In Medias Res

Folyóirat a sajtószabadságról és a társadalmi nyilvánosság szabályairól

Archívum

Folyóirat a sajtószabadságról és a társadalmi nyilvánosság szabályairól

2022/1


2022/1 borító

Tanulmányok

Önszabályozó platformok?

A 2019/790/EU irányelv (a CDSM irányelv) nemzeti átültetésének határideje 2021. június 7-ével lejárt. Az uniós tagállamok egy része elmulasztotta időre teljesíteni e feladatot, és az irányelv nem csak rájuk rótt terheket. Az uniós jogszabály 17. cikke a tartalommegosztó szolgáltatókra nézve is új, a végfelhasználói szerződéseikben megjelenítendő előírásokat tartalmazott, többek között az új korlátozások és kivételek érvényre juttatását, valamint az eltávolított tartalmak tekintetében a feltöltést végző végfelhasználó előtt nyitva álló, hatékony panasztételi és jogorvoslati mechanizmus kiépítését. Tanulmányunk egy folyamatban lévő uniós kutatás második állomásaként azt vizsgálta, hogy meghatározott tartalommegosztó szolgáltatók mennyiben feleltek meg ennek az uniós kötelezettségnek. Empirikus tapasztalataink szerint a kevés előrelépés mellett új konfliktusok forrásai is azonosíthatók, erre hívjuk fel a figyelmet.

Szerző: Harkai István, Mezei Péter,
PDF letöltése
Bővebben...

A média hatása a szerzői személyhez fűződő jogokra

A tanulmány a szerzőt megillető személyhez fűződő jogok (a név feltüntetése, a nyilvánosságra hozatal joga és a mű egységének védelme) helyzetével és érvényesülésével foglalkozik a hagyományos és az újmédia környezetében, valamint kitér a vonatkozó jogszabályokban megjelenő, a tanulmány szempontjából jelentős médiajogi alapfogalmakra. Röviden ismerteti a szerzőt megillető személyhez fűződő jogok leglényegesebb szabályait és jellemzőit, emellett hangsúlyozza a szerzői személyhez fűződő jogok garanciális jellegét és az alkotómunka ösztönzésére gyakorolt szerepét. Ezt követően bemutatja azokat a területeket, gyakorlati példákkal is, ahol a szerzői személyhez fűződő jogok sérülhetnek a közszolgálati médiában, a kereskedelmi televíziók műsoraiban, a közösségi médiában és a reklámtevékenység során. Látható, hogy a szerzőt megillető három személyhez fűződő jog közül a legsérülékenyebb és a legnehezebben érvényesíthető a mű egységének védelme. A szerzői személyiségi jogokat nem lehet elválasztani az alkotómunka ösztönzésének törekvésétől, emiatt kiemelten fontos lenne, hogy a média környezetében is – így különösen a számos kérdést generáló közösségimédia-platformokon – megfelelő módon érvényesüljenek.

Szerző: Sápi Edit,
PDF letöltése
Bővebben...

Az Infotv. nemzetközi szerződésbe ütköző rendelkezései

Magyarország 2009-ben ratifikálta az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló Tromsøi Egyezményét, amely 2020-ban lépett hatályba. A jogalkotó a 2011-es Infotv.-vel újraszabályozta az információszabadságot, azonban az egyezménnyel való összhangot sem ekkor, sem később, az Infotv. módosításakor, sem az egyezmény hatálybalépése után nem teremtette meg. Ebből fakadóan valószínűsíthető, hogy a magyar szabályozás nem felel meg az egyezménynek. A bíróságok és az Alkotmánybíróság kerülték az egyezménynek az Infotv.-vel való viszonya részletes vizsgálatát. A tanulmány a Tromsøi Egyezmény néhány kiválasztott rendelkezését hasonlítja össze a magyarral: bizonyos kérdésekkel kapcsolatban az Infotv. nem tartalmaz szabályt, azonban a joggyakorlat megfelel az egyezménynek, más esetekben a magyar szabályozás hiányos vagy az egyezménnyel ellentétes rendelkezéseket tartalmaz. A tanulmány vizsgálja a személyes adatok magyar szabályozását is, amely ugyan megfelel az egyezménynek, az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatának fényében nem tűnik kellően rugalmasnak. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a magyar információszabadság-szabályozás felülvizsgálata mindenképpen indokolt.

Szerző: Schultz Márton,
PDF letöltése
Bővebben...

