Kiadványok


A demokrácia és a szólásszabadság határai

A demokrácia és a szólásszabadság határai című, Frederick Schauer tanulmányait tartalmazó kötet egészen friss mű, noha régebbi szövegeket is tartalmaz. Eredeti, angol nyelvű változata ebben a formában nincsen; a Koltay András szerkesztő által a szerzővel együttműködve kiválasztott 26 szöveg elsősorban amerikai jogi folyóiratokban, illetve tanulmánykötetekben jelent meg, és mindegyikük a mai napig friss, élő, a mai kutatásokban használható, illetve az érdeklődők kíváncsiságát kielégítő tanulmány. A válogatás nem volt könnyű, tekintve Schauer professzor terjedelmes publikációs listáját; a megszületett kötet átfogó keresztmetszetet nyújt nem csupán a szerző szólásszabadság-jogi gondolkodásmódjáról, hanem általában az amerikai szólásszabadságjogról is. Schauer jogi gondolkodása ízig-vérig amerikai, de – számos kollégájával ellentétben – egyáltalán nem elutasító az európai jogi gondolkodással szemben sem, mi több, nem követel az amerikai szólásszabadságjognak magától értetődő primátust az európaival szemben. A rendkívül elmélyült gondolatmeneteken és egy-egy kérdés pontos felvázolásán túl ez teszi munkásságát Európában is igazán vonzóvá; segít megérteni az amerikai jogi gondolkodást, és nem zárkózik el az eltérő megközelítések felett átívelő hidak építésétől sem.

Olvassa el a könyv előszavát!

Ára: 6900 Ft + 5% áfa (7245 Ft)



Se vele, se nélküle?

Válogatásunk a médiával foglalkozó, elismert hazai szerzők nézeteit mutatja be. Reményeink szerint kiderül belőle, hogy médiatudomány – nem létezik. A szó hagyományos, diszciplináris értelmében másról kell hogy beszéljen a kommunikációs rendszerek kutatója, a szociológus, a pszichológus, a nyelvész, a politológus és a politikai filozófia művelője. Ha igaz az, hogy minden szakterület illetékessége addig és csakis addig terjed, ameddig a saját előfeltevései szerint, a maga fogalmi keretei között konstruált tárgyról nyilatkozik, akkor nem szabad, hogy megtévesszen bennünket a téma azonossága: nincs közös valóságunk, se virtuális, se háromdimenziós. A diszciplináris határokon kiserkenő új és új interdiszciplínák zavarba ejtő sokasága azonban óhatatlanul kételyt ébreszt a tudományterületek elhatárolásának hagyományos eljárása iránt. A problémaközpontú megközelítés egyenesen megkívánja a különféle kompetenciákkal rendelkező szakemberek együttműködését.

Szerzőink véleménye között markáns különbségeket fedezhetünk fel. Arra törekedtünk, hogy válogatásunkban mind a négyféle, médiaelméletben uralkodó gondolkodásmód szóhoz jusson. A kötet szerkezete pedig szerzőink érdeklődésének megfelelően alakult: a fejezetek egy-egy időszerű, a közvéleményt is élénken foglalkoztató téma köré rendeződnek. A tanulmányok a közösségi hálózatoktól a közszolgálati médiáig a médiauniverzumban zajló változásoknak a kultúrára és a politikára, az egyén szocializációjára és társas kapcsolataira gyakorolt hatását vitatják.

Ára: 2800 Ft + 5% áfa (2940 Ft) 



Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején

A kötet a szólás- és médiaszabadsággal kapcsolatos európai gondolkodás lényegi jellegzetességeit kutatva a médiaszabadság korlátait megállapító médiaszabályozás európai elméletével, modelljeivel és az új média megjelenése következtében folyamatosan alakuló gyakorlatával foglalkozik, a legtöbb kérdés kapcsán széles körűen kitérve a magyarországi szabályozás sajátosságaira is. A könyvben szereplő tanulmányok a médiatartalom-szabályozás kapcsán bővebben taglalják a közéleti szereplők hírnév- és becsületvédelmének kérdéseit,a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megjelenési formáit, a kereskedelmiközleményekre vonatkozó feltételeket, valamint a blaszfémia témakörét.

Egy teljes fejezet a médiaszabályozó hatóságok jogállásával és hatáskörével, illetve a médiajogi szankcionálás elméleti hátterével foglalkozik. Sor kerüla kvótaszabályozás, valamint a hálózatsemlegesség és a médiakoncentráció hazai és uniós szabályozásának ismertetésére. A szerzők vizsgálják továbbá, hogyan jelennek meg a demokrácia és a pluralizmus értékei, az újságírói források védelme, illetve a demokratikus politikai diskurzus alkotmányos garanciái a magyarországi és az európai uniós szabályozásban, és kitekintésképpen ízelítőt kap az olvasó az Egyesült Államok Legfelső Bíróságának joggyakorlatában a szólás- és sajtószabadság megalapozásával és korlátozásával kapcsolatban feltűnő érvelési típusokról.

A szerkesztők szándékai szerint a kötet megkísérli feltárni azokat a közös alapelveket,amelyek valamennyi európai ország médiaszabályozásának hajtóerejét képezik,és megállapítani, hogy a létező és lehetséges gyakorlatok közül melyek szolgálják leginkább a médiaszabadság, illetve a megfelelő mértékű médiaszabályozás céljait.

