikus kereskedelemről szóló irányelv).

22 Sorbán i. m. (5. lj.) 210–229.

23 Csink Lóránt – Mayer Annamária: Variációk a szabályozásra. Önszabályozás, társszabályozás és szabályozó hatóságok a médiajogban. Budapest, Médiatudományi Intézet, 2012. 35–40.

24 Koltay András – Lapsánszky András: Az új magyar médiaszabályozás alkotmányossági kérdései. Iustum Aequum Salutare, 2011/2. 136–141.

25 Sarkady Ildikó: Az önszabályozás szerepe a modern szabályozási struktúrákban. Iustum Aequum Salutare, 2017/3. 115–150.

26 AVMS irányelv módosítása (12)–(14) preambulumbekezdés.

27 AVMS irányelv módosítása 1. cikk 6. pont.

28 Ekertv. 2. § f) pont.

29 Ekertv. 2. § l) pont.

30 2020. évi XXIV. törvény előterjesztői indokolása.

31 Ekertv. 15/D. § (1) bek.

32 Ľuboš Kukliš: Video-Sharing Platforms in AVMSD – A New Kind of Content Regulation. In: Pier L. Parcu – Elda Brogi (szerk.): Research Handbook on EU Media Law and Policy. Cheltenham, Elgar, 2021. 303–326.

33 Ekertv. 7. § (3) bek.

34 Ekertv. 15/F. §.

35 Kukliš i. m. (32. lj.) 303–326.

36 Ekertv. 15/G. §.

37 2020. évi XXIV. törvény előterjesztői indokolása.

38 Ekertv. 15/D. § (3) bek.

39 2020. évi XXIV. törvény előterjesztői indokolása.

40 Sorbán i. m. (5. lj.) 215.

41 2020. évi XXIV. törvény előterjesztői indokolása.

42 Uo.

43 Mttv. 184. § (1) bek. h) pont.

44 Ekertv. 15/I. § (5) bek.

45 2020. évi XXIV. törvény előterjesztői indokolása.

46 Ekertv. 15/I. § (1)–(4) bek.

47 Ekertv. 15/D. § (6) bek.

48 European Parliament: The impact of algorithms for online content filtering or moderation – Upload Filters. 54–59. 2021. október 10. www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2020/657101/IPOL_STU(2020)657
101_EN.pdf
.

50 Grimmelmann i. m. (6. lj.) 2–4.

51 AVMS irányelv módosítása (55) preambulumbekezdés.

52 Julia Alexander: Trolls are Lying about Child Porn to Try to get YouTube Channels Taken Down. The Verge, 2019. február 28. theverge.com/2019/2/28/18241925/youtube-creator-comments-weaponized-trolling-child-exploitation-lies-controversy-lies.

54 AVMS irányelv módosítása (46) preambulumbekezdés.

55 Scheff: Hot tub streamek: Minden, amit a Twitch új jelenségéről tudnod kell. Esport, 2021. május 9. esport1.hu/news/2021/05/09/gaming-twitch-hot-tub-streamek-minden-amit-tudnod-kell-scheff.

56 Andy Chalk: Twitch Addresses Hot Tub Streaming Controversy by Adding a Hot Tub Category. PC Gamer, 2021. május 21. pcgamer.com/twitch-addresses-hot-tub-streaming-controversy-by-adding-a-hot-tub-category.

57 Ana Diaz: Twitch is Creating a New Category for Hot Tub and beach streamers. Polygon, 2021. május 21. polygon.com/22447902/twitch-hot-tub-beach-streamers-category-amouranth.

58 Francisco J. C. Blázquez et al.: The Legal Framework for Video-Sharing Platforms. IRIS Plus, Strasbourg, European Audiovisual Observatory, 2018. 37–38.

60 Joe Price: New Data Reveals How Many HBO Now Subscribers Stuck Around After ‘Game of Thrones’ Finale. Complex, 2019. június 26. complex.com/pop-culture/2019/06/how-many-hbo-now-subscribers-stuck-after-game-of-thrones-finale.

61 Blázquez i. m. (58. lj.) 37–38.

62 Oscar Gonzalez: Twitch Uncovers 7.5 Million Viewing Bots. CNet, 2021. április 16. cnet.com/tech/services-and-software/twitch-uncovers-7-5-million-viewing-bots.

63 Kukliš i. m. (32. lj.) 303–326.

In Medias Res