A politikai paródia célját szolgáló felhasználások szerzői jogi megítélése

A 2021. évi XXXVII. törvény hatálybalépésével a szerzői jogi törvény komoly, novelláris szintű módosításon esett át, amely egyebek – például a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek és a határon átnyúló digitális oktatás szabályozása, a sajtópluralizmus védelme érdekében egy új szomszédos jog – mellett a nyilvánossághoz közvetítés jogának új, a digitális platformokhoz kapcsolódó aspektusa szabályozásához kötődően kiegészült a paródiacélú felhasználásokat a jogosult engedélyezési jogköréből és díjigényéből kiemelő szabad felhasználási esettel. Jelen tanulmány célja, hogy azonosítsa az uniós, külföldi és hazai dokumentált gyakorlat alapján a paródia egy speciális fajtája, a politikai paródia vonatkozásában felmerülő szerzői jogi kérdéseket, valamint az új szabad felhasználási eset tükrében választ keressen azokra.

Szerző: Ujhelyi Dávid,
PDF letöltése
Bővebben...

Az európai platformszabályozás jellegzetességei

A tanulmány a platformok európai szabályozását mutatja be. Első részében rekonstruálja azt a folyamatot, amelyben az információtechnológia és a marketing platformfogalma kialakult, majd jogi fogalommá vált. Ez utóbbi a 2010-es évek közepétől zajlott, előbb az ágazati szabályoknak a platformokra vonatkozó kiegészítésével, később pedig sui generis platformszabályok megalkotásával. A tanulmány második része amellett érvel, hogy ezek a szabályok értelmezhetők egy születőben levő önálló jogterületként, „európai platformjogként”. Ennek egyik és talán legfontosabb végső igazolóelve és célja a felhasználók védelme. Ezt többféle eszközzel valósítja meg, amely eszközök és jogintézmények egy része más jogterületekről (például a fogyasztóvédelemből) átvett megoldás, más része azonban kifejezetten a platformok kapcsán létrehozott sui generis jogintézmény, például a felhasználói fiókok védelme és az algoritmusok elmagyarázhatósága.

Szerző: Ződi Zsolt,
PDF letöltése
Bővebben...

Fórum

Diskurzusok a kommunikáció- és a médiatudományok akadémiai pozíciójáról

A 21. század első negyedének végéhez közeledve nyilvánvalóvá vált, hogy a globalizáció egyik fő motorja a kommunikáció, amelynek egyik legfontosabb eszközeként a médiumok pedig országok, kontinensek és végeredményben a világ sorsát is nagymértékben befolyásolják. Azonban a nemzetközi terepen évszázados hagyománnyal rendelkező kommunikáció és médiakutatás tudományként való elismertsége Magyarországon még mindig meglehetősen kezdetleges. Ez az írás bevezetőt nyújt a kommunikáció és a médiakutatás történetébe, rövid áttekintést ad annak magyarországi intézményesüléséről, s végső soron amellett érvel, hogy ez a tudományterület a jövőben is meghatározó jelentőségű lesz nemcsak technológiánk, de saját emberi mivoltunk és a társadalom megértésének szempontjából is.

Szerző: Demeter Márton,
PDF letöltése
Bővebben...

A közösségimédia-platformok és a hibrid konfliktusok kapcsolata

A hibrid konfliktusok metódusa és a mögöttes fogalomrendszer a 2000-es évek második felétől vált ismét széles körben vizsgálat tárgyává, annak hatására, hogy a Hezbollah 2006-ban jelentős katonai sikereket ért el Libanonban az Izraeli Védelmi Erők ellen. Tovább fokozta ezt az Iszlám Állam tevékenysége, amely kifinomult és meglehetősen agresszív marketingkampányt folytatott, és magas szintre fejlesztette a kibertérben megjelenő pszichológiai hadviselést. Az ukrán válság keretében zajló különféle műveletek és a Krím-félsziget orosz annexiója ismételten a figyelem középpontjába helyezte a hibrid hadviselést. A hibrid eszközpark önmagában nem újdonság a történelemben, azonban annak sikerességét egyértelműen fokozta a technológia fejlődése, kiemelten a kibertér és az általa nyújtott lehetőségek széles tárháza. Az orosz–ukrán válság nyomán az is világossá vált, hogy a hibrid eszközök nem kizárólag egy összetett államközi konfliktus egy-egy részelemeként jelenhetnek meg, hanem egyes elemei önállóan is alkalmazhatók. Erre jelentenek egyértelmű példát a különféle dezinformációs kampányok. A jelen tanulmányban a szerzők a hibrid konfliktusok jellemzésén keresztül világítanak rá arra, hogy a puha eszközök alkalmazása mennyire immanens részei a jelenkori katonai műveleteknek, és a közösségimédia-platformok szűrési gyakorlata és mechanizmusa, gazdasági és piaci felfogása lehetővé teszi azok felhasználását dezinformációs kampányok lefolytatására.