Olvassa el a könyv előszavát!

Ára: 3200 Ft + 5% áfa (3360 Ft) 



Mi a baj a médiával?

Robert W. McChesney műve azt a kérdést feszegeti, hogy az egész világon csodált és modellértékűként számon tartott észak-amerikai médiarendszer tényleg olyan csodás-e belülről, mint amilyennek kívülről látszik. Alapkérdése, hogy egy kifejezetten profitorientált médiarendszer, mint amilyen az amerikai, mennyiben tud megfelelni a médiával szemben támasztott, az Egyesült Államok alapító atyái által megálmodott és oly sokszor és büszkén hangoztatott demokratikus elvárásoknak. Betöltheti-e egyáltalán a közhatalom ellenőrzésének funkcióját, szolgálhatja-e az állampolgárok közügyekben való tájékozódását, képvisel-e bármiféle közérdeket?

McChesney úgy gondolja, hogy az amerikai médiarendszer nem felel meg a 21. század elején a fenti kritériumoknak. Sőt, azt állítja, hogy a médiarendszer rossz állapotának, benne pedig a meghatározó erőt képviselő kereskedelmi médiának és az azt alakító – nagyvállalatok által dominált – szakpolitikának kulcsszerepe van abban, hogy az amerikai demokrácia „siralmas állapotban” van. Izgalmas és gondolatébresztő olvasmánynak ígérkezik, ahogy a szerző számba veszi és lerombolja a modellt övező mítoszokat.

Olvassa el a könyv utószavát!

Ára: 3300 Ft + 5% áfa (3465 Ft) 



Media Freedom and Regulation in the New Media World

In 2013 the Media Studies Research Group established by the Hungarian Academy of Sciences launched a research programme entitled “The fundamentals of European thought on media law, with special respect to certain issues related to the freedom of speech”. The programme’s aim is to define the fundamentals of European thought on media law, to identify the possible models for the resolution of the various questions that arise, to understand the “common minimum” of European regulations that is present in all countries and to establish whether “best practices” exist in these areas and, if so, what they are. The Academy invited distinguished scholars from many countries working in the field of media and free speech law to take part in the research programme and send manuscripts for a collection of essays published in this book as a first step to promote the research at an international level.

The essays of the book encompass a significant part of the current issues of the freedom of speech and media law. Apart from the fundamentals of media regulation the main subjects discussed are the regulation of the new media, the desirable limitations of the operation of the press, the regulation of public service media, the scope of the jurisdiction of the European Union in issues of media freedom, the law of libel, protection of privacy, hate speech and terrorism, commercial communications and political advertising.

The objective of the editor was to ensure that this collection of papers contributes to the debates conducted in Europe, America, and other continents on the most important issues related to media law and the freedom of speech. The essays’ significant theoretical foundations and in-depth analyses will ensure that they remain important sources for a long time.

Olvassa el a könyv bevezetőjét!

Ára: 3500 Ft + 5% áfa (3675 Ft) 



Magyar és európai médiajog (2015-ös, átdolgozott kiadás)

A könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez.

A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.

Ára: 6900 Ft + 5% áfa (7245 Ft) 



Hungarian Media Law

The media regulation of a particular country cannot be evaluated exclusively on the basis of the text of the respective laws. Despite that, the new Hungarian media regulation was subject to numerous criticisms in Hungary and abroad; some of these accusations were quite unrealistic.

To make a well-founded judgement, it is necessary to have a precise knowledge of the history of the regulation, the constitutional norms of the state and the legal meaning of the notions included in a given law, as well as the legal practice applied by the courts and authorities. The authors of this study have made an attempt to adopt such a complex approach when examining the specific provisions.

(Egy ország médiaszabályozását nem lehet kizárólag a vonatkozó törvényszövegek alapján megítélni. Ennek ellenére itthon és külföldön egyaránt számos kritika érte az új médiatörvényt, s az elhangzott vádak némelyike meglehetősen légből kapott volt.

A megalapozott ítéletalkotás érdekében a szabályozás történetének, az alkotmányos normáknak és az adott törvény fogalmi hátterének alapos ismerete éppúgy szükséges, mint a kapcsolódó bírósági és hatósági joggyakorlaté. E kötet szerzői efféle, összetett nézőpontú megközelítést alkalmazva elemzik a konkrét jogszabályi rendelkezéseket.)

Want to do the check-out in English?
Buy the book about Media Law in Hungary at Amazon >>>
or
at iBook Store >>>

Ára: 3500 Ft + 5% áfa (3675 Ft) 



Freedom of Speech

This volume is a collection of loosely connected essays focusing on major theoretical issues related to freedom of speech and the freedom of the press. The studies in the book present the problems under consideration in the context of specific cases, court decisions, and statutes and attempt to express notions that are less conventional in European legal thinking, in order to achieve both novelty and durability. The collected pieces of work attempt to find some sort of link between the two paradigms of freedom of speech prevalent on the two sides of the Atlantic that are, more often than not, extremely hard to reconcile with each other; this endeavour may be directed either at some sort of synthesis between American and European legal literature or the identification of the – usually different – answers offered to the same problems under the two paradigms.

As the author happens to live in a country where, for historical reasons, the modern concept of freedom of speech has been put into practice for scarcely more than two decades, his Central Eastern European approach, which necessarily permeates the work, may even be able to cast new light on the sometimes petrified doctrines of freedom of speech for readers from ‘beyond the Iron Curtain’.

(Az e kötetben felvonultatott, egymáshoz lazán kapcsolódó esszék a szólás- és a sajtószabadság témaköreivel összefüggő elméleti kérdéseket boncolgatnak. A tanulmányok a vonatkozó jogesetek, bírósági határozatok és jogszabályok tükrében mutatják be e kérdéskörök problematikáját, és az európai jogi gondolkodásban kevésbé elterjedt elképzeléseket is megfogalmaznak, ily módon egyszerre hatnak az újdonság és a maradandóság erejével. Az összegyűjtött esszékben közös, hogy kísérletet tesznek az európai és a tengerentúli, az esetek többségében nagyon nehezen összeegyeztethető szólásszabadság-felfogások közötti kapcsolódási pontok feltárására, ami egyrészt az amerikai és az európai jogi szakirodalom szintézisének megteremtését célozza, másrészt a kétféle felfogás alapján ugyanazokra a problémákra adható – többnyire különböző – válaszlehetőségek azonosítására szolgál.

Mivel a szerző történetesen olyan ország polgára, ahol a modern értelemben vett szólásszabadság – történelmi okokból – csak mintegy húsz éve létezik a gyakorlatban, az ő kelet-közép-európai megközelítése még a Vasfüggöny szerencsésebb oldaláról származó olvasók helyenként megkövült szólásszabadság-értelmezését is új megvilágításba helyezheti.)

Ára: 2600 Ft + 5% áfa (2730 Ft) 



A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban

A kötet szerzői a hazai jogi felsőoktatásban is tevékenykedő jogászok, kutatók. A kötet célja, hogy a személyiség védelme és a média szövevényes kapcsolatrendszerében egyfajta Ariadné-fonálként megpróbáljon utat mutatni egy-egy kérdésben. A kiindulópont a jog számára megragadhatatlan érték, amelyet egyszerűen csupán egy szóval illetünk: személyiség.

Innen indulva számos izgalmas, elgondolkodtató, különböző nézőpontot felvillantó tanulmány szerepel a kötetben, s tekintettel arra is, hogy a szólás szabadságáról van szó, az Olvasó által akár vitatható álláspontok segítenek eloszlatni azt az illúziót, hogy a személyiségnek és a személyiségi jogoknak létezik egysíkú dimenziója.

A kötet a személyiségvédelem körében egységes koncepció alapján felöleli a téma polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásait, bemutatva a régi és az új Polgári törvénykönyv, valamint Büntető törvénykönyv dogmatikai alapvetéseit, az ide vágó hazai bírói gyakorlatot. Mindennek során a tanulmányok nem nélkülözik a komparatív szemlélet érvényre juttatását, így az egyes európai államok megoldásait, valamint a releváns strasbourgi bírói gyakorlatot is igyekeztek bemutatni a szerzők.

Ára: 3000 Ft + 5% áfa (3150 Ft) 



A médiaszabályozás kommentárja

Az új magyar médiaszabályozás régi adósságot törlesztett, amikor hatályon kívül helyezte az 1986-ból, illetve 1996-ból származó, a legtöbb elemében korszerűtlennek tekinthető korábbi szabályozást. Az új médiatörvény azonban sokak számára váratlan és meglepő intenzitású indulatokat provokált. Ennek ellenére a szabályozás 2011. elején hatályba lépett, és a média “piaca” azóta is működik Magyarországon, immár új jogalkalmazó hatóság mellett, új jogszabályi alapokra helyezendő bírósági gyakorlattal.

A kommentárírás alapvetően kifejezetten semleges műfaj, és bár az új médiaszabályozás körül történtek sodrában nem könnyű e semleges nézőpontból figyelni az eseményeket, a szerzők és a szerkesztők legjobb tudásuk szerint törekedtek erre. Hozzájárulhat ebbéli erőfeszítéseik sikeréhez, hogy néhány kivételtől eltekintve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Médiatanács mellett működő Médiatudományi Intézet munkatársai közül kerültek ki, így döntés-előkészítőként a médiakommentár szerzői olykor maguk is részt vesznek a jogalkalmazásban.

Olvassa el a könyv előszavát!

Ára: 6900 Ft + 5% áfa (7245 Ft) 



A média mint üzlet

A médiapiac működéséről és annak a közérdekre gyakorolt hatásáról nemigen születnek magyarországi elemzések. A média gazdasági szempontjainak és a demokratikus nyilvánosság működésének egymáshoz való viszonya, esetleges ütközései ettől függetlenül is időről időre felbukkannak a közbeszédben, de mélyreható vizsgálatuk ez idáig elmaradt.

Ha tudományos igényű magyar szakirodalom nincs, érdemes a meglévő külföldi forrásokhoz fordulni, annál is inkább, mert a médiapiac logikája a nyugati civilizáció országaiban általában azonos vagy legalábbis nagyban hasonló; a meghatározó szereplők mindenhol ugyanazon, vagy ugyanolyan elv szerint működő óriási nemzetközi vállalatok.

David Croteau és William Hoynes könyve a média üzleti működésének alapjait vázolja fel. Az elemzés az Egyesült Államokra fókuszál, de tanulságai Európában is megszívlelendők.

Nagy érdeme a kötetnek, hogy a hosszas elméleti elemzések helyett gyakorlati példák és jól áttekinthető táblázatok tömkelegén keresztül mutatja be a médiapiac gazdasági működését, a közérdek képviseletének oly mértékű elhalványulását, ami az USA médiapiacát arra készteti, hogy már retorikai szinten se merüljön fel benne a demokratikus nyilvánosság szolgálata. A kérdés nem az, hogy a kötetben is egymással versengő modellek közül melyik – a piaci vagy a nyilvánosságot hangsúlyozó – kerül ki győztesen, hanem, hogy miként lehet közöttük megfelelő egyensúlyt találni, és hogyan lehet ezen egyensúly tiszteletben tartására kötelezni a médiapiac szereplőit, valamint a szabályok betartása felett őrködő államot.

Olvassa el a könyv utószavát!

Ára: 3100 Ft + 5% áfa (3255 Ft) 



A magyarországi médiaháború története

A rendszerváltással kezdődő időszak médiatörténetét gyakran illetik a „médiaháború” elnevezéssel. A név azokra a heves küzdelmekre utal, amelyek a média körül, annak apropóján az újságírók, szerkesztők, tulajdonosok és a különböző kormányzatok között, a kormányok és a mindenkori ellenzék, valamint a politikai és közélet egyéb szereplői között, illetve akár az egyes pártokon, érdekszövetségeken és magán a médián belül is zajlottak.

A „médiaháború” kifejezés elcsépeltnek tűnhet ugyan, és a történések ismerőiben, megélőiben újbóli elhangzása egyfajta azonnali zsibbadtságot, fásultságot okozhat, a szerzők mégsem tudtak eltekinteni a használatától, mert plasztikusan jellemzi az e könyvben tárgyalt bő két évtizedet. A felek örök sértődésbe és sokszor gyűlöletbe merevedve, már a kezdetekkor lövészárkokba vonultak, és onnan egymásra tüzelve küzdötték végig ezeket az éveket.

Természetesen ez idő alatt sok minden megváltozott; a média világa ma már egészen máshogy fest, mint festett a kilencvenes években, és a politikai erőtér is átalakult. A régi beidegződések azonban ma is ott vannak a fejekben, és ma is áthatják közéletünket. Ilyen értelemben 2010 nem is cezúra, és a médiaháború még sokáig nem fog véget érni. E kötet átolvasása – a szerzők szándékai szerint – segít múltunk megismerésében, jelenünk megértésében, és talán a jövőbeni hibák elkerülésében is.

Ára: 4750 Ft + 5% áfa (4987.5 Ft) 



A katolikus sajtómozgalom Magyarországon 1896-1932

A katolikus egyház vezetői a XIX. század végén komoly veszélyforrást láttak a tömegsajtó megjelenésében. Fenntartásaikkal nem voltak egyedül, hiszen a média megítélését a kezdetektől befolyásolta az a félelem, hogy sérülékenyebbé teszi a társadalmat a politikai és gazdasági manipuláció fenyegetéseivel szemben. XIII. Leó pápa úgy vélte, hogy az antiklerikális irányultságú tömegsajtó észrevétlenül és fokozatosan elidegeníti olvasóit a vallástól, ezért saját sajtóhálózatok létrehozására biztatta a hívőket.

Figyelmeztetése nyomán – némi fáziskéséssel – Magyarországon is kibontakozott a katolikus sajtómozgalom, amely versenyképes egyházi lapok kiadására és terjesztésére vállalkozott. A munka egymással laza kapcsolatban álló egyesületekben zajlott, amelyekre az alkalmankénti együttműködés és a versengés, a részletkérdésekről folytatott éles viták egyaránt jellemzőek voltak. A legsikeresebb szervezetek, mint például a Katolikus Írók és Újságírók Országos Pázmány Egyesülete vagy a Katolikus Sajtóhölgybizottság, idővel az egyházi közélet alapintézményei közé emelkedtek. Az egyesületek tevékenységét számos tényező – a püspöki kar szándékai, a politikai katolicizmus aktuális helyzete, az állami sajtópolitika, a többi felekezettel való viszony, illetve a sajtópiaci fejlemények – befolyásolta. A mozgalom legfontosabb eredménye a jezsuita Bangha Béla nevével jellemezhető, vitatott megítélésű Központi Sajtóvállalat létrehozása volt, amely 1919 és 1944 között az elsőszámú egyházi lapkiadónak számított. E kötet arra vállalkozik, hogy bemutassa a sajtómozgalom történetének első, 1932-ig terjedő szakaszát.

Olvassa el a könyv előszavát!

Ára: 2500 Ft + 5% áfa (2625 Ft) 



Személy és személyiség a jogban

A kötet kiindulópontja annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy mit jelent Magyarországon a személyiség védelme a magánjogban, a büntetőjogban, az alkotmányjogban, a médiajogban vagy az orvosi jogban: a személyiségvédelem hogyan jelenik meg a szabályozásban és a dogmatikában. Milyen emberfelfogásra, személyképre építenek és milyen jogilag definiált személyiségfogalmakkal operálnak a különböző jogterületek? Hogyan valósul meg a személyiség védelme? Ha „párhuzamos valóságokat” látunk a különböző jogágakban, akkor ezek a különböző valóságok hogyan képződnek le az adott jogági szabályozás szintjén? Egységesen kell-e gondolkodnunk a jogban az emberről/személyről és a személyiségi jogok védelméről? Ha igen, az alkotmányjog, az alkotmány alapján definiálható ember/ személy milyen szerepet tölthet be a jogegységesítésben? Milyen mértékig és mélységig foglal/foglalhat állást az állam ezekben a kérdésekben? A kötet szerzői és szerkesztői e kérdésekre keresik a választ.

Olvassa el a könyv előszavát!

Ára: 2900 Ft + 5% áfa (3045 Ft) 



Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 4.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja keretében megalakult Médiatudományi Kutatócsoport újabb kiadványát tartja a kezében az Olvasó, amely egyben a Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején című sorozat negyedik, záró kötete. Az MTA és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság együttműködésében létrejött kutatócsoport 2013-ban kezdte meg „Az európai médiajogi gondolkodás alapjai, különös tekintettel a szólásszabadság egyes kérdéseire” című kutatási programját, amely jelenleg is több, elkülönülő jogterületen zajló kutatást fog össze. Az európai megközelítések azonosításán túl nagy jelentőséggel bír az Egyesült Államok, illetve más, európai nézőpontból is releváns jogrendszerek, valamint a különböző jogrendszerek egymásra hatásának vizsgálata is. A Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején című sorozat e szakmai műhely munkája gyümölcseinek egy részét igyekezett kötetekbe rendezni.

A szerkesztőket valamennyi kötet összeállításakor az a cél vezérelte, hogy a közéleti-politikai vitákkal telített médiaszabályozás és szólásszabadság területén a vizsgált kérdések tudományos-szakmai alapjaira, szempontjaira irányítsa az Olvasó figyelmét. Legkevésbé sem azért, hogy az e kérdésekről folytatott – nem egyszer heves – hétköznapi viták létjogosultságát vagy fontosságát megkérdőjelezzék, hanem azért, hogy e diskurzust azokkal a létező és irányadó tényezőkkel gazdagítsák, amelyeket a tudományos kutatásnak kell felmutatnia. Meggyőződésük szerint a közéleti vitáknak is javára válik, ha az abban részt vevők tudatában vannak az általuk folyatott párbeszéd doktrinális kereteinek, követelményeinek – mindenekelőtt annak, hogy vannak ilyen keretek, aztán pedig annak, hogy milyen módon tárhatók föl azok, és miként kell meghatározniuk megszólalásaikat. Ennek jegyében tűzték ki célul, hogy e sorozatban a szólás- és sajtószabadság mindig időszerű vitáihoz szerteágazó témákat feldolgozó tudományos

Olvassa el a könyv előszavát!

Ára: 3500 Ft + 5% áfa (3675 Ft) 



Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 3.

Ez a könyv már a harmadik ezen a címen, és a hatodik a sorban azon kötetek közül, melyek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának Médiatudományi Intézete és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Médiatudományi Kutatócsoportja együttműködésében jöttek létre. Bizonyos értelemben folytatása tehát hasonló címmel megjelent elődeinek, ugyanakkor önálló és új, szerteágazó témákat feldolgozó tanulmányokat gyűjt össze. A szerkesztők szándéka ezúttal is az volt, hogy a tanulmányok e gyűjteménye ezzel a sokféleséggel járuljon hozzá közös európai vitáinkhoz, amelyeket a médiaszabályozás és a szólásszabadság kérdései felől folytatunk. A tanulmányok egy-egy probléma – a változások közepette olykor gyorsan életlenné váló – pillanatképét rögzítik, de a cikkek érvelését alátámasztó elméleti alapvetések és mélyreható elemzések meggyőződésünk szerint hosszabb távon is útmutatóul szolgálhatnak egy-egy kérdésben.

A szólásszabadság és a médiaszabályozás vitái jellegüknél fogva talán nem is lezárhatók, fundamentumainak hosszú távon érvényes azonosítása is időigényes és fáradságos feladat. Az 1989-es rendszerváltozás óta eltelt negyedszázad összességében, történelmi távlatban nem hosszú idő, amely nem elegendő arra, hogy a magyar jogi kultúra sok évtizedes lemaradást dolgozzon le, ráadásul egy olyan korban, amikor a médiavilág korábbi alapvetései világszerte rendkívüli gyorsasággal kérdőjeleződnek meg, illetve változnak. Ebben az időszakban ugyan számos tekintetben előre léptünk az alkotmányos sajtószabadság alapjainak és részleteinek kidolgozása terén, de maradt még megvitatni és kiérlelni való. Ez a kötet is – elődeihez hasonlóan – hozzájárulás kíván lenni e munkához, ezért ajánljuk olvasásra és szakmai megvitatásra a benne foglalt tanulmányokat.

Olvassa el a könyv előszavát!

Ára: 3500 Ft + 5% áfa (3675 Ft) 



Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 2.

Jelen kötet tehát folytatása hasonló címmel megjelent 2014-es elődjének, ahhoz hasonlóan terjedelmét tekintve is vaskos, szerzőgárdájában sokszínű, tematikájában szerteágazó. A szerkesztők szándéka ezúttal is az volt, hogy a tanulmányok e gyűjteménye ezzel a sokféleséggel járuljon hozzá közös európai vitáinkhoz, amelyeket a médiaszabályozás és a szólásszabadság kérdései felől folytatunk. A tanulmányok egy-egy probléma pillanatképét rögzítik, amely talán néhány év múlva, a szabályozás és a gyakorlat folyamatos formálódása miatt már nem lesz egészen éles, de a cikkekben szereplő fontos elméleti alapvetések és mélyreható elemzések meggyőződésünk szerint hosszabb távon is útmutatóul szolgálhatnak egy-egy kérdésben.

A szólásszabadság és a médiaszabályozás vitái jellegüknél fogva talán nem is lezárhatók, fundamentumainak hosszú távon érvényes azonosítása is időigényes és fáradságos feladat. Ne feledjük el, hogy a magyar történelemben még soha nem volt olyan hosszú és békés időszak, amikor a sajtószabadságról szabadon lehetett gondolkodni és írni, mint az 1989-es rendszerváltozás óta eltelt negyedszázad; de összességében, történelmi távlatban ez mégis csak rövid idő, ami nem elegendő arra, hogy a jogi kultúra évszázados lemaradást dolgozzon le, ráadásul egy olyan korban, amikor a médiavilág korábbi alapvetései is endkívüli gyorsasággal kérdőjeleződnek meg, illetve változnak. Ebben az időben számos tekintetben előre léptünk az alkotmányos sajtószabadság alapjainak és részleteinek idolgozása terén, de bőven maradt még megvitatni és kiérlelni való. Ez a kötet egy apró hozzájárulás kíván lenni mindehhez, ezért ajánljuk olvasásra és szakmai megvitatásra a benne foglalt tanulmányokat.

Olvassa el a könyv előszavát!

Ára: 4000 Ft + 5% áfa (4200 Ft) 



Média és demokrácia

„Ez a könyv kísérletet tesz arra, hogy túllépjen a hagyományos alkotmányközpontú megközelítésen, amely szerint a demokratikus szabadságjogok (szavazójog, gyülekezési szabadság, törvény előtti egyenlőség, szólásszabadság) számára. alkotmányos védelmet kell biztosítani – ez valóban rendkívül fontos, azonban egyáltalán nem elégséges. Számos önkényuralmi rendszer rendelkezik kiváló alkotmánnyal.
[…] A demokráciának emellett kiterjedt nyilvánosságra is szüksége van. Szükség van olyan helyekre, ahol az eltérő érdekeket és értékeket képviselő csoportok hatékonyan szerveződhetnek, és erőteljesen kifejezhetik álláspontjukat és javasolt megoldásaikat. Szükség van ugyanakkor olyan közös helyekre is, ahol a társadalom tagjai összegyűlhetnek és diszkurzív keretek között megvitathatják az alternatívákat.”

James Curran

Olvassa el a könyv előszavát!

Ára: 4300 Ft + 5% áfa (4515 Ft) 



A tömegkommunikáció elmélete

A tömegkommunikáció elméleteiről már számtalan könyvet jelentettek meg, de talán egyik mű sem aratott akkora szakmai sikert és ért el oly széles olvasótábort a világon, mint Denis McQuail A tömegkommunikáció elmélete című munkája. A tömegkommunikáció-kutatások élő klasszikusaként számon tartott szerző gazdag életművének csúcsa ez a könyv, amelynek első kiadása még 1983-ban jelent meg, hogy azután McQuail egy negyedszázadon keresztül újabb és újabb átdolgozott kiadásokat tegyen le az asztalra. Jelen kötet a 2010-es hatodik kiadás fordítása.

Minden túlzás nélkül állítható, hogy A tömegkommunikáció elmélete a szó legnemesebb értelmében vett kézikönyv: húsz fejezete és a hozzájuk kapcsolódó, 145 tételt tartalmazó fogalomjegyzék az ismeretek olyan tárházát képviseli, ami szinte nélkülözhetetlen, amikor a tömegkommunikáció működését, hatásait, kapcsolódását a különböző társadalomelméletekhez, viszonyát a hatalomhoz, a közmédia szerepét, működésének és elszámoltathatóságának normatív elveit és megannyi más egyéb fontos dolgot szeretnénk megismerni vagy éppen elemezni.

Biztosak vagyunk benne továbbá, hogy McQuail munkája nélkülözhetetlen mindazok számára is, akik az újmédia kérdéseit kutatják, hisz a tömegmédia működésének értése nélkül az újmédia hektikus világában könnyen elveszhetünk. A könyv tehát mindazoknak szól, akikben megvan az igény a tömegmédia és az újmédia szerkesztett, szimbolikus valóságának megértésére, a két világot összekötő kapcsolatok feltérképezésére, és akikben él az az egészséges kíváncsiság,amely elvezet a mindennapjaink történéseit nagyban befolyásoló média működésének tudományos igényű vizsgálatához.

Olvassa el a könyv utószavát!

Ára: 5800 Ft + 5% áfa (6090 Ft) 



A sajtószabadság története Magyarországon 1914-1989

A magyar sajtó XX. századi történetének részletes feldolgozása a mai napig nem történt meg. A kötet, amit az olvasó kezében tart –- három szerző tollából –, a magyarországi sajtószabadság történetének 1914 és 1989 közötti bemutatására tesz kísérletet.

A korszakhatár kezdő évszámát két okból is indokolt a vizsgálódás kezdetének választani. Az 1914. év az első világháború kitörésének esztendeje, a háborús viszonyok közepette pedig, amikor a hadi szempontok érvényesülése az elsődleges, a polgári szabadságjogok, így a sajtószabadság is rendszerint korlátozást szenved. Nem volt ez máshogy ekkor sem. A magyarországi sajtó történetében 1914 azonban azért is nevezetes évszám, mert ekkor – néhány hónappal a „nagyháború” kezdete előtt – fogadták el az új sajtótörvényt, amely – a reformkori liberális törvényalkotás sokáig érinthetetlen rekvizitumának tekintett – 1848. évi elődjét váltotta le. A záró évszám pedig 1989, a magyarországi rendszerváltozás kezdetének dátuma, egyben a sajtó történetében is az állampárti korszak lezárása. A kötet szerzőinek figyelme a magyarországi sajtószabadság érvényesülésének vizsgálatára irányul. A fókuszban a jogi szabályozás és annak gyakorlati érvényesülésének, a sajtóirányítás szervezetének és működésének bemutatása, a sajtórendészet kérdésköre áll. A kötetben a sajtót ért büntetések (lapbetiltások, sajtóperek stb.) példák alapján történő szemléltetése is bőséges teret kap, és emellett a mindenkori politikai elitek sajtószabadságról alkotott felfogásáról is képet kap az olvasó.

Az 1914 és 1989 közötti időszak természetesen a sajtó történetének vonatkozásában sem homogén korszak. A „nyomtatott szó” (illetve az elektronikus médiumok révén terjesztett gondolat) „szárnyalását” nemcsak a különböző politikai és társadalmi berendezkedések alatt korlátozták eltérő mértékben, hanem az egyes korokon belül is különbségeket lehet megfigyelni. Az azonban elmondható, hogy mind az első világháború, mind az ellenforradalmi rendszer, mind a koalíciós korszak, mind pedig az azt követő állampárti berendezkedés idején a sajtó kevésbé volt szabad, mint a megelőző dualizmus időszakában vagy a rendszerváltozás utáni Magyarországon.

A kötet készítői tisztában vannak azzal, hogy e könyv nem pótolja a magyar sajtótörténet megíratlan fejezeteit, hanem csak adalékként tud – reményeik szerint – a meglévő hiányosságok pótlásához hozzájárulni.

Olvassa el a könyv előszavát!

Ára: 3500 Ft + 5% áfa (3675 Ft) 



A művészet szabadsága

Paul Kearns könyve mindvégig viaskodik azzal a kérdéssel, hogy tekinthető-e önálló sajátosságokkal bíró jognak a művészet szabadsága, vagy „csak” a szólásszabadság egy speciális megnyilvánulási formáját tisztelhetjük a művészi kifejezésekben, amelyek azonban eltérő elbírálást, esetleg többletvédelmet nem élvezhetnek. A művészet (és az azonos elbírálást igénylő irodalom) védelme, mondanunk sem kell, rendkívüli súlyú érvekkel támasztható alá egy modern jogrendszerben; de ezzel együtt is, e védelem soha nem korlátlan. Az angol és az amerikai jogrendszer gazdag a művészet és az irodalom szabadságát érintő esetekben, ezeket a szerző nagy alapossággal dolgozza fel, hasonlóan a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatához és egyes kérdések tekintetében más európai országokéhoz; a kötet végére az olvasó megfogalmazhatja a maga válaszát a fent feltett kérdésre.

Koltay András

Olvassa el a könyv utószavát!

Ára: 4300 Ft + 5% áfa (4515 Ft) 



A mélység tornácán

Peters professzor, az iowai egyetem tanárának könyve a szólásszabadság filozófiai alapvetéseire tanít minket, és ez két okból is üdvös cselekedet tőle: egyfelől a kötetben alaposan mérlegre tett eszmék korántsem gyökereznek kellő mélységben jelenlegi jogrendszerünkben és különböző közösségeink saját kultúrájában, másfelől pedig a kötet olyan kérdéseket feszeget, amelyekben jellegüknél fogva sehol, még a szólásszabadság alapozásával nálunknál jóval többet időző államokban sem lehet teljes egyetértés.

Mint szükségszerűen mindenki, aki szívén viseli a szólásszabadság és az emberi méltóság sorsát, Peters professzor is tudatosan fikcióra építi stratégiáját. A szólásszabadság és a méltóság harcosai (jóhiszeműen ideértve a tekintélyes döntéshozó testületeket, bíróságokat, alkotmánybíróságokat és némi gyanakvás mellett akár magát a jogalkotót is) nem képesek többre, mint feltalálni egy általuk helyesnek gondolt elképzelt világot, amelyben mindkét szempont érvényesülésre képes. Hogy aztán e mívesen kimunkált, ténylegesen is felépített, sőt beköltözhető világnak mi lesz a sorsa (belakják-e? gyakorolják-e a biztosított jogokat? becsben tartják-e őket? lerombolják? nevetségessé teszik?), az már tisztán a demos döntésein múlik.

Itt Európában az e kötetben is elképzelt önérzetes állampolgár egyszerre utasítaná el a képmutató, a nyilvánossággal szemben jogaira hivatkozó politikust és a felületes, pártos, az igazság megtalálásában nem érdekelt sajtót, tisztelné az egyén választási lehetőségét, de kárhoztatná a morális szakadékokba vezető kereskedelmi médiát, óvakodna az államtól, de elvárásai is lennének vele szemben a szabadság tényleges gyakorlásának biztosítása tárgyában, és egészen biztosan nem várná gondjai megoldását kizárólag vagy elsősorban a jogrendszertől.

A szerző tanít és vitára késztet egyszerre, miközben szédítő kultúrtörténeti kalandozásra hív, Szent Pál apostoltól indulva korunkba megérkezve; hiába, a szólásszabadság története egyben az emberiség története. Aki nem ebben az összefüggésben vizsgálja a szólásszabadság kérdéseit, az nem juthat messzire. Bízom benne, hogy aki elolvasta ezt a könyvet, egy lépéssel előrébb jutott ezen a végeláthatatlanul hosszú úton.

Koltay András

Olvassa el a könyv előszavát!

Ára: 4300 Ft + 5% áfa (4515 Ft) 



A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig

A mű szerzője az 1970-es évek vége óta folytat sajtótörténeti kutatásokat, és a tárgyat több mint két évtizedig adta elő a felsőoktatásban. A sajtó történetét ugyan a médiatörténet részének tekinti, mégis az írott sajtó nyelvhez kötöttsége és az írás-olvasásból következő intellektuális vonatkozásai miatt világosan elhatárolhatónak tartja a vizuális és auditív médiumoktól, amelyek ezért a kötetben csak a nélkülözhetetlen utalások erejéig jelennek meg.

Az előzményeivel együtt több évszázados múltra visszatekintő történetben elsősorban a magyar sajtó intézményének alakulására helyezi a hangsúlyt: a sajtó tartalmának létrehozóit (újságírók, szerkesztők), a sajtóüzem megszervezőit és működtetőit (kiadói vállalkozók és a kiadói üzlet), mindkét kategória felügyeletét, szabályozását (cenzúra, sajtópolitika), a sajtósokszorosítás, újságnyomtatás fejlődésének fő vonalát, a lapterjesztés alakulását (előfizetés, kolportázs, utcai árusítás), az információ megszerzésének fejlődését (az alkalmi levelezőktől a hírirodákig), az információ és véleményformálás sajtóbeli megjelenését (a laptípusokat és sajtóműfajokat), a tág értelemben felfogott szórakoztatás megjelenéseit (az irodalomtól a családi lapokig, magazinokig, illetve másfelől a bulvársajtóig) s a funkció és a működési mód közös célját, a lapolvasókat kívánja bemutatni.

A kötet a magyar nyelvű periodikus irodalmat egységnek tekinti, szerves részeként mutatja be az ország határain kívüli magyar nyelvű sajtót is, amely különösen a XX. században a magyar szellemi élet és orientálódás lehetőségeit és gazdagságát reprezentálja.

Olvassa el a könyv előszavát!

Ára: 3500 Ft + 5% áfa (3675 Ft) 



A gyűlölet szabadsága – amerikai és európai perspektívák

Kahn professzor szólásszabadsághoz kapcsolódó tudományos munkássága három, egymással szorosan összefüggő témával foglalkozik: a gyűlöletbeszéddel, a blaszfémiával és a népirtások tagadásának korlátozásával. E három, Európában és azon belül Magyarországon is gyakran tárgyalt téma vonatkozásában plasztikusan világít rá az amerikai szólásszabadság-jogi gondolkodás főbb vonásaira, de a legtöbb amerikai szerzőtől eltérően mély empátiával viseltetik az európai jogrendszerek iránt is, és igyekszik az európai és az amerikai jogrendszerek közötti – e tekintetben élesen kirajzolódó – különbségeket megismertetni olvasóival.

Ennek bemutatásához az egyes bírósági ítéletek szövegein túl szükség van a társadalmak, közösségek történelmének, hagyományainak, gondolkodásmódjának, közéleti vitáinak, intellektuális életének vizsgálatára is.

Mindemellett Kahn professzor az európai jogi gondolkodásmód lényegi pontjainak azonosításával az amerikai jogrendszer által választott megközelítés megértését és megítélését is jóval mélyebben teszi lehetővé. Nem pusztán az alkalmazott szabályok és gyakorlati érvényesülésük bemutatására törekszik, hanem a korlátozások mögötti érvek és érdekek elemzése által olvasói számára a saját jogrendszerük döntései mögötti mozgatórugókat is más megvilágításba helyezve tárja fel. Végeredményben ez lenne a jogösszehasonlítás egyetlen, biztosra vehető haszna: saját jogrendszerünk és jogi kultúránk mélyebb megismerése.

Az elmúlt bő negyedszázad olykor hevült hangnemű, sokszor terméketlen, de a modern, demokratikus szólásszabadság kiépítésében mégis elengedhetetlenül fontos magyarországi vitáit és útkeresését szem előtt tartva fontosnak gondoltuk, hogy jövőbeni, elkerülhetetlen vitáinkhoz újabb muníciót adjunk a felvetett témák iránt elmélyülten érdeklődők számára.

Olvassa el a könyv előszavát!

Ára: 6900 Ft + 5% áfa (7245 Ft)