Kódokba zárt jog

Dátum: december 18, 2019 10:26 de.
Kategória: ,

1. Bevezetés Az új, audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló (AVMS) irányelv1 többféle újítása között az egyik legfontosabb, hogy kiterjesztette hatályát a videómegosztó platformokra is, kötelezve őket arra, hogy tart(as)sanak be a felületükön megjelenő tartalmakkal kapcsolatban bizonyos szabályokat. Ezek a szabályok a veszélyes tartalmakra irányulnak: a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztető közleményekre, valamint a gyűlöletkeltő és […]

Bővebben...

Az uniós audiovizuális politika és a szerzői jog egyik metszéspontjáról, avagy miért nem érhetők el ugyanazok a televízió-műsorok minden tagállamban?

Dátum: december 18, 2019 2:25 du.
Kategória: ,

1. Bevezetés Az európai médiapolitika és médiaszabályozás kiindulópontjának az Európai Parlament Hahn-jelentése (1982) tekinthető1 – ez teremtett először kapcsolatot az európai integráció és a műsor-szolgáltatási szektor tájékoztatási funkciója között. Állítása szerint nem érhető el az európai integráció, ha a műsorszolgáltatás kizárólag nemzeti felügyelet alatt marad,2 és a legfőbb távlati célkitűzése egy közös európai televízió létrehozatala […]

Bővebben...

A videómegosztóplatform-paradoxon,

Dátum: december 18, 2019 10:39 de.
Kategória: ,

1. Problémafelvetés Az európai audiovizuális szabályozás sarokkövének számító AVMS irányelv1 2018 végén átesett meglehetősen időszerű megújulásán. Egy olyan dinamikusan változó szektorban, mint az infokommunikációs, elengedhetetlen a szabályok meghatározott időközönkénti – lehetőleg folyamatos – korszerűsítése. A nyolc-tíz vagy akár ötéves szabályok már nemcsak egyszerűen elavultnak számítanak, hanem hátráltatják az ágazatban folyó versenyt is, a szabályozásból fakadó […]

Bővebben...

Az önkényuralmi rendszerek jelképei és a használatukat tiltó jogi szankciók rendszere

Dátum: december 18, 2019 2:57 du.
Kategória: ,

A történelem és az emberiség nagy tragédiái jelentős hatást gyakorolnak az utókorra, ami mind a társadalmi tapasztalatban (az életképes politikai rendszerek tanulnak ebből), mind az egyéni emlékekben megjelenik. A 20. század önkényuralmi rendszerei és világháborúi olyan mély sebeket ejtettek az emberiség kollektív emlékezetében, amelyek nemcsak a személyesen érintettek száma miatt, de az emberi és a […]

Bővebben...

A bántó szavakról

Dátum: december 18, 2019 3:03 du.
Kategória: ,

1. Bevezetés „Honeste vivere, neminem laedere, suum cuique tribuere” („Tisztességesen élni, senkit nem bántani, mindenkinek megadni azt, ami neki jár”) – közismerten így foglalta össze Ulpianus a jog legmeghatározóbb alapelveit. Azonban ahogyan már megfogalmazásának pillanatában, úgy az azóta eltelt csaknem két évezredben is komoly kihívást jelentett és jelent a jogászi hivatás mű­velőinek, hogy ezen elvek […]

Bővebben...

A hamis hírek és az Első Alkotmánykiegészítés

Dátum: december 18, 2019 10:56 de.
Kategória: ,

1. Bevezetés „És noha a tanítás szelei elszabadultak, s mind egymást kergetik a földön – ha egyszer az Igazság kint van a mezőn, akkor jogtalanságot követünk el, ha engedélyeztetéssel és tilalmakkal vonjuk kétségbe erejét. Birkózzék meg ő a Hamissággal; ki hallott olyat, hogy valaha is az Igazság maradt alul egy szabad és nyílt összecsapásban?”1 John Milton ezt […]

Bővebben...

Az európai uniós tagállami együttműködés rendszere az adatvédelem területén

Dátum: december 19, 2019 9:25 de.
Kategória: ,

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv1 megújítása során felmerült a kérdés, hogy más területeken hogyan valósul meg a tagállami hatóságok közötti együttműködés. A jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy az általános adatvédelmi rendelet2 miként szabályozza a tagállami hatóságok együttműködését, és az miként valósul meg a gyakorlatban.3 Az adatvédelmi rendelet alkalmazásában és kikényszerítésében a nemzeti adatvédelmi hatóságok […]

Bővebben...

A hálózati hírmédia sajátosságai különös tekintettel a visszhangkamra- és a szűrőbuborék-jelenségre

Dátum: december 19, 2019 9:50 de.
Kategória: ,

A demokráciákban napjainkra az előző évszázadban kialakulthoz képest számottevően megváltozott a közügyekről szóló híreknek mind az előállítása és a terjesztése, mind a fogyasztása és a használata. A tömegmédia passzív, hírfogyasztó közönsége a hálózati hírmédiában többé-­kevésbé aktív hírfelhasználóvá vált, és az ezredfordulót követően az online platformokon, hírportálokon történő, a felhasználók általi személyes hírválogatás (personalization), valamint a felhasználók […]

Bővebben...

Úton a tömeges internetes szólás jogi megítélésének új megközelítése felé

Dátum: december 19, 2019 10:00 de.
Kategória: ,

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Nagykamarája 2015. június 16-án hozta nyilvánosságra ítéletét a Delfi-ügyben, helybenhagyva az Első Szekció Kamarája (a továbbiakban: Kamara) 2013-as döntését.1 A nagy forgalmú észt internetes oldal, a Delfi, 2009-ben fordult az EJEB-hez, miután a helyi legfelső bíróság megerősítette: a portál jogi felelősséget visel a híreihez fűzött felhasználói hozzászólásokért. A […]

Bővebben...

Liberalizációs és fogyasztóvédelmi törekvések az audiovizuális média szabályozásának módosítása kapcsán

Dátum: december 19, 2019 10:05 de.
Kategória: ,

1. Bevezetés Az 1989-es első médiairányelv elfogadása óta az uniós és a tagállami jogalkotók is komoly erőfeszítéseket tettek a fogyasztóvédelem érdekében. Noha a reklámszabályok liberalizációjára ­irányuló törekvések – természetesen főként a piaci szereplők részéről – próbára tették a törvényhozókat, az elfogadott normaszövegekben, a szabályozás deklarált céljával összhangban, túlnyomórészt a közönség érdekeit védő szempontok köszöntek vissza. […]

Bővebben...