Szerző: Farkas Ádám, Kelemen Roland,
PDF letöltése
Bővebben...

A keresőmotorok és az átláthatóság követelménye fogyasztóvédelmi jogi nézőpontból

A keresőmotorok tevékenységének lényegi eleme a keresési lista kialakítása, amelynek jelentős befolyása van a fogyasztói döntésekre, ezért a fogyasztó védelme érdekében fontos, hogy tisztában legyen a sorrend kialakítását meghatározó fő tényezőkkel. A 2019/2161-os Omnibus irányelv a keresőmotorokra új átláthatósági követelményeket határozott meg, amelyeket az UCP és a fogyasztói jogokról szóló irányelvekbe épített be. A szabályozás az organikus keresési lista fő paramétereire írja elő a tájékoztatási kötelezettséget, míg a fizetett rangsor, a pozitív diszkrimináció esetében új feketelistás tényállást határozott meg. A tanulmány a keresőmotoroktól elvárt átláthatósági szabályok fogyasztóvédelmi jogi aspektusait járja körül.

Szerző: Gellén Klára,
PDF letöltése
Bővebben...

Politikai gengszterizmus, avagy Kennedy elnök halála a magyar sajtó tükrében

1963. november 22-én halálos merénylet áldozata lett John F. Kennedy amerikai elnök. Az ország és az egész világ gyászba borult. Az elnök erőszakos halála, úgy tűnt, megfosztotta az Amerikai Egyesült Államokat és a világot egy szebb jövőtől. Fiatalságával, energikusságával reményt, hitet és elhivatottságot adott az országnak. Ezek a tényezők is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Kennedy elleni merénylet ugyanúgy az amerikai nép kollektív tudatának gyászeseményévé válhasson, ahogy harmincnyolc évvel később az ikertornyok ledöntése. Jackie Kennedy a tragikus gyilkosság után a mítoszteremtéssel akarta férje halhatatlanságát biztosítani, akinek elnöksége nemcsak fordulópontot, de mind a mai napig pártállástól függetlenül követendő példát jelent az utódai számára. Hogyan csapódott le az elnök halála a szovjet érdekszférába tartozó Magyarországon? Megmaradtak a gyásztáviratok formalitásán belül, vagy másod-, illetve harmadvonalon arra használták fel a merényletet, hogy saját kommunista narratívájuk keretein belül értelmezzék az amerikai elnök ellen elkövetett gyilkosságot? Tanulmányomban több mint hatszáz cikk vizsgálatán keresztül adok választ a fenti kérdésekre.

Szerző: Fekete Rajmund,
PDF letöltése
Bővebben...

Bízhatom benned?

A kínai társadalmi pontrendszer (pontosabban: társadalmi hitelességi rendszer, THR) világszerte nagy figyelmet kapott. A társadalom jelentős kontrollja mellett megvalósuló program egyfajta elrettentő példaként jelent meg a szakirodalomban. Az írás célja, hogy tárgyilagosan, az európai uniós adatvédelmi szabályok fényében is elemezze a THR-t. A THR célja, hogy mindenkit a becsületesség és a jogkövetés irányába tereljen. Ennek érdekében világos célokat is megfogalmaz: büntet és jutalmaz, ilyen módon juttatja érvényre az állami akaratot. Mind a büntetéseknek, mind a jutalmazásnak teljes nyilvánosságot biztosít. A nagyszámú adatok kezelése, a pontatlanságok, hibák lehetősége szükségessé teszi, hogy a THR-t szigorú menedzsment szabályoknak és az adatvédelmi, adatbiztonsági elveknek – legalábbis ezek egy részének – megfelelően működtessék. Hiába tekintik sokan az európai adatvédelemmel összeegyeztethetetlennek a THR-t, annak fenntartása szükségszerűen kiváltja bizonyos adatvédelmi és adatbiztonsági elvek alkalmazását. Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezete szerint a természetes személyek hatóságok általi, általános célú közösségi pontozására irányuló kezdeményezéseket meg kell tiltani. Ez tehát azzal jár, hogy a Kínában működtetett THR jogi értelemben is beláthatatlan távolságba sodorta egymástól az EU és Kína privacyvonatkozású megközelítését, amely a megfelelőségi határozat esélyét is kizárja a jövőben.

Szerző: Szabó Endre Győző,
PDF letöltése
Bővebben...

Könyvismertetések

In Medias